
János András Előd és Vass Csongor gyermekkori jó barátok, komatársak, közös hobbijuk a pálinkafőzés
Fotó: Veres Nándor
Hogy egyre jobb minőségű pálinkát főznek, azt maguk is tudták, de hogy az általuk főzött málnapálinka a Székelyföld legjobb pálinkája címet fogja elnyerni, az talán még őket is meglepte. A Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletéből megismerhetik János András Elődöt és Vass Csongort, akik a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén élnek. Ők meséltek a minőségi pálinka főzéséről.
2019. november 29., 13:502019. november 29., 13:50
„A jó pálinkának a jó gyümölcs a titka” – szögezi le indulásból Előd és Csongor, akik gyermekkori jó barátok, komatársak, közös hobbijuk a pálinkafőzés. De nem az a fajta, amikor ősszel az ember egy hordóba beledobálja az udvaron található gyümölcsöt, s majd valamikor húsvétra pálinkát főz belőle. Nem. Ők szakszerűen látnak hozzá a gyümölcs begyűjtéséhez, előkészítéséhez, a cefrézéshez s majd a pálinkafőzéshez. „2015-ben költöztünk Delnére, és akkor kezdtünk hobbi szinten cefrézni, de az még nem mondható pálinkafőzésnek. Először főzetett a komám, finom volt. Főzettünk együtt is, arra is azt hittük, hogy finom, nagyon elégedettek voltunk. Aztán három-négy évvel ezelőtt egy közös barátunk Magyarországról hozott pálinkát, és akkor jöttünk rá, hogy az a pálinka, amit mi készítettünk, nem rossz, de a jó nem ilyen. Éreztük, hogy hályogkovács módjára láttunk mi ehhez hozzá, a házi pálinka világa ennél sokkal komolyabb dolog”– meséli Előd. Ugyanis eleinte még bérfőzdében főzették ki a cefrét, de idővel tudatosult bennük, hogy hiába szerzik be a jó minőségű gyümölcsöt, készítenek jó cefrét, a bérfőzdénél nem mindig sikerül a nagyon jó elő- és utópárlat-választás. Ez ugyanis a másik titka a minőségi pálinkának.
Légkondicionált helyiségben tárolják a cefrét, légmentesen zárt edényekben
Fotó: Veres Nándor
Aztán a két székely fiatalember tanulmányozni kezdte a pálinkakészítés csínját-bínját, szakirodalmat olvasott, tanult, idővel még tanfolyamon is részt vett, korszerű eszközöket, magozó-, bogyózó- és darálógépet, valamint egy egylépcsős, aromatornyos berendezést is vásárolt. Először Elődnél üzemelték be, de mára már Csongornál is működik egy.
– vallják. Megértették – mondják–, amit már elméletben is tudtak, hogy mennyire fontos része a jó pálinkafőzésnek az optimális elő- és utópárlatvágás. Ez gyakorlat kérdése, szagolni, ízlelgetni kell, hogy csak a lényeget, az értékes középpárlatot kapják meg. Az előpárlat nem fogyasztható, az utópárlat igen, de nem finom. Mivel úgy érezték, egyre jobb a saját főzésű pálinkájuk, idén tavasszal megmérettettek a Gyulai Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlatversenyen.
Az edényekből a kotyogón keresztül távozik a szén-dioxid
Fotó: Veres Nándor
„Az a lényege a jó pálinkaversenynek, hogy az ember kap egy bírói lapot a pálinkájáról, amely rávilágít a legapróbb hibákra is, így ebből sokat lehet tanulni. Gyulán öt bronzérmet kaptunk, és motivációt arra, hogy csak a legjobb minőségű gyümölcsöt dolgozzuk fel. Teljesen irányított folyamatot alakítottunk ki, PH-beállítás, pektinbontás, fajélesztő és tápsók adagolásával. Optimalizáltuk a hőmérsékletet, légkondicionált helyiségben tároljuk a cefrét, légmentesen zárt edényekben, amelyek kotyogóval vannak ellátva a szén-dioxid távozására. Ennek is köszönhető, hogy már
Amit a jó nevű főzdék nagy mennyiségben csinálnak, mi ugyanazt csináljuk kicsiben”– magyarázza Előd. Úgy vélik, a sepsiszentgyörgyi verseny egy első és igen fontos lépés az erdélyi minőségi pálinkafőzés színvonalának növelésére.
A teljes cikket a Székelyhon napilap november 29-i számának Liget mellékletében találják meg.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!