
Egy páncélba öltözött harcos 35 kilót is visel
Fotó: D. Balázs Ildikó
Sodronyvértezet, láncing, vaskesztyű, vaskalap, pikkelypáncél – nem, nem a mai trendeknek megfelelő öltözet, de hasznos. Persze nem napjainkban, így nézhetett ki a 14-15. században egy székely harcos. De egy harcos képe nem volt teljes, ha kezéből hiányzott a csatakereszt, hosszú kard, buzogány, pajzs, íj. A 21. században így festenek az Arany Griff Rend harcosai, vezetőjük Sashalmi-Fekete Tamás történész mesél.
2019. július 17., 16:492019. július 17., 16:49
2019. július 17., 17:072019. július 17., 17:07
Ha akarnának sem tudnának belesimulni a tömegbe az Arany Griff Rend székely középkori hagyományőrző szervezet tagjai. Különleges ruházatukkal magukra vonják a tekintetet, hadi bemutatójukon pedig csak ámul és bámul a köréjük sereglett tömeg.
– mutatja be a székelyudvarhelyi hagyományőrző szervezetet Sashalmi-Fekete Tamás történész. A kaposvári születésű férfi immár hetedik éve él Székelyföldön, ide hozta mondhatni a szerelem – felesége csíkszeredai – valamint a táj, a hegyek szeretete. Történelemtanár, történész, aki rendhagyó történelemórákat tart, kutat, a régi középkori székely szokásokat eleveníti fel az összesereglett nézők legnagyobb örömére. Még mielőtt magára öltötte volna a mintegy harmincöt kilót nyomó páncél ruházatát, arra kértem, meséljen az éppen rajta lévő kaftánról, süvegről, hiszen az sem egy mindennapi látvány.
Kaftánja keleti szabásmintájú, oldalhajtott, kicsit kunos – mutatja. „A mongolok is hasonlót hordtak, de számos magyar királyság területén megtalálható ábrázoláson láthatunk ilyent. Székelyföldön többek között a bögözi templomban a Szent László-legenda középkori ábrázolásában, a kunoknak tartott elemeken láthatunk ilyen öltözeteket. A süveg tipikus magyar jellegű, lóhere díszítésű, nemezből készült fejfedő. Az öv a helyi ábrázolások alapján készített veretes öv, az úgynevezett szíves rózsa majdnem ezer éven keresztül megtalálható a honfoglalás kori sírokban, a visegrádi királyi palotában, de Erdélyben például a marosgombási honfoglalás kori leleten, illetve Székelyudvarhelyen a Jézus szíve-kápolnának a festett kazettás mennyezetén. A rézcsatokkal díszített csizma tipikus hosszú szárú, hegyes orrú, hasonlót a nagyszebeni oltárképen lehet látni. Mivel páncélosként, nemesként harcolok a bemutatón, van nálam egy hegyes tőr, a páncélosok használták kegyelemdöfésre, ezzel csak az illesztékeken lehet beszúrni, hiszen ha talpig páncélban van az ember, akkor sok fogást nem kapnak rajta. Mi igazából a Hunyadi- korszakra összpontosítunk, a 15. század második felére, ez alapján állítjuk össze az öltözeteinket” – magyarázza.
Kaftánja keleti szabásmintájú, oldal hajtott, kicsit kunos - mutatja Sashalmi-Fekete Tamás, történelemtanár, történész
Fotó: D. Balázs Ildikó
A történész szerint számukra nagyon jó kiindulási pont volt például az almakeréki templom, mert ott nagyon sok öltözet van megfestve. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régészeti anyaga segítette őket rekonstruálni a harci eszközöket, így például a hajító fejszét, láncos buzogányt, a lándzsát, illetve a különböző kardtípusokat.
Egyébként nem csak a férfi, hanem a női öltözetben is igyekeznek a korra jellemző sajátosságokat feleleveníteni. Megtudom,
Minél több anyagot használtak fel az öltözet elkészítésére, annál előkelőbb volt annak viselője, de a színek is sok mindent elárultak. Például az előkelőség a meleg színeket preferálta, ezeket drágább is volt előállítani.
Régi idők hadi bemutatója
Fotó: D. Balázs Ildikó
De ahol az Arany Griff Rend tagjai megjelennek, nem csak ruházatukat lehet szemügyre venni, a hadi bemutatójuk is nagy érdeklődésre tart számot. A számszeríj vagy nyílpuska használatához például – amit be is mutatnak – fegyvertartási engedély szükséges. Sashalmi-Fekete Tamás szerint korunk emberét is érdekli az általuk bemutatott világ, és generációról generációra feltűnnek olyan filmek – Trónok harca, Vikingegek, Gyűrűk ura, Hobbit – ami növeli az érdeklődést a letűnt idők iránt.
Hajító fejszét, láncos buzogányt, a lándzsát, illetve a különböző kardtípusokat is használnak
Fotó: D. Balázs Ildikó
„Akik nem a mutatóujjukat izmosítják a kattintgatással a számítógépen, van bennük kurázsi, kalandvágy, a harcművészeti iskolánkban tanulhatnak íjászatot, kard- és lándzsatechnikát, pajzshasználatot, kardforgatást, birkózást. Immár hatodik éve történelmi tánccsoportunk is van, korhű öltözetben 15-16. századi történelmi táncokat mutatunk be” – jegyzi meg. Érdeklődő pedig akad, egy egy bemutató után ösztönzésként zsoldot is kapnak a rend tagjai, de a sikerhez a rendszeres edzésre is szükség van. „Egy-egy harcos kiállítása egy-két ezer euróba is kerülhet, drága mulatság, de a rendezvényekből, pályázatokból és a saját zsebünkből finanszírozzuk a szükséges kellékek beszerzését” – fűzi hozzá Sashalmi-Fekete Tamás.
Kardforgatás régi módra
Fotó: D. Balázs Ildikó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!