Könyvrestaurálás: sok türelem és alázat kell hozzá
Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
Liget
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Benedek Árpád. Kihívás számára a régi könyvek restaurálása
Fotó: Veres Nándor
Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
Liget
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Benedek Árpád. Kihívás számára a régi könyvek restaurálása
Fotó: Veres Nándor
Mintegy másfél éve létesítették a világszínvonalú felszereltségű könyvrestauráló műhelyt a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárában. Különböző tisztítógépek, könyvkötők sorakoznak itt, vasalók, ecsetek, megfelelő vegyszerek, a fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok, különböző színű bőrök, savmentes kartonok. Itt tevékenykedik Benedek Árpád restaurátor. Mint mesélte, már gyermekkorában közel került a könyvekhez, nagymamája régi imádságos könyveit olvasgatta, másolta belőle az illusztrációkat – már akkor érdekelték a művészetek, rajzolt, agyagból szobrokat készített.
Később a csíkszeredai művészeti iskolában, majd a marosvásárhelyi művészeti iskolában tanult tovább. Kerámiaszobrászattal foglalkozott, de érdekelte a grafika is, és közben állandóan foglalkozott az írott értékekkel. Hosszú éveken keresztül Magyarországon, Ausztriában és Németországban dolgozott restaurátorként, aztán Bernád Rita, a a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főlevéltárosa a gyűjtőlevéltárba hívta dolgozni. Ide az egyházközségek írott anyaga kerül, oklevelek, alapítólevelek, kiváltságlevelek, tervrajzok a templomépítésről, domus historiák, anyakönyvek, misekönyvek, imádságos könyvek, szentírások vagy akár természetrajzi könyvek, világi anyagok, minden, ami a plébániákon felgyűlt az évszázadok alatt. Itt pontos leltárt készítenek róluk, szemrevételezik, majd kezdődik a tisztítás. Előbb száraztisztításon esnek át a könyvek, a Spirabilia „csodagéppel” porszívózzák, majd ha szükséges, vegyszeres tisztítást végeznek.
A Spirabilia csodagép. Sok türelem kell a könyvek tisztításához
Fotó: Veres Nándor
„Különböző restaurálási irányzatok vannak: van, ahol csak állagmegőrzést végeznek, letisztítják, és becsomagolják savmentes papírba.
Előbb kezdetfotót készítünk, hogy dokumentáljuk, milyen állapotban van, majd száraztisztítást, vegyszeres tisztítást, penészmentesítést. Mindig le kell írni a könyv méretét, állagát, fontos a dokumentáció. Azután következik az úgynevezett restaurálás, a művészibb oldala a dolognak. Ha szükséges, beöntjük a lyukakat, jól bevált módszer a japánpapírral való kiegészítés, a szakadt, sérült lapok eredeti formába való visszaállítása. Majd következik a fátyolozás és a borító. Ha szét van esve, akkor a könyvkötőgéppel ugyanúgy felvarrjuk, mint ahogy készült, a bordákra, zsinegekre, gerincet készítünk neki. Annak vagyok a híve, hogy a tárgyat abba a funkcióba állítsuk vissza, mint amire készült ötszáz évvel ezelőtt” – magyarázza Benedek Árpád. Hangsúlyozza, elég hosszadalmas folyamat ez, sok türelem kell hozzá. Fontos, hogy alázattal nyúljon a restaurátor a könyvhöz.
A fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok sorakoznak
Fotó: Veres Nándor
Az egyházközségek írott anyaga kerül ide
Fotó: Veres Nándor
A régi lapok mesélnek, jó megfejteni a titkukat
Fotó: Veres Nándor
Ritkaságok, felbecsülhetetlen értékű könyvek is előkerülnek
Fotó: Veres Nándor
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!