
Pál Lehel. Itthon találta meg számítását a fiatal állatorvos
Fotó: Péter Beáta
Gazdálkodó családban nőtt fel, természetes volt számára, hogy állatokkal foglalkozzon. A gyulafehérvári „kántoriskola” elvégzése után állatorvosi diplomát szerzett. Pál Lehel öt éve jár az alcsíki falvakba állatokat gyógyítani, tavasszal pedig megnyitja a kisállatrendelőjét Csíkszentimrén.
2018. január 19., 14:132018. január 19., 14:13
Mindig is állatorvos szeretett volna lenni a csíkszentimrei Pál Lehel, és ez az álma meg is valósult. Állatorvosi szakon diplomázott Temesváron 2010-ben, majd hazajött szülőfalujába. De mivel nem talált munkahelyet, Angliába ment dolgozni a menyasszonyával együtt.
„2013-ban jöttünk haza, és derült égből villámcsapásként megállt a kapunk előtt egy állatorvos kolléga, és kérdezte, én vagyok-e Pál Lehel. Mondtam, igen. Kérdezte, akarok-e dolgozni. Mondtam, igen. Így kezdtem el ebben a szakmában tevékenykedni Nagy Tibor állatorvos mellett. Két év után jött egy olyan lehetőség, hogy a körzet egy részében én tevékenykedjek, „fél-körorvos” legyek. Mintegy harminc kilométeres körzetbe járok a környező falvakba is állatokat kezelni. Fél évnél több ideje, hogy bevállaltam egy 350 darab tehénnel rendelkező farmon való munkálkodást” – sorolta tevékenységi körét Pál Lehel.
A fiatal állatorvos újabban pedig modern kisállatrendelőt rendez be a falu központjában, ahol kibérelt egy házrészt, felújította, megfelelően kialakította a kezelőt, műtőt, várót. Sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alap Zrt.-nél, így a rendelőbe való alapfelszereléseket is meg tudta vásárolni, mint műtő- és vizsgáló asztal, mikroszkóp, sterilizátor, sebészeti felszerelések és egyéb alapkellékeket. Tervez egy kisebb állatpatikát is melléje, Alcsík második kisállatrendelője tavasszal nyílik meg.
Páciensekre vár a vizsgálóasztal
Fotó: Péter Beáta
Kérdésünkre, hogy mekkora az igény a kisállatellátásra vidéken, Pál Lehel elmondta, falun is egyre többen tartanak házikedvencet, leginkább kutyát, ezekből is a nagytestűeket. Sok kisállathoz hívják terepre, de másképp viselkedik egy állat, amikor az otthoni környezetében dolgozik vele, és másként, amikor beviszik egy rendelőbe. „Itt egy kicsit megszeppen, óvatosabb, mivel nem az ő területe, és ha felkerül egy vizsgálóasztalra, meghúzza magát, könnyebben lehet vele dolgozni. A háznál rúg, játszik, harap, mindent elkövet, mert otthon érzi magát. Nem mellékes az, hogy ha van egy rendelő, nem kell magammal vigyek mindent – tűt, fecskendőt, szájkosarat, nyírógépet stb. – és a kiszállási idő is számít.”
A rendelőben apróbb műtéteket, oltásokat, ivartalanításokat is el tud végezni a szakember
Fotó: Péter Beáta
Rámutatott, míg ezidáig egy állatorvos volt a faluban vagy körzetben, aki kezelte a lovat is, a macskát is, mostanában kezd kettéágazni az állatorvosi szakma. Az egyik oka, hogy kezdenek kihalni a régi gazdák, megszűnni a régi gazdaságok, ahol volt ló, tehén, disznó, juh, viszont nőnek a nagy farmok. Ugyanakkor a kiskedvencek egyre népszerűbbek. „A portákon tehát egyre kevesebb a haszonállat, noha az állatlétszám nem változik. Fogy a kisgazda, ők is egy-két tehenet tartanak, viszont a farmtulajdonosok, akik mostanig nyolcvan-száz tehenet tartottak, százötven-kétszázra duzzasztják az állományt. Maga az állatlétszám stagnál, csak át van rendeződve. Ebből kifolyólag döntöttem úgy, hogy megpróbálom ezt a két nyerget megülni.
A működésemnek a feltétele az, hogy legyen egy rendelőm. És ha már kellett, akkor én kisállatokkal foglalkozó rendelőt alakítottam ki. Hosszú távon szeretném, ha jönne egy olyan kolléga, aki inkább a kisállatokkal foglalkozik, én a farmon maradnék a haszonállatok mellett” – avatott be.
Feltétele a működésének, hogy legyen egy rendelő
Fotó: Péter Beáta
A farmon zajló tevékenységének mintegy negyven százaléka állatorvosi munka, a többi inkább farmmenedzseri. „Kezeljük a beteg állatokat, de vezetni kell a nyilvántartást is, az újonnan született állatokat, hogy minden állatnak meglegyen a két fülszáma, a mesterséges megtermékenyítéstől kezdve mindent le kell papírozni, hatvanhat regisztert töltünk ki naponta a konkrét állatorvosi munka mellett.”
A haszonállatokhoz állatorvosként legtöbb esetben a szarvasmarháknál a nehéz ellés, a tőgygyulladás, nyáron a csordában járó teheneknél a lábproblémák, a vemhesség-vizsgálat, a lovaknál száj-fogproblémák, vagy kólika miatt hívják. A disznóknál főként a nyáron fellépő betegségek miatt, a kutyák, macskák esetében főként az oltások miatt keresik meg.
„A minap mondta az egyik gondnok a farmon fejés közben, hogy olyan, mintha ebbe születtem volna bele. Ez pont így van. Már hatodikos, hetedikes korom óta kézzel fejtem, utána géppel. Mindig tartottunk állatokat. Mindig volt két-három ló, tehenek, disznók, juhok, majorság.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!