
Egy páncélba öltözött harcos 35 kilót is visel
Fotó: D. Balázs Ildikó
Sodronyvértezet, láncing, vaskesztyű, vaskalap, pikkelypáncél – nem, nem a mai trendeknek megfelelő öltözet, de hasznos. Persze nem napjainkban, így nézhetett ki a 14-15. században egy székely harcos. De egy harcos képe nem volt teljes, ha kezéből hiányzott a csatakereszt, hosszú kard, buzogány, pajzs, íj. A 21. században így festenek az Arany Griff Rend harcosai, vezetőjük Sashalmi-Fekete Tamás történész mesél.
2019. július 17., 16:492019. július 17., 16:49
2019. július 17., 17:072019. július 17., 17:07
Ha akarnának sem tudnának belesimulni a tömegbe az Arany Griff Rend székely középkori hagyományőrző szervezet tagjai. Különleges ruházatukkal magukra vonják a tekintetet, hadi bemutatójukon pedig csak ámul és bámul a köréjük sereglett tömeg.
– mutatja be a székelyudvarhelyi hagyományőrző szervezetet Sashalmi-Fekete Tamás történész. A kaposvári születésű férfi immár hetedik éve él Székelyföldön, ide hozta mondhatni a szerelem – felesége csíkszeredai – valamint a táj, a hegyek szeretete. Történelemtanár, történész, aki rendhagyó történelemórákat tart, kutat, a régi középkori székely szokásokat eleveníti fel az összesereglett nézők legnagyobb örömére. Még mielőtt magára öltötte volna a mintegy harmincöt kilót nyomó páncél ruházatát, arra kértem, meséljen az éppen rajta lévő kaftánról, süvegről, hiszen az sem egy mindennapi látvány.
Kaftánja keleti szabásmintájú, oldalhajtott, kicsit kunos – mutatja. „A mongolok is hasonlót hordtak, de számos magyar királyság területén megtalálható ábrázoláson láthatunk ilyent. Székelyföldön többek között a bögözi templomban a Szent László-legenda középkori ábrázolásában, a kunoknak tartott elemeken láthatunk ilyen öltözeteket. A süveg tipikus magyar jellegű, lóhere díszítésű, nemezből készült fejfedő. Az öv a helyi ábrázolások alapján készített veretes öv, az úgynevezett szíves rózsa majdnem ezer éven keresztül megtalálható a honfoglalás kori sírokban, a visegrádi királyi palotában, de Erdélyben például a marosgombási honfoglalás kori leleten, illetve Székelyudvarhelyen a Jézus szíve-kápolnának a festett kazettás mennyezetén. A rézcsatokkal díszített csizma tipikus hosszú szárú, hegyes orrú, hasonlót a nagyszebeni oltárképen lehet látni. Mivel páncélosként, nemesként harcolok a bemutatón, van nálam egy hegyes tőr, a páncélosok használták kegyelemdöfésre, ezzel csak az illesztékeken lehet beszúrni, hiszen ha talpig páncélban van az ember, akkor sok fogást nem kapnak rajta. Mi igazából a Hunyadi- korszakra összpontosítunk, a 15. század második felére, ez alapján állítjuk össze az öltözeteinket” – magyarázza.
Kaftánja keleti szabásmintájú, oldal hajtott, kicsit kunos - mutatja Sashalmi-Fekete Tamás, történelemtanár, történész
Fotó: D. Balázs Ildikó
A történész szerint számukra nagyon jó kiindulási pont volt például az almakeréki templom, mert ott nagyon sok öltözet van megfestve. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régészeti anyaga segítette őket rekonstruálni a harci eszközöket, így például a hajító fejszét, láncos buzogányt, a lándzsát, illetve a különböző kardtípusokat.
Egyébként nem csak a férfi, hanem a női öltözetben is igyekeznek a korra jellemző sajátosságokat feleleveníteni. Megtudom,
Minél több anyagot használtak fel az öltözet elkészítésére, annál előkelőbb volt annak viselője, de a színek is sok mindent elárultak. Például az előkelőség a meleg színeket preferálta, ezeket drágább is volt előállítani.
Régi idők hadi bemutatója
Fotó: D. Balázs Ildikó
De ahol az Arany Griff Rend tagjai megjelennek, nem csak ruházatukat lehet szemügyre venni, a hadi bemutatójuk is nagy érdeklődésre tart számot. A számszeríj vagy nyílpuska használatához például – amit be is mutatnak – fegyvertartási engedély szükséges. Sashalmi-Fekete Tamás szerint korunk emberét is érdekli az általuk bemutatott világ, és generációról generációra feltűnnek olyan filmek – Trónok harca, Vikingegek, Gyűrűk ura, Hobbit – ami növeli az érdeklődést a letűnt idők iránt.
Hajító fejszét, láncos buzogányt, a lándzsát, illetve a különböző kardtípusokat is használnak
Fotó: D. Balázs Ildikó
„Akik nem a mutatóujjukat izmosítják a kattintgatással a számítógépen, van bennük kurázsi, kalandvágy, a harcművészeti iskolánkban tanulhatnak íjászatot, kard- és lándzsatechnikát, pajzshasználatot, kardforgatást, birkózást. Immár hatodik éve történelmi tánccsoportunk is van, korhű öltözetben 15-16. századi történelmi táncokat mutatunk be” – jegyzi meg. Érdeklődő pedig akad, egy egy bemutató után ösztönzésként zsoldot is kapnak a rend tagjai, de a sikerhez a rendszeres edzésre is szükség van. „Egy-egy harcos kiállítása egy-két ezer euróba is kerülhet, drága mulatság, de a rendezvényekből, pályázatokból és a saját zsebünkből finanszírozzuk a szükséges kellékek beszerzését” – fűzi hozzá Sashalmi-Fekete Tamás.
Kardforgatás régi módra
Fotó: D. Balázs Ildikó
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!