Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Benedek Árpád. Kihívás számára a régi könyvek restaurálása
Fotó: Veres Nándor
Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Benedek Árpád. Kihívás számára a régi könyvek restaurálása
Fotó: Veres Nándor
Mintegy másfél éve létesítették a világszínvonalú felszereltségű könyvrestauráló műhelyt a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárában. Különböző tisztítógépek, könyvkötők sorakoznak itt, vasalók, ecsetek, megfelelő vegyszerek, a fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok, különböző színű bőrök, savmentes kartonok. Itt tevékenykedik Benedek Árpád restaurátor. Mint mesélte, már gyermekkorában közel került a könyvekhez, nagymamája régi imádságos könyveit olvasgatta, másolta belőle az illusztrációkat – már akkor érdekelték a művészetek, rajzolt, agyagból szobrokat készített.
Később a csíkszeredai művészeti iskolában, majd a marosvásárhelyi művészeti iskolában tanult tovább. Kerámiaszobrászattal foglalkozott, de érdekelte a grafika is, és közben állandóan foglalkozott az írott értékekkel. Hosszú éveken keresztül Magyarországon, Ausztriában és Németországban dolgozott restaurátorként, aztán Bernád Rita, a a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főlevéltárosa a gyűjtőlevéltárba hívta dolgozni. Ide az egyházközségek írott anyaga kerül, oklevelek, alapítólevelek, kiváltságlevelek, tervrajzok a templomépítésről, domus historiák, anyakönyvek, misekönyvek, imádságos könyvek, szentírások vagy akár természetrajzi könyvek, világi anyagok, minden, ami a plébániákon felgyűlt az évszázadok alatt. Itt pontos leltárt készítenek róluk, szemrevételezik, majd kezdődik a tisztítás. Előbb száraztisztításon esnek át a könyvek, a Spirabilia „csodagéppel” porszívózzák, majd ha szükséges, vegyszeres tisztítást végeznek.
A Spirabilia csodagép. Sok türelem kell a könyvek tisztításához
Fotó: Veres Nándor
„Különböző restaurálási irányzatok vannak: van, ahol csak állagmegőrzést végeznek, letisztítják, és becsomagolják savmentes papírba.
Előbb kezdetfotót készítünk, hogy dokumentáljuk, milyen állapotban van, majd száraztisztítást, vegyszeres tisztítást, penészmentesítést. Mindig le kell írni a könyv méretét, állagát, fontos a dokumentáció. Azután következik az úgynevezett restaurálás, a művészibb oldala a dolognak. Ha szükséges, beöntjük a lyukakat, jól bevált módszer a japánpapírral való kiegészítés, a szakadt, sérült lapok eredeti formába való visszaállítása. Majd következik a fátyolozás és a borító. Ha szét van esve, akkor a könyvkötőgéppel ugyanúgy felvarrjuk, mint ahogy készült, a bordákra, zsinegekre, gerincet készítünk neki. Annak vagyok a híve, hogy a tárgyat abba a funkcióba állítsuk vissza, mint amire készült ötszáz évvel ezelőtt” – magyarázza Benedek Árpád. Hangsúlyozza, elég hosszadalmas folyamat ez, sok türelem kell hozzá. Fontos, hogy alázattal nyúljon a restaurátor a könyvhöz.
A fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok sorakoznak
Fotó: Veres Nándor
Az egyházközségek írott anyaga kerül ide
Fotó: Veres Nándor
A régi lapok mesélnek, jó megfejteni a titkukat
Fotó: Veres Nándor
Ritkaságok, felbecsülhetetlen értékű könyvek is előkerülnek
Fotó: Veres Nándor
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!