Ma már csak emlék az egykori Sörház
Az egykori sörgyár épülete
Fotó: Facebook/A Sörház őrei
Marosvásárhelynek volt egy sörgyára, egy sörháza és egy Sörház utcája is, amiből mára csak az emlékek maradtak – ezt próbálják feleleveníteni az Örökségünk őrei projekt során az Elektromaros Gimnázium 11. F. osztályának diákjai, az Effes őrök.
Antal Erika
2018. február 09., 14:502018. február 09., 14:50
Az egykori sörgyárról, annak tulajdonosáról, Bürger Albertről, az általa biztosított munkahelyekről, szociális juttatásokról, szolgálati lakásokról gyűjtötték össze a fellelhető dokumentációt a tizenegyedikes tanulók, azt a célt tűzve ki maguk elé, hogy megismertetik a város lakosságával, a Marosvásárhely múltja iránti érdeklődőkkel. Bár az egykori sörháznak ma csak az emléke él, az Effes őrei ezt az emléket elevenítik fel, amikor régi,
a helyszínt körbejárják, fényképeznek, fotóversenyt szerveznek, címert készítenek, vagy naptárat adnak ki a saját címerükkel.
Bürger Albert – a város egyik leggazdagabb embere
Marosvásárhelyen a sörfőzés története a 19. századba nyúlik vissza, mivel adott volt a Maros, illetve a város erületén található kutak, források, a komló is megtermett, volt mire alapozniuk a sörfőzdéknek. A tizenegyedikes diákok kinyomozták, hogy az 1850-es években a Maros jobb oldalán működött egy sörfőzde, amit Kraft Károly vásárolt meg, majd költöztetett át a város felőli oldalára, arra a területre amely most az egykori Bürger-házzal, a volt Aranykakassal szomszédos.
A Sörház őrei: az Efes csapat
Fotó: Facebook/A Sörház őrei
Bár korszerűsítette és bevezette az ipari termelést, a gyár mégis csődbement 1885-ben. A következő évben vásárolta fel a sörgyárat Bürger Albert, aki tovább bővítette, modernizálta a létesítményt, jól működő gyárrá fejlesztette, a nagy beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket teremtett, alkalmazottainak pedig lakást is biztosított. A sörgyár piacvezető lett, a tulajdonos több mint kétszáz embert foglalkoztatott, több mint kétszáz családnak biztosított megélhetési lehetőséget.
Kreatív ötletek a múlt népszerűsítésére
Az Effes őrei elnevezésű csapat nemrég egy előadást mutatott be a témáról, ugyanakkor olyan kreatív ötletek összegyűjtésén dolgozik, amivel népszerűsíteni tudják projektjüket, ezáltal pedig a város múltjának egy szeletét. Siklósy Szabolcs, a csapat tagja a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, először az Aranykakast szerették volna örökbefogadni, a Sörház a B-tervben szerepelt. Mivel az Aranykakasra több jelentkező is volt, végül ezt a lehetőséget ragadták meg és dolgoznak rajta, minél több információt, érdekességet ismertetve az érdeklődőkkel.
– magyarázta lapunknak a tizenegyedikes diák.
Az egykori sörgyár már nem létezik, emlékét csak ez a ház őrzi, amelyben valamikor a gyár tisztviselői laktak
Fotó: Haáz Vince
A csapat tagjai Selyem katalin osztályfőnökkel az élen sokat dolgoznak, régi történeteket keresnek, interjúkat készítenek, a helyszínen is dokumentálódnak. Nemsokára egy versenyt is hirdetnek, amelynek szerencsés nyertese a Jazz klubba szóló kétszemélyes belépővel gazdagodik.
Ez a Sörház nem az a Sörház
A csapat megkereste Demeter Józsefet Dömét is, akivel interjút készített és aki elmagyarázta nekik, hogy a mostani Sörház nem az egykori Bürger-féle sörház. Bár sokan úgy tudják, hogy egykor ennek a helyén állt a híres sörfőzde, az információ téves – magyarázta lapunk megkeresésére is Döme.
Ezen a kapun jártak be az egykori dolgozók
Fotó: Haáz Vince
A mai Sörház tulajdonosa elmondta a tanulóknak is, hogy Bürger Albert gyára és pincéje jóval távolabbi telken állt egykor, az a pince, ahol most a népszerű klub működik egykor az 1940-es években létesült Hangya-szövetkezeté volt, tehát nem műemlék és nincs köze a sokat emlegetett, még a 19. században épített üzemi létesítményhez.
abból nem maradt meg semmi.
Gazdasági felemelkedés és csőd
A Bürger-féle sör egyik kupája a Maros megyei múzeum egyik tárlójában, a Kultúrpalotában berendezett kiállításon látható. Sörösüvegei, poharai közül valószínüleg még őrizgetnek néhányat a marosvásárhelyiek, ahogy Bürger Albert emléke is él a város közösségi emlékei között.
– fogalmazott Demeter József az őt interjúvoló diákoknak. Hiszen nem csak munkahelyeket teremtett, de figyelt is az alkalmazottaira. A tisztviselőinek épített lakások most is állnak az egykori Sörház utcában, az Aranykakast elhagyva, egy eléggé ütött-kopott, földszintes sorház látható, egykor stílusos kapubejáróval.
A csapat naptárakat is készített
Fotó: Facebook/A Sörház őrei
A gazdasági világválság az 1930-as években Marosvásárhelyre is begyűrűzött, ennek következtében a Bürger-féle sörgyár is csődbement, Bürger Albert pedig 1937-ben elhunyt. Nem Marosvásárhelyen nyugszik, hanem Boroskrakkón, ahol a család egykori birtoka is állott.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!