Óriásplakátokon látjuk, rádiókban hallunk egyre többet Gyuláról, Magyarország egyik legnépszerűbb fürdővárosáról. Gyula azonban nem csak a várfürdője, a 72 Celsius-fokos gyógyvize, na meg híres kolbásza miatt érdekes: kis alapterületen sok mindent megtalál az ember a román határtól öt kilométerre lévő kisvárosban. Hogy mit? Mi megnéztük közelebbről.
2018. május 28., 16:082018. május 28., 16:08
2018. május 28., 16:262018. május 28., 16:26
A gyulai vár. Ominózus helyszín a városban
Fotó: Pinti Attila
Óriásplakátokon látjuk, rádiókban hallunk egyre többet Gyuláról, Magyarország egyik legnépszerűbb fürdővárosáról. Gyula azonban nem csak a várfürdője, a 72 Celsius-fokos gyógyvize, na meg híres kolbásza miatt érdekes: kis alapterületen sok mindent megtalál az ember a román határtól öt kilométerre lévő kisvárosban. Hogy mit? Mi megnéztük közelebbről.
2018. május 28., 16:082018. május 28., 16:08
2018. május 28., 16:262018. május 28., 16:26
Ha valaki meghallja az alföldi város nevét, rögtön a híres, hungarikumnak számító gyulai kolbászra, na meg a várfürdőre asszociál.
Nem is csoda, ez a két dolog megalapozza Gyula turisztikai potenciálját, de semmiképpen sem merül ki ebben. A harmincezres lakosú kisváros pihenésre, üdülésre csábít, de legalább nyolcszáz éves múltja miatt az is jól érezheti magát benne, aki megmártózna kicsit a történelemben, vagy felfedezné a kulturális hagyományok rendkívül széles palettáját.
Jónás Balázs, a gyulai Tourinform iroda vezetője elárulja, romániai kampányuknak van egy előtörténete: Gyula városa most kezd a nemzetközi piac felé nyitni, a belföldi piacon ugyanis már telítődtek.
Jónás Balázs szerint Gyula imázsépítésének egyik fő célterülete most Románia
Fotó: Pinti Attila
„Nemzetközi szempontból két célterületünk van, a távlati az orosz piac felé való nyitásunk, de a határ közelsége miatt a közeljövő, hogy Románia felé nyitunk, és többek közt a Romániában élő magyarságnak igyekszünk megmutatni a város történelmi lehetőségeit, valamint kikapcsolódási formáit” – fogalmaz az irodavezető, aki szerint a városban minden évszakban mindenki megtalálja a maga kikapcsolódási lehetőségeit. A 11 hotel és számos panzió, magán szálláshely segítségével összesen ötezer főt tudnak egyszerre elhelyezni a városban, ez a szám azonban folyamatosan bővül, ugyanis
időben kell foglalni, vagy bízni a vak szerencsében.
A gyógyfürdőjéről híres a város
Fotó: Pinti Attila
A turisztikai szakember szerint kicsit több, mint három napot tölt Gyulán az átlag turista, sokan egy hosszú hétvégére ruccannak el a fürdővárosba, éppen ezért a szálláshelyek is legtöbbször kétéjszakás ajánlatokkal csábítják a vendégeket. Nyilván egyik legnagyobb vonzereje a városnak a Gyulai Várfürdő. A létesítmény egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában, arborétumában épült ki, s talán ez a legkülönlegesebb benne, hogy
A fürdő 72 Celsius-fokos gyógyvizét mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, gyulladásos nőgyógyászati betegségekre és baleset utáni rehabilitációs kezelésekre alkalmazzák kiváló hatással.
Kikapcsolódni itt érdemes
Fotó: Pinti Attila
A várfürdőbe azonban nem csak a gyógyulni vágyókat várják, hanem a strandolás élményének, kalandjainak szerelmeseit is, ugyanis hullámmedencével, csúszdákkal, aquapalotával és igazi szaunaparkkal is el van látva a hatalmas területű Várfürdő.
