Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Benedek Árpád. Kihívás számára a régi könyvek restaurálása
Fotó: Veres Nándor
Felbecsülhetetlen értékek kerülnek ide, köztük ősnyomtatványok is – mint például a csíkszentgyörgyi anyagból kikerült 1497-es. A gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárának a somlyói Szent Péter és Pál Plébánián található könyvrestauráló műhelyében jártunk – erről olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2019. november 22., 14:232019. november 22., 14:23
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Mintegy másfél éve létesítették a világszínvonalú felszereltségű könyvrestauráló műhelyt a gyulafehérvári főegyházmegye csíkszéki levéltárában. Különböző tisztítógépek, könyvkötők sorakoznak itt, vasalók, ecsetek, megfelelő vegyszerek, a fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok, különböző színű bőrök, savmentes kartonok. Itt tevékenykedik Benedek Árpád restaurátor. Mint mesélte, már gyermekkorában közel került a könyvekhez, nagymamája régi imádságos könyveit olvasgatta, másolta belőle az illusztrációkat – már akkor érdekelték a művészetek, rajzolt, agyagból szobrokat készített.
Később a csíkszeredai művészeti iskolában, majd a marosvásárhelyi művészeti iskolában tanult tovább. Kerámiaszobrászattal foglalkozott, de érdekelte a grafika is, és közben állandóan foglalkozott az írott értékekkel. Hosszú éveken keresztül Magyarországon, Ausztriában és Németországban dolgozott restaurátorként, aztán Bernád Rita, a a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főlevéltárosa a gyűjtőlevéltárba hívta dolgozni. Ide az egyházközségek írott anyaga kerül, oklevelek, alapítólevelek, kiváltságlevelek, tervrajzok a templomépítésről, domus historiák, anyakönyvek, misekönyvek, imádságos könyvek, szentírások vagy akár természetrajzi könyvek, világi anyagok, minden, ami a plébániákon felgyűlt az évszázadok alatt. Itt pontos leltárt készítenek róluk, szemrevételezik, majd kezdődik a tisztítás. Előbb száraztisztításon esnek át a könyvek, a Spirabilia „csodagéppel” porszívózzák, majd ha szükséges, vegyszeres tisztítást végeznek.
A Spirabilia csodagép. Sok türelem kell a könyvek tisztításához
Fotó: Veres Nándor
„Különböző restaurálási irányzatok vannak: van, ahol csak állagmegőrzést végeznek, letisztítják, és becsomagolják savmentes papírba.
Előbb kezdetfotót készítünk, hogy dokumentáljuk, milyen állapotban van, majd száraztisztítást, vegyszeres tisztítást, penészmentesítést. Mindig le kell írni a könyv méretét, állagát, fontos a dokumentáció. Azután következik az úgynevezett restaurálás, a művészibb oldala a dolognak. Ha szükséges, beöntjük a lyukakat, jól bevált módszer a japánpapírral való kiegészítés, a szakadt, sérült lapok eredeti formába való visszaállítása. Majd következik a fátyolozás és a borító. Ha szét van esve, akkor a könyvkötőgéppel ugyanúgy felvarrjuk, mint ahogy készült, a bordákra, zsinegekre, gerincet készítünk neki. Annak vagyok a híve, hogy a tárgyat abba a funkcióba állítsuk vissza, mint amire készült ötszáz évvel ezelőtt” – magyarázza Benedek Árpád. Hangsúlyozza, elég hosszadalmas folyamat ez, sok türelem kell hozzá. Fontos, hogy alázattal nyúljon a restaurátor a könyvhöz.
A fiókokban szépen elrendezett márványpapírok, japánpapírok, fátylak, öntött és merített papírok sorakoznak
Fotó: Veres Nándor
Az egyházközségek írott anyaga kerül ide
Fotó: Veres Nándor
A régi lapok mesélnek, jó megfejteni a titkukat
Fotó: Veres Nándor
Ritkaságok, felbecsülhetetlen értékű könyvek is előkerülnek
Fotó: Veres Nándor
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!