Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Benedek Árpád. Kihívás számára a régi könyvek restaurálása
Fotó: Veres Nándor
Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Mintegy másfél éve létesítették a világszínvonalú felszereltségű könyvrestauráló műhelyt a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárában. Különböző tisztítógépek, könyvkötők sorakoznak itt, vasalók, ecsetek, megfelelő vegyszerek, a fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok, különböző színű bőrök, savmentes kartonok. Itt tevékenykedik Benedek Árpád restaurátor. Mint mesélte, már gyermekkorában közel került a könyvekhez, nagymamája régi imádságos könyveit olvasgatta, másolta belőle az illusztrációkat – már akkor érdekelték a művészetek, rajzolt, agyagból szobrokat készített.
Később a csíkszeredai művészeti iskolában, majd a marosvásárhelyi művészeti iskolában tanult tovább. Kerámiaszobrászattal foglalkozott, de érdekelte a grafika is, és közben állandóan foglalkozott az írott értékekkel. Hosszú éveken keresztül Magyarországon, Ausztriában és Németországban dolgozott restaurátorként, aztán Bernád Rita, a a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főlevéltárosa a gyűjtőlevéltárba hívta dolgozni. Ide az egyházközségek írott anyaga kerül, oklevelek, alapítólevelek, kiváltságlevelek, tervrajzok a templomépítésről, domus historiák, anyakönyvek, misekönyvek, imádságos könyvek, szentírások vagy akár természetrajzi könyvek, világi anyagok, minden, ami a plébániákon felgyűlt az évszázadok alatt. Itt pontos leltárt készítenek róluk, szemrevételezik, majd kezdődik a tisztítás. Előbb száraztisztításon esnek át a könyvek, a Spirabilia „csodagéppel” porszívózzák, majd ha szükséges, vegyszeres tisztítást végeznek.
A Spirabilia csodagép. Sok türelem kell a könyvek tisztításához
Fotó: Veres Nándor
„Különböző restaurálási irányzatok vannak: van, ahol csak állagmegőrzést végeznek, letisztítják, és becsomagolják savmentes papírba.
Előbb kezdetfotót készítünk, hogy dokumentáljuk, milyen állapotban van, majd száraztisztítást, vegyszeres tisztítást, penészmentesítést. Mindig le kell írni a könyv méretét, állagát, fontos a dokumentáció. Azután következik az úgynevezett restaurálás, a művészibb oldala a dolognak. Ha szükséges, beöntjük a lyukakat, jól bevált módszer a japánpapírral való kiegészítés, a szakadt, sérült lapok eredeti formába való visszaállítása. Majd következik a fátyolozás és a borító. Ha szét van esve, akkor a könyvkötőgéppel ugyanúgy felvarrjuk, mint ahogy készült, a bordákra, zsinegekre, gerincet készítünk neki. Annak vagyok a híve, hogy a tárgyat abba a funkcióba állítsuk vissza, mint amire készült ötszáz évvel ezelőtt” – magyarázza Benedek Árpád. Hangsúlyozza, elég hosszadalmas folyamat ez, sok türelem kell hozzá. Fontos, hogy alázattal nyúljon a restaurátor a könyvhöz.
A fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok sorakoznak
Fotó: Veres Nándor
Az egyházközségek írott anyaga kerül ide
Fotó: Veres Nándor
A régi lapok mesélnek, jó megfejteni a titkukat
Fotó: Veres Nándor
Ritkaságok, felbecsülhetetlen értékű könyvek is előkerülnek
Fotó: Veres Nándor
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!