
Szép és helyes testtartást, kecsességet is ad a balett
Fotó: Veres Nándor
A balettcipő kötelező, de sem balerina alkatra, sem kis halvány rózsaszín tüllszoknyás balettruhára nincs szükség. Pedig balett, mégpedig felnőtteknek. A csíkszeredai Tóth Larisa Táncstúdió idéntől elindította a fitnesz balett szakot felnőttek számára, mi pedig megnéztük, miről is szól.
2019. október 31., 16:352019. október 31., 16:35
„A fitnesz balett egy olyan hasznos, szórakoztató és egészséges mozgásforma, amely hatékonyan formálja az alakot a balettből inspirált gyakorlatokkal, valamint megfelelően nyújtja a fáradt, letapadt izmokat. Nem a zsírégetés az elsődleges cél, de nyilván a gyakorlatok ebben is segítenek. Azt tudni kell, hogy a balett javítja a testtartást, növeli a hatékonyságot, segít fejleszteni, szépíteni a mozgást, nem csak gyerekek, hanem felnőttek esetében is” – magyarázza Gábor-Tóth Larisa balettművész.
Larisa több éve oktat balettet Csíkszeredában, elsősorban gyerekekkel foglalkozik, de néhány évvel ezelőtt felnőttek számára is indított órákat. Érdekes egyébként, ahogy a felnőttek rátaláltak, hiszen esze ágában sem volt a felnőttoktatás. Tulajdonképpen ők keresték meg, egy hastáncos csoportnak kellett balettórát tartania, és így indultak el a dzsesszbalett órák. De valahogy az nem volt az igazi – jegyzi meg.
„A dzsesszbalettben a koreográfia tanulásához kell a rendszeresség, felnőtteknél ez nehezebb megy. Egy ideje keresem, hogy mi is lenne jó, így bukkantam a fitnesz balettre.
Kellemes a zene, oldott a hangulat, a harminc pluszos korosztály nagyon kedveli ezeket az órákat. Heti két alkalommal a fitnesz balett segítségével kicsit ki lehet zökkenni a hétköznapok egyformaságából. Az órákhoz nem szükséges a balerina alkat és előképzettség, teljesen kezdők is nyugodtan kipróbálhatják. Fontos a balettcipő és a kényelmes öltözet. Rengeteg olyan felnőttel találkoztam, akinek a gyermekkori álma volt a balett, most már ki tudja próbálni” – meséli lelkesen Larisa.
Gábor-Tóth Larisa tizenkét éve foglalkozik gyerekek balettoktatásával. Idéntől pedig bébibalett néven már a négyéves korosztályt is szívesen látja, bár ő maga is elismeri, hogy igazából egy gyermeket hat éves kortól érdemes balettórára járatni. „Ennek ellenére már a négyéves esetében is van pozitív hozadéka az órának, hiszen megbarátkozik a zenével, megszokja a baletterem hangulatát, meglepően gyorsan magukba szívják ezek a kicsik az információt. Az mindenképpen fontos, hogy jó szívvel jöjjenek, ne sírva, hiszen nem az édesanyának, hanem a gyermeknek kell szeretnie a balettet” – fűzi hozzá.
Gábor-Tóth Larisa
Fotó: Veres Nándor
És hogy mit adhat egy gyermeknek a balett? Javítja a testtartást, fejleszti a hajlékonyságot, megismerteti a klasszikus zenét, kitartásra tanít. Nem egyéni sport a balett, fontos a csapatmunka – emeli ki az oktató. Ezért a gyermekekben nagyon hamar tudatosítani kell, hogy ha valaki hiányzik, akkor a társának okoz problémát, ezért komolyan kell venni. „Idővel megszokják a színpadot, a színpadi mozgást, hiszen fellépéseink vannak, fegyelmet tanulnak, értékelik azt, amit látnak a színpadon, mert tudják, milyen kemény munka van mögötte. Olyan dolgok, amelyek felnőtt korában is csak hasznára válik az embernek”.
Larisa öt éves korában Csíkszeredában a népiskolánál kezdett balettezni, hátha ez segít a gerincferdülésén. Mivel nagyon megszerette és igen tehetségesnek bizonyult, tízévesen Kolozsvárra, a balettintézetbe került, ott érettségizett, majd a Pécsi Balettel írt alá egy hároméves szerződést. Tánckari tag volt, viszont lehetőséget kapott szólókat is táncolni – jegyzi meg. Aztán egy szerencsétlen baleset véget vetett az álomnak. Elejtették a próbán, a gerincét egy asztal szélébe ütötte, megsérült a csigolyája. Fájdalom, lemondás következett. S bár az orvosok eltiltották a balettől, nem hagyta rögtön abba. Pécsről Brassóba igazolt, ahol még három évig vezető szólista volt. Karriere csúcsán végül sérülése miatt kénytelen volt elbúcsúzni az aktív balettől.
Az órákhoz nem szükséges a balerina alkat és előképzettség, teljesen kezdők is nyugodtan kipróbálhatják
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon nehéz volt ebbe beletörődni. Most talán örülök. Ismerem magam, tudom, hogy a családalapítás nehezen ment volna, ha a nagy színpadokon vagyok. Szépen alakult az életem, nem bánok semmit. Sosem álmodtam egy táncstúdióról, és mégis lett, évről évre nő azok száma, akik csatlakoznak hozzánk” – mondja, és valóban, hangjában nyoma sincs a csalódásnak. Büszkén mesél azokról a gyerekekről is, akiket ő fedezett fel, és ma már hazai vagy magyarországi balettintézetekben tanulnak. Kicsi lánya is próbálgatja szárnyait baletteremben. „Szépen kialakult az életem. Itt van a táncstúdió, a családom. Kerek minden” – búcsúzik mosolyogva.
Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.
Ha kedveled a mexikói konyhát, de nincs sok időd a főzésre, a csirkés taco tökéletes választás. Ropogós tortilla, szaftos csirkefalatok, paradicsom, fűszerek és lime – mindössze ennyi kell a különleges vacsorához.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
szóljon hozzá!