
Bosszantó szokás. A krónikus késők a többszöri figyelmeztetés ellenére is rendszerint mindenhonnan elkésnek
Fotó: 123RF
A pontatlanság az egyik legtöbbek által kifogásolt jellemvonás, amelyet a magán és a szakmai életben egyaránt rossz szemmel néznek. Ettől eltekintve szinte mindenki ismer legalább egy olyan személyt, aki sehová sem képes időben odaérni. Jó tudni azonban, hogy a krónikus késés hátterében nem a hanyagság áll.
2020. február 05., 17:262020. február 05., 17:26
Mindenki környezetében él legalább egy olyan személy, aki többszöri figyelmeztetés ellenére is rendszerint mindenhonnan elkésik, megvárakoztatva nemcsak a családtagjait és barátait, de a főnökét is, sőt fontos eseményekre is képtelen időben odaérni. Az ilyen személyeket a legtöbben elítélik, és nemtörődőmnek, udvariatlannak vagy tiszteletlennek tartják. A krónikus késők valójában tisztában vannak azzal, hogy kellemetlenséget okoznak környezetüknek, és rosszul is érzik magukat emiatt, mégsem tudnak változtatni, vagy csak nagyon nehezen.
A késés pszichológiáját számos kutató vizsgálta már az évek során, és az eredmények szerint a bosszantó szokás hátterében számos ok állhat, mint például az időérzékelési problémák vagy a koncentrációs nehézségek. Mi több, a személyiség is befolyásolhatja a kérdést. Jeff Conte, a San Diegó-i Állami Egyetem (Egyesült Államok) pszichológia tanszékének professzora 2001-ben egy kísérletet is végzett a témában. Személyiségjegyeik szerint két csoportra osztotta a jelentkezőket: az A csoportban kaptak helyet az ambiciózus és a versengő személyiségek, a B csoportban pedig a kreatív és kalandos egyének. A kutató arra kérte mindkét csoport tagjait, hogy óra használata nélkül tippeljék meg, mikor telt el egy perc.
Egy másik tényező, amit a külföldi szakemberek összekapcsolnak a pontatlansággal, az az úgynevezett „multitasking”, ami arra vonatkozik, amikor valaki egyszerre több feladatot, párhuzamos tevékenységeket folytat. Ezzel Asztalos Lehel székelyudvarhelyi pszichológus, szociálpedagógus is egyetért, elmondása szerint egy dinamikus, pörgős személynek nehezebben megy az idő beosztása. Mivel az ilyen személyekre jellemző, hogy egyszerre több mindennel foglalkoznak, mindig megosztott a figyelmük, és úgy elvesztődnek a több tevékenység között, hogy nem érzékelik megfelelően az idő múlását.
Asztalos Lehel ugyanakkor azt is leszögezte: a megfelelő időbeosztás elsősorban nevelés és megszokás kérdése, amit jó esetben kisgyerekkorban elsajátít az ember. Ha azonban ez nem történik meg, felnőttként nagy valószínűséggel nem tudja majd felmérni, mi mennyi időbe telik. „Az ilyen személyek esetében az idő strukturálásával (beosztásával) van baj, és a folyamatos késes nem egy szándékos magatartásforma, és nem is a nemtörődömség áll a hátterében. Egyszerűen nem tudják felmérni, mennyi időt vesz fel egy-egy feladat, és nem veszik számításba az olyan előre nem látható hátráltató tényezőket, mint a forgalmi dugók vagy a csúszós út” – mutatott rá a szakember. Hozzátette azonban, hogy aggodalomra semmi ok, hiszen a megfelelő időbeosztás tudatos odafigyeléssel fejleszthető.
– sorolta a példákat Asztalos. A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy olyan esetek is vannak, amikor egy egészségügyi probléma miatt élethosszig tartó probléma lesz valaki számára a pontatlanság. Ilyenek lehetnek például a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők. Ez a neurológiai eredetű rendellenesség gyerekkorban alakul ki, de a felnőttkort is végigkísérni, mivel kezeléssel csak finomítani lehet rajta. Fő tünete a figyelemzavar: Asztalos elmondása szerint néha annyira kialszik az érintettek figyelme, hogy nem veszik észre az idő múlását, nem érzékelik, hogy el kellene indulniuk, ezért késnek el folyamatosan.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!