Gyula: lépésekben számolt kikapcsolódás

Ha valaki meghallja az alföldi város nevét, rögtön a híres, hungarikumnak számító gyulai kolbászra, na meg a várfürdőre asszociál.

Nem is csoda, ez a két dolog megalapozza Gyula turisztikai potenciálját, de semmiképpen sem merül ki ebben. A harmincezres lakosú kisváros pihenésre, üdülésre csábít, de legalább nyolcszáz éves múltja miatt az is jól érezheti magát benne, aki megmártózna kicsit a történelemben, vagy felfedezné a kulturális hagyományok rendkívül széles palettáját.

Ötezer turistát tudnak elhelyezni

Jónás Balázs, a gyulai Tourinform iroda vezetője elárulja, romániai kampányuknak van egy előtörténete: Gyula városa most kezd a nemzetközi piac felé nyitni, a belföldi piacon ugyanis már telítődtek.

„Nemzetközi szempontból két célterületünk van, a távlati az orosz piac felé való nyitásunk, de a határ közelsége miatt a közeljövő, hogy Románia felé nyitunk, és többek közt a Romániában élő magyarságnak igyekszünk megmutatni a város történelmi lehetőségeit, valamint kikapcsolódási formáit” – fogalmaz az irodavezető, aki szerint a városban minden évszakban mindenki megtalálja a maga kikapcsolódási lehetőségeit. A 11 hotel és számos panzió, magán szálláshely segítségével összesen ötezer főt tudnak egyszerre elhelyezni a városban, ez a szám azonban folyamatosan bővül, ugyanis

időben kell foglalni, vagy bízni a vak szerencsében.

A turisztikai szakember szerint kicsit több, mint három napot tölt Gyulán az átlag turista, sokan egy hosszú hétvégére ruccannak el a fürdővárosba, éppen ezért a szálláshelyek is legtöbbször kétéjszakás ajánlatokkal csábítják a vendégeket. Nyilván egyik legnagyobb vonzereje a városnak a Gyulai Várfürdő. A létesítmény egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában, arborétumában épült ki, s talán ez a legkülönlegesebb benne, hogy

A fürdő 72 Celsius-fokos gyógyvizét mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, gyulladásos nőgyógyászati betegségekre és baleset utáni rehabilitációs kezelésekre alkalmazzák kiváló hatással.

A várfürdőbe azonban nem csak a gyógyulni vágyókat várják, hanem a strandolás élményének, kalandjainak szerelmeseit is, ugyanis hullámmedencével, csúszdákkal, aquapalotával és igazi szaunaparkkal is el van látva a hatalmas területű Várfürdő.

A kastély, ahol ma is komornyik fogad

Aki megunta a fürdőzést, az egyéb látványosságok után nézhet.Kihagyhatatlan az Almásy-kastély és látogatóközpont. Egy kastély, ahol még ma is komornyik fogadja a látogatót, valamint egy ötszáz kulcsos szoba, amely a főúri lak minden titkos helyiségébe elvezet.

Feltárul a szolgálók világa és hierarchiája, a ruhaszobában bepillantást nyerhetünk a néhányszáz évvel ezelőtti mosási és vasalási szokásokba is, a házvezetőnő szobáját pedig makett mutatja be. Ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? Az Almásy-kastélyban ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

Egy igen ritkán előforduló eszköz segít a múlt felelevenítésében, egy ún. „holoprojektor”, amelyhez hasonlót legközelebb csak Bécsben láthatunk. Az egykori grófi rezidenciában 2016. március 19-én nyitott meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont, azóta nyűgözi le a látogatókat, többek közt minket is.

A fegyverektől a kínzó eszközökig

Az Almásy-kastélytól éppen 320 lépésre van a gyulai vár. A gyulaiak amúgy szeretnek lépésben számolni, többször felmerül, hogy valami csak ennyi és ennyi lépés távolságra van, ezzel is hangsúlyozzák, hogy kis területen nagyon sok látványosságot nyújt a település, és mindezek elérésére közlekedési eszközre sincs egyébre szükségünk, mint a lábunkra, amellyel lépegetünk.

Szóval a kastélytól 320 lépésre eső vár, bár kicsiny, hat évszázad történetét mutatja be 24 kiállítóteremben. Az idelátogatóknak lehetőségük adódik megtekinteni, hogyan rendezkedtek be őseink várúrként, hogyan élték mindennapjaikat várúrnőként, hogy miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyvereket használtak a harchoz az elmúlt évszázadok során. De talán a legérdekesebb részben a várbörtön titkaiba is betekintést nyerünk a korabeli megszégyenítő eszközöktől, például a sokatmondó nevű köpködő kalodától a félelmetes kivégző alkalmatosságokig.

A kiállítások történelmi érdekességek ezzel még nem érnek véget Gyulán:

amely a Himnusz és a nemzeti opera megteremtőjének állít emléket. De különleges értéke Gyula városának a Ladics Ház is, amely a maga nemében egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példákat, addig a polgárság világának a Ladics Ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. S akinek még nincs elege a kiállításokból, arra a Kohán Képtár, a Városi Képtár és a Nosztalgiaház is vár. A helyiek szerint Gyula különlegessége, hogy a két legmesszibb kiállítótér is csak 12-13 perc sétára van egymástól, igaz, elfelejtettük megkérdezni, hány lépésre.

korábban írtuk

Illatos, gyümölcsös, kellemes: nem az ütős az „igazi” pálinka

A pálinka nem feltétlenül ütős, sőt: kóstolásra, ízlelésre alkalmas, gasztronómiai élményt nyújtó termék is lehet. De milyen a jó pálinka, és hogyan készíthetünk ilyet? Ebben Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló, a Gyulai Pálinka Manufaktúra kóstolóházának vezetője lesz segítségünkre

Kolbász után pálinka és bonbon

S aki nem csak látni, hanem enni és inni térne be Gyulára, annak sincs rossz dolga, a gyulai kolbász hírnevét mindenki ismeri, annak megkóstolása nélkül nem érdemes távozni.

De pálinkáját is századok óta az élet vizeként emlegetik, mint ahogy a helyi bonbon is Gyula város sajátossága. A belvárosban található a messze földön híres Százéves Cukrászda, ami valójában nem is száz, hanem lassan 180 éves, így Magyarország második legrégebbi, ma is működő cukrászdája.

Ennyi minden után talán nem csoda, hogy aki Gyulára látogat, az csak városától elragadtatott, lokálpatrióta lakosokkal találkozik, akik büszkék arra, hogy a harmincezres kisváros milyen nagy is tud lenni.