Nem csak időseknek
Fotó: Pinti Attila
Aki megunta a fürdőzést, az egyéb látványosságok után nézhet.Kihagyhatatlan az Almásy-kastély és látogatóközpont. Egy kastély, ahol még ma is komornyik fogadja a látogatót, valamint egy ötszáz kulcsos szoba, amely a főúri lak minden titkos helyiségébe elvezet.
Az Almásy-kastély több szempontból különleges
Fotó: Pinti Attila
Feltárul a szolgálók világa és hierarchiája, a ruhaszobában bepillantást nyerhetünk a néhányszáz évvel ezelőtti mosási és vasalási szokásokba is, a házvezetőnő szobáját pedig makett mutatja be. Ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? Az Almásy-kastélyban ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
Látvány és játék a kastélyban
Fotó: Pinti Attila
Egy igen ritkán előforduló eszköz segít a múlt felelevenítésében, egy ún. „holoprojektor”, amelyhez hasonlót legközelebb csak Bécsben láthatunk. Az egykori grófi rezidenciában 2016. március 19-én nyitott meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont, azóta nyűgözi le a látogatókat, többek közt minket is.
Az Almásy-kastélytól éppen 320 lépésre van a gyulai vár. A gyulaiak amúgy szeretnek lépésben számolni, többször felmerül, hogy valami csak ennyi és ennyi lépés távolságra van, ezzel is hangsúlyozzák, hogy kis területen nagyon sok látványosságot nyújt a település, és mindezek elérésére közlekedési eszközre sincs egyébre szükségünk, mint a lábunkra, amellyel lépegetünk.
És akkor 320 lépésre a vár
Fotó: Pinti Attila
Szóval a kastélytól 320 lépésre eső vár, bár kicsiny, hat évszázad történetét mutatja be 24 kiállítóteremben. Az idelátogatóknak lehetőségük adódik megtekinteni, hogyan rendezkedtek be őseink várúrként, hogyan élték mindennapjaikat várúrnőként, hogy miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyvereket használtak a harchoz az elmúlt évszázadok során. De talán a legérdekesebb részben a várbörtön titkaiba is betekintést nyerünk a korabeli megszégyenítő eszközöktől, például a sokatmondó nevű köpködő kalodától a félelmetes kivégző alkalmatosságokig.
A kiállítások történelmi érdekességek ezzel még nem érnek véget Gyulán:
amely a Himnusz és a nemzeti opera megteremtőjének állít emléket. De különleges értéke Gyula városának a Ladics Ház is, amely a maga nemében egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példákat, addig a polgárság világának a Ladics Ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. S akinek még nincs elege a kiállításokból, arra a Kohán Képtár, a Városi Képtár és a Nosztalgiaház is vár. A helyiek szerint Gyula különlegessége, hogy a két legmesszibb kiállítótér is csak 12-13 perc sétára van egymástól, igaz, elfelejtettük megkérdezni, hány lépésre.
A pálinka nem feltétlenül ütős, sőt: kóstolásra, ízlelésre alkalmas, gasztronómiai élményt nyújtó termék is lehet. De milyen a jó pálinka, és hogyan készíthetünk ilyet? Ebben Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló, a Gyulai Pálinka Manufaktúra kóstolóházának vezetője lesz segítségünkre
S aki nem csak látni, hanem enni és inni térne be Gyulára, annak sincs rossz dolga, a gyulai kolbász hírnevét mindenki ismeri, annak megkóstolása nélkül nem érdemes távozni.
A gyulai pálinkát az élet vizének is nevezik
Fotó: Pinti Attila
De pálinkáját is századok óta az élet vizeként emlegetik, mint ahogy a helyi bonbon is Gyula város sajátossága. A belvárosban található a messze földön híres Százéves Cukrászda, ami valójában nem is száz, hanem lassan 180 éves, így Magyarország második legrégebbi, ma is működő cukrászdája.
A bonbon megédesíti a gyulai kiruccanást
Fotó: Pinti Attila
Ennyi minden után talán nem csoda, hogy aki Gyulára látogat, az csak városától elragadtatott, lokálpatrióta lakosokkal találkozik, akik büszkék arra, hogy a harmincezres kisváros milyen nagy is tud lenni.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!