
Egy páncélba öltözött harcos 35 kilót is visel
Fotó: D. Balázs Ildikó
Sodronyvértezet, láncing, vaskesztyű, vaskalap, pikkelypáncél – nem, nem a mai trendeknek megfelelő öltözet, de hasznos. Persze nem napjainkban, így nézhetett ki a 14-15. században egy székely harcos. De egy harcos képe nem volt teljes, ha kezéből hiányzott a csatakereszt, hosszú kard, buzogány, pajzs, íj. A 21. században így festenek az Arany Griff Rend harcosai, vezetőjük Sashalmi-Fekete Tamás történész mesél.
2019. július 17., 16:492019. július 17., 16:49
2019. július 17., 17:072019. július 17., 17:07
Ha akarnának sem tudnának belesimulni a tömegbe az Arany Griff Rend székely középkori hagyományőrző szervezet tagjai. Különleges ruházatukkal magukra vonják a tekintetet, hadi bemutatójukon pedig csak ámul és bámul a köréjük sereglett tömeg.
– mutatja be a székelyudvarhelyi hagyományőrző szervezetet Sashalmi-Fekete Tamás történész. A kaposvári születésű férfi immár hetedik éve él Székelyföldön, ide hozta mondhatni a szerelem – felesége csíkszeredai – valamint a táj, a hegyek szeretete. Történelemtanár, történész, aki rendhagyó történelemórákat tart, kutat, a régi középkori székely szokásokat eleveníti fel az összesereglett nézők legnagyobb örömére. Még mielőtt magára öltötte volna a mintegy harmincöt kilót nyomó páncél ruházatát, arra kértem, meséljen az éppen rajta lévő kaftánról, süvegről, hiszen az sem egy mindennapi látvány.
Kaftánja keleti szabásmintájú, oldalhajtott, kicsit kunos – mutatja. „A mongolok is hasonlót hordtak, de számos magyar királyság területén megtalálható ábrázoláson láthatunk ilyent. Székelyföldön többek között a bögözi templomban a Szent László-legenda középkori ábrázolásában, a kunoknak tartott elemeken láthatunk ilyen öltözeteket. A süveg tipikus magyar jellegű, lóhere díszítésű, nemezből készült fejfedő. Az öv a helyi ábrázolások alapján készített veretes öv, az úgynevezett szíves rózsa majdnem ezer éven keresztül megtalálható a honfoglalás kori sírokban, a visegrádi királyi palotában, de Erdélyben például a marosgombási honfoglalás kori leleten, illetve Székelyudvarhelyen a Jézus szíve-kápolnának a festett kazettás mennyezetén. A rézcsatokkal díszített csizma tipikus hosszú szárú, hegyes orrú, hasonlót a nagyszebeni oltárképen lehet látni. Mivel páncélosként, nemesként harcolok a bemutatón, van nálam egy hegyes tőr, a páncélosok használták kegyelemdöfésre, ezzel csak az illesztékeken lehet beszúrni, hiszen ha talpig páncélban van az ember, akkor sok fogást nem kapnak rajta. Mi igazából a Hunyadi- korszakra összpontosítunk, a 15. század második felére, ez alapján állítjuk össze az öltözeteinket” – magyarázza.
Kaftánja keleti szabásmintájú, oldal hajtott, kicsit kunos - mutatja Sashalmi-Fekete Tamás, történelemtanár, történész
Fotó: D. Balázs Ildikó
A történész szerint számukra nagyon jó kiindulási pont volt például az almakeréki templom, mert ott nagyon sok öltözet van megfestve. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régészeti anyaga segítette őket rekonstruálni a harci eszközöket, így például a hajító fejszét, láncos buzogányt, a lándzsát, illetve a különböző kardtípusokat.
Egyébként nem csak a férfi, hanem a női öltözetben is igyekeznek a korra jellemző sajátosságokat feleleveníteni. Megtudom,
Minél több anyagot használtak fel az öltözet elkészítésére, annál előkelőbb volt annak viselője, de a színek is sok mindent elárultak. Például az előkelőség a meleg színeket preferálta, ezeket drágább is volt előállítani.
Régi idők hadi bemutatója
Fotó: D. Balázs Ildikó
De ahol az Arany Griff Rend tagjai megjelennek, nem csak ruházatukat lehet szemügyre venni, a hadi bemutatójuk is nagy érdeklődésre tart számot. A számszeríj vagy nyílpuska használatához például – amit be is mutatnak – fegyvertartási engedély szükséges. Sashalmi-Fekete Tamás szerint korunk emberét is érdekli az általuk bemutatott világ, és generációról generációra feltűnnek olyan filmek – Trónok harca, Vikingegek, Gyűrűk ura, Hobbit – ami növeli az érdeklődést a letűnt idők iránt.
Hajító fejszét, láncos buzogányt, a lándzsát, illetve a különböző kardtípusokat is használnak
Fotó: D. Balázs Ildikó
„Akik nem a mutatóujjukat izmosítják a kattintgatással a számítógépen, van bennük kurázsi, kalandvágy, a harcművészeti iskolánkban tanulhatnak íjászatot, kard- és lándzsatechnikát, pajzshasználatot, kardforgatást, birkózást. Immár hatodik éve történelmi tánccsoportunk is van, korhű öltözetben 15-16. századi történelmi táncokat mutatunk be” – jegyzi meg. Érdeklődő pedig akad, egy egy bemutató után ösztönzésként zsoldot is kapnak a rend tagjai, de a sikerhez a rendszeres edzésre is szükség van. „Egy-egy harcos kiállítása egy-két ezer euróba is kerülhet, drága mulatság, de a rendezvényekből, pályázatokból és a saját zsebünkből finanszírozzuk a szükséges kellékek beszerzését” – fűzi hozzá Sashalmi-Fekete Tamás.
Kardforgatás régi módra
Fotó: D. Balázs Ildikó
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!