
Pál Lehel. Itthon találta meg számítását a fiatal állatorvos
Fotó: Péter Beáta
Gazdálkodó családban nőtt fel, természetes volt számára, hogy állatokkal foglalkozzon. A gyulafehérvári „kántoriskola” elvégzése után állatorvosi diplomát szerzett. Pál Lehel öt éve jár az alcsíki falvakba állatokat gyógyítani, tavasszal pedig megnyitja a kisállatrendelőjét Csíkszentimrén.
2018. január 19., 14:132018. január 19., 14:13
Mindig is állatorvos szeretett volna lenni a csíkszentimrei Pál Lehel, és ez az álma meg is valósult. Állatorvosi szakon diplomázott Temesváron 2010-ben, majd hazajött szülőfalujába. De mivel nem talált munkahelyet, Angliába ment dolgozni a menyasszonyával együtt.
„2013-ban jöttünk haza, és derült égből villámcsapásként megállt a kapunk előtt egy állatorvos kolléga, és kérdezte, én vagyok-e Pál Lehel. Mondtam, igen. Kérdezte, akarok-e dolgozni. Mondtam, igen. Így kezdtem el ebben a szakmában tevékenykedni Nagy Tibor állatorvos mellett. Két év után jött egy olyan lehetőség, hogy a körzet egy részében én tevékenykedjek, „fél-körorvos” legyek. Mintegy harminc kilométeres körzetbe járok a környező falvakba is állatokat kezelni. Fél évnél több ideje, hogy bevállaltam egy 350 darab tehénnel rendelkező farmon való munkálkodást” – sorolta tevékenységi körét Pál Lehel.
A fiatal állatorvos újabban pedig modern kisállatrendelőt rendez be a falu központjában, ahol kibérelt egy házrészt, felújította, megfelelően kialakította a kezelőt, műtőt, várót. Sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alap Zrt.-nél, így a rendelőbe való alapfelszereléseket is meg tudta vásárolni, mint műtő- és vizsgáló asztal, mikroszkóp, sterilizátor, sebészeti felszerelések és egyéb alapkellékeket. Tervez egy kisebb állatpatikát is melléje, Alcsík második kisállatrendelője tavasszal nyílik meg.
Páciensekre vár a vizsgálóasztal
Fotó: Péter Beáta
Kérdésünkre, hogy mekkora az igény a kisállatellátásra vidéken, Pál Lehel elmondta, falun is egyre többen tartanak házikedvencet, leginkább kutyát, ezekből is a nagytestűeket. Sok kisállathoz hívják terepre, de másképp viselkedik egy állat, amikor az otthoni környezetében dolgozik vele, és másként, amikor beviszik egy rendelőbe. „Itt egy kicsit megszeppen, óvatosabb, mivel nem az ő területe, és ha felkerül egy vizsgálóasztalra, meghúzza magát, könnyebben lehet vele dolgozni. A háznál rúg, játszik, harap, mindent elkövet, mert otthon érzi magát. Nem mellékes az, hogy ha van egy rendelő, nem kell magammal vigyek mindent – tűt, fecskendőt, szájkosarat, nyírógépet stb. – és a kiszállási idő is számít.”
A rendelőben apróbb műtéteket, oltásokat, ivartalanításokat is el tud végezni a szakember
Fotó: Péter Beáta
Rámutatott, míg ezidáig egy állatorvos volt a faluban vagy körzetben, aki kezelte a lovat is, a macskát is, mostanában kezd kettéágazni az állatorvosi szakma. Az egyik oka, hogy kezdenek kihalni a régi gazdák, megszűnni a régi gazdaságok, ahol volt ló, tehén, disznó, juh, viszont nőnek a nagy farmok. Ugyanakkor a kiskedvencek egyre népszerűbbek. „A portákon tehát egyre kevesebb a haszonállat, noha az állatlétszám nem változik. Fogy a kisgazda, ők is egy-két tehenet tartanak, viszont a farmtulajdonosok, akik mostanig nyolcvan-száz tehenet tartottak, százötven-kétszázra duzzasztják az állományt. Maga az állatlétszám stagnál, csak át van rendeződve. Ebből kifolyólag döntöttem úgy, hogy megpróbálom ezt a két nyerget megülni.
A működésemnek a feltétele az, hogy legyen egy rendelőm. És ha már kellett, akkor én kisállatokkal foglalkozó rendelőt alakítottam ki. Hosszú távon szeretném, ha jönne egy olyan kolléga, aki inkább a kisállatokkal foglalkozik, én a farmon maradnék a haszonállatok mellett” – avatott be.
Feltétele a működésének, hogy legyen egy rendelő
Fotó: Péter Beáta
A farmon zajló tevékenységének mintegy negyven százaléka állatorvosi munka, a többi inkább farmmenedzseri. „Kezeljük a beteg állatokat, de vezetni kell a nyilvántartást is, az újonnan született állatokat, hogy minden állatnak meglegyen a két fülszáma, a mesterséges megtermékenyítéstől kezdve mindent le kell papírozni, hatvanhat regisztert töltünk ki naponta a konkrét állatorvosi munka mellett.”
A haszonállatokhoz állatorvosként legtöbb esetben a szarvasmarháknál a nehéz ellés, a tőgygyulladás, nyáron a csordában járó teheneknél a lábproblémák, a vemhesség-vizsgálat, a lovaknál száj-fogproblémák, vagy kólika miatt hívják. A disznóknál főként a nyáron fellépő betegségek miatt, a kutyák, macskák esetében főként az oltások miatt keresik meg.
„A minap mondta az egyik gondnok a farmon fejés közben, hogy olyan, mintha ebbe születtem volna bele. Ez pont így van. Már hatodikos, hetedikes korom óta kézzel fejtem, utána géppel. Mindig tartottunk állatokat. Mindig volt két-három ló, tehenek, disznók, juhok, majorság.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
szóljon hozzá!