Hirdetés
Hirdetés

Krónikus késés: számos oka lehet a pontatlanságnak

Bosszantó szokás. A krónikus késők a többszöri figyelmeztetés ellenére is rendszerint mindenhonnan elkésnek •  Fotó: 123RF

Bosszantó szokás. A krónikus késők a többszöri figyelmeztetés ellenére is rendszerint mindenhonnan elkésnek

Fotó: 123RF

A pontatlanság az egyik legtöbbek által kifogásolt jellemvonás, amelyet a magán és a szakmai életben egyaránt rossz szemmel néznek. Ettől eltekintve szinte mindenki ismer legalább egy olyan személyt, aki sehová sem képes időben odaérni. Jó tudni azonban, hogy a krónikus késés hátterében nem a hanyagság áll.

Iszlai Katalin

2020. február 05., 17:262020. február 05., 17:26

Mindenki környezetében él legalább egy olyan személy, aki többszöri figyelmeztetés ellenére is rendszerint mindenhonnan elkésik, megvárakoztatva nemcsak a családtagjait és barátait, de a főnökét is, sőt fontos eseményekre is képtelen időben odaérni. Az ilyen személyeket a legtöbben elítélik, és nemtörődőmnek, udvariatlannak vagy tiszteletlennek tartják. A krónikus késők valójában tisztában vannak azzal, hogy kellemetlenséget okoznak környezetüknek, és rosszul is érzik magukat emiatt, mégsem tudnak változtatni, vagy csak nagyon nehezen.

Temperamentum kérdése?

A késés pszichológiáját számos kutató vizsgálta már az évek során, és az eredmények szerint a bosszantó szokás hátterében számos ok állhat, mint például az időérzékelési problémák vagy a koncentrációs nehézségek. Mi több, a személyiség is befolyásolhatja a kérdést. Jeff Conte, a San Diegó-i Állami Egyetem (Egyesült Államok) pszichológia tanszékének professzora 2001-ben egy kísérletet is végzett a témában. Személyiségjegyeik szerint két csoportra osztotta a jelentkezőket: az A csoportban kaptak helyet az ambiciózus és a versengő személyiségek, a B csoportban pedig a kreatív és kalandos egyének. A kutató arra kérte mindkét csoport tagjait, hogy óra használata nélkül tippeljék meg, mikor telt el egy perc.

Hirdetés

Az A típushoz tartozók átlagosan 58 másodperc elteltével mondták azt, hogy lejárt a 60 másodperc, a B típusú alanyok azonban csak átlagosan 77 másodperc után érzékelték ugyanezt.

Egy másik tényező, amit a külföldi szakemberek összekapcsolnak a pontatlansággal, az az úgynevezett „multitasking”, ami arra vonatkozik, amikor valaki egyszerre több feladatot, párhuzamos tevékenységeket folytat. Ezzel Asztalos Lehel székelyudvarhelyi pszichológus, szociálpedagógus is egyetért, elmondása szerint egy dinamikus, pörgős személynek nehezebben megy az idő beosztása. Mivel az ilyen személyekre jellemző, hogy egyszerre több mindennel foglalkoznak, mindig megosztott a figyelmük, és úgy elvesztődnek a több tevékenység között, hogy nem érzékelik megfelelően az idő múlását.

Számos oka lehet

Asztalos Lehel ugyanakkor azt is leszögezte: a megfelelő időbeosztás elsősorban nevelés és megszokás kérdése, amit jó esetben kisgyerekkorban elsajátít az ember. Ha azonban ez nem történik meg, felnőttként nagy valószínűséggel nem tudja majd felmérni, mi mennyi időbe telik. „Az ilyen személyek esetében az idő strukturálásával (beosztásával) van baj, és a folyamatos késes nem egy szándékos magatartásforma, és nem is a nemtörődömség áll a hátterében. Egyszerűen nem tudják felmérni, mennyi időt vesz fel egy-egy feladat, és nem veszik számításba az olyan előre nem látható hátráltató tényezőket, mint a forgalmi dugók vagy a csúszós út” – mutatott rá a szakember. Hozzátette azonban, hogy aggodalomra semmi ok, hiszen a megfelelő időbeosztás tudatos odafigyeléssel fejleszthető.

Idézet
„Ha már tizenötször megjártam, hogy a sminkelésre nem volt elég tíz perc, akkor ezután húszat számolok rá, és ha rájöttem, hogy hiába indulok el nyolc előtt tíz perccel, mert a forgalom miatt nem érek el 8-ra a munkahelyemre, akkor elindulok hamarabb”

– sorolta a példákat Asztalos. A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy olyan esetek is vannak, amikor egy egészségügyi probléma miatt élethosszig tartó probléma lesz valaki számára a pontatlanság. Ilyenek lehetnek például a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők. Ez a neurológiai eredetű rendellenesség gyerekkorban alakul ki, de a felnőttkort is végigkísérni, mivel kezeléssel csak finomítani lehet rajta. Fő tünete a figyelemzavar: Asztalos elmondása szerint néha annyira kialszik az érintettek figyelme, hogy nem veszik észre az idő múlását, nem érzékelik, hogy el kellene indulniuk, ezért késnek el folyamatosan.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés