Hirdetés
Hirdetés

Dizájner az argentin tangó bűvöletében: Péter Ildikó

Péter Ildikó dizájner Csíkszeredában született, ma Temesváron él •  Fotó: Farkas-Ráduly Sándor

Péter Ildikó dizájner Csíkszeredában született, ma Temesváron él

Fotó: Farkas-Ráduly Sándor

Divattervezés és argentin tangó – két varázslatos világ, amely olyan szépen simult egymásba, fonódott össze néhány évvel ezelőtt Péter Ildikó életében, hogy mára már meghatározzák mindennapjait. Miről másról is kérdezhettem volna a csíkszeredai születésű, Temesváron élő dizájnert, ha nem a munkájáról és a hobbijáról.

D. Balázs Ildikó

2021. március 11., 17:582021. március 11., 17:58

2021. március 11., 20:262021. március 11., 20:26

Ruhái egyediek, színesek, sokszor aszimmetrikusak, nőiesek, amolyan péterildisek. Az egész lényét meghatározza a tánc, sportos, csinos, az a fajta nő, akinek igen jól áll az argentin tangó.

Hirdetés

Kislányként már varrt, s mondhatnánk is, hogy ez nem is csoda, hiszen mint meséli nagymamája, nagynénje varrónő volt, tehát volt kitől örökölni, ellesni és megszeretni e kézműves szakmát.

Az általa készített egyedi ruhákkal olyan nőket kíván megszólítani, akik magabiztosak, tudják mit akarnak, szeretnek és szeretnének nőiesek lenni - mondja Ildikó •  Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma Galéria

Az általa készített egyedi ruhákkal olyan nőket kíván megszólítani, akik magabiztosak, tudják mit akarnak, szeretnek és szeretnének nőiesek lenni - mondja Ildikó

Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma

„Sokat varrtam, horgoltam a babáimnak, már kislánykoromban szerettem kézimunkázni. Csíkszeredában a mai Nagy István Művészeti Középiskola textil szakán végeztem, majd következett a temesvári Nyugati Egyetem, ahol divattervezést tanultam, és itt került sor a mesterképzésre is. Szerencsés voltam, mert olyan munkahelyet kaptam, ahol a szakmámban, divattervezőként dolgozhattam. Ott tanultam meg a szakma technikai részét, mert nemhiába mondják, hogy a mesterséget el kell lopni. Tizedikes voltam, amikor egyedül megtanultam a varrógépen varrni, viszont a szabást, a különböző varrási technikákat nem ismertem. A munkám mellett közben magamnak is varrtam ruhákat, és egyre több ismerős kérte, hogy varrjak neki is. Elkezdtem otthon dolgozni, így lassan kialakult egy kezdetleges kliens kör, ami adott egy biztonságot ahhoz, hogy elindítsam a saját műhelyemet” – eleveníti fel Ildikó.

Ki nem táncolna szívesen egy ilyen ruhában? •  Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma Galéria

Ki nem táncolna szívesen egy ilyen ruhában?

Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma

Bevallja, volt néhány év, amíg nem találta a helyét, nem tudta, hogy igazából mit is akar, fontolgatta a külföldre költözést, a kiábrándultság érzése is elhatalmasodott rajta, aztán három-négy évvel ezelőtt egy friss lendületet hozott az életébe a tánc. És a tánccal a felkérések is érkeztek, újra varrni kezdett. „Felkértek a lányok, hogy varrjak tangóruhákat. Elkezdtem varrni, kezdtem járni fesztiválokra nem csak mint táncos, hanem az általam készített ruhákat is bemutattam, lassan megismertek az országban.

Idézet
Nagy terveim voltak a pandémia beállta előtt, azt terveztem, hogy tangó- és salsa ruhákat készítek, külföldi piacra szerettem volna dolgozni,

de sajnos minden leállt, és újra kellett tervezni. Most azt csinálok, amit tudok, maszkokat készítek, vannak még rendeléseim, amelyeknek eleget teszek, próbálok felszínen maradni” – jegyzi meg.

Hát egy ilyenben? •  Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma Galéria

Hát egy ilyenben?

Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma

Az általa készített egyedi ruhákkal olyan nőket kíván megszólítani, akik magabiztosak, tudják mit akarnak, szeretnek és szeretnének nőiesek lenni, akikkel ő maga is egy hullámhosszon van.

Idézet
„Sokan mondják, hogy ha ránéznek egy ruhára, felismerik a stílusomat.

Szecesszió a művészetben témában az egyetemen készítettem három textilkollázst, ami azóta is ott van a konyhában kifüggesztve, és ezek engem nagyon inspirálnak. Elkezdtem egy ruhával, és folyattam a többivel, mert nagy sikere volt. Zsinórokkal díszítem a ruhákat, és a minta között kivágom az anyagot csipkeszerűen. Engem nagyon untat a szimmetria, nagyon szeretem az asszimmetriát, de ugyanakkor nagyon szeretem a színeket is. Mintegy hetven százalékban tangóruhákat készítek, és úgy érzem, ez kicsit befolyásolta a stílusomat, de flexibilis vagyok, és szeretek személyre szabottan dolgozni” – magyarázza lelkesen. A kész ruhákat sok esetben speciális textilfestékkel, kézzel festett motívumokkal díszíti.

„Minden megváltozik az ember életében, ha táncolni kezd Galéria

„Minden megváltozik az ember életében, ha táncolni kezd"

Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma

Na de hogyan is jön képbe a tánc, a tangó? Ha röviden akarok fogalmazni, akkor egy szakítással. „A tánc nálunk úgymond családi betegség” – neveti el magát Ildikó. Ő három éven keresztül versenytáncos volt, amikor aztán táncpartner nélkül maradt, megismerkedett az argentin tangóval. „Annyira tetszett, hogy végül nem tértem vissza a versenytánchoz, és ennek immár tíz éve. Nagyon szeretem, és ez hozzásegített a nőiességem kiteljesedéséhez, jól éreztem magam a bőrömben, önbizalmat adott, magabiztossá tett. Most már olyan szintre jutottam az argentin tangóval, hogy tanítottam is egy ideig, de azt is tudják – mert ismernek az egész országban – hogy ha valami szép ruhára van szükség, akkor hozzám fordulhatnak”.

Argentin tangó. Ismerni egymás rezdüléseit •  Fotó: Ewald Gruescu Galéria

Argentin tangó. Ismerni egymás rezdüléseit

Fotó: Ewald Gruescu

Az argentin tangóról tudni kell – meséli –, hogy olyan társastánc, amelyben nincs stabil partner, hanem egy táncest, egy milonga során mindenki mindenkivel táncol. Temesváron négy tangóiskola van, amelyek rendszeresen szerveztek milongákat, de számos hazai és külföldi tangófesztiválon megfordult már, és a táncnak köszönhetően mélyültek el baráti és szakmai kapcsolatai.

Idézet
„Megtiszteljük egymást azzal, hogy elegánsan felöltözünk egy ilyen milongára, nagyon jó a hangulat.

A városi szinten történő milongák harminc-negyven személyt vonzanak, a fesztiválokon viszont sokszor kétszázon felül van a részvevők száma”.

Kézzel festett minta a kész ruhán •  Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma Galéria

Kézzel festett minta a kész ruhán

Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma

Menyasszonyi ruha, ha eljön a nagy nap •  Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma Galéria

Menyasszonyi ruha, ha eljön a nagy nap

Fotó: Péter Ildikó személyes archívuma

Mosolyogva jegyzi meg, bizony sok minden megváltozik az ember életében, ha táncolni kezd. Saját példájából indulva ki azt mondja, mindamellett, hogy megerősödött az önbizalma, megváltozott a testtartása, megtanult szoknyát, ruhát és magas sarkú cipőt viselni. És megtanult az emberre figyelni, sőt megérteni táncpartnerét gesztusokból, pillantásokból.

Idézet
„A tangóban meg lehet ismerni az embert, tánc közben, ha kellőképpen nyitott vagy, ráérzel, hogy milyen típusú ember a partnered.

Mozdulataiból, gesztusaiból sok mindent le lehet olvasni, de hogy jól tudjunk együtt táncolni, meg kell legyen közöttünk az összhang, amely rávezet arra, hogy érezd a másikat. De nyitottnak is kell lennünk, főleg mi, nők, hiszen egy nőnek hagynia kell, hogy egy férfi vezessen a táncban. Fontos a kettő közötti kommunikáció, energia, összhang, a szikra, akárkivel nem lehet jól táncolni” – magyarázza lelkesen.

„Remélem, hogy minél hamarabb visszaáll a régi rend, és visszatér a tánc az életünkbe, én meg tervezhetek tovább” •  Fotó: Farkas-Ráduly Sándor Galéria

„Remélem, hogy minél hamarabb visszaáll a régi rend, és visszatér a tánc az életünkbe, én meg tervezhetek tovább”

Fotó: Farkas-Ráduly Sándor

Ildikónak immár több mint húsz éve Temesvár az otthona, bár családja, barátai, mint fogalmaz, a gyermekkora Csíkjában maradtak. Haza pedig mindig szívesen jön. „Temesváron szépen kialakult az életem. Én annak vagyok a híve, hogy sose mond azt, hogy soha, az életben sok minden változhat. Egyelőre így alakult. Remélem, amit elterveztem, meg tudom csinálni. És azt is remélem, hogy minél hamarabb visszaáll a régi rend, és visszatér a tánc az életünkbe, én meg tervezhetek tovább. Mert szeretem azt, amit csinálok.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés