
Komoly felkészültséget igényel a minőségi kávé készítése
Fotó: Pinti Attila
Élvezeti cikk vagy már a mindennapok rutinjához tartozik a reggeli kávé? Létezik-e olyan, hogy jó és rossz kávé? Egyáltalán mitől lesz jó egy kávé? Kakucsi Áron Attila a 112 Coffee & Co. kötelékén belül a kávépörköléssel foglalkozik nap mint nap, az ő segítségével járták körbe a kávézás kultúráját az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában.
2021. október 20., 10:192021. október 20., 10:19
Azt, hogy mitől lesz jó egy kávé, Áron két oldalról közelítette meg. „A boltban vásárolt és otthon elkészített kávé rejtelmei a részletekben keresendők. Például hogy mikor volt pörkölve a kávé, hiszen az attól számított egy éven belül érdemes elfogyasztani. A másik aspektus az összetétel. Arabica vagy robusta, esetleg a kettő keveréke. Míg az előző egy gyümölcsösebb, savasabb, édesebb jellegű és már több ezer fajta létezik belőle, addig a másodiknak egy földesebb, durvább íze van, és magasabb a koffeintartalma. Ha párhuzamot kéne vonnom, akkor az oltott, illetve a direkt termő szőlővel tudnám összehasonlítani”– mutatott rá.
„Teljesen az ízlés alakítja, hogy melyik kávé számít jónak. A jelenlegi székelyföldi kávékultúra a sötétebb pörkölésű és kesernyés ízű kávékhoz van hozzászokva. Sokan megijednek egy világosabb pörkölésű arabicától, amikor a savas, savanykás ízzel találkoznak. Erre általában az a reakció, hogy biztos el van romolva a kávé, esetleg egy nappal korábban már le volt főzve, ami tévedés” – világosított fel. A másik esetben, amikor kávézóban fogyasztunk, teljes mértékben a baristán és annak felkészültségén múlik minden: érti-e az adott kávéfajta elkészítésének menetét, vagy hogyan készíti el a tejet.
– hangsúlyozta.
Bővebben minderről a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának október 20-ai lapszámában olvashatnak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!