
Szilveszteri köszöntő a szerencsehozó malaccal
Azt mindenki tudja, hogy nem szabad szárnyast enni szilveszterkor, mert az hátrafele kapar, és elkaparhatja a szerencsét az új évben. De ajánlatos ilyenkor minden házimunkát is hanyagolni, arról nem is beszélve, hogy csak férfiember lépheti át először a küszöbünket újévkor. A legtöbb babonánk a szilveszterhez kötődik, összeszedtünk néhányat, hogy megtudjuk, mi mindent kell tennünk ezen a napon ahhoz, hogy szerencsések, gazdagok, egészségesek legyünk 2018-ban.
2017. december 29., 16:112017. december 29., 16:11
2017. december 29., 17:002017. december 29., 17:00
A mitikus lények és a személytelen varázserő létezésének felételezése mélyen gyökeret vert az emberben. A hiedelem vagy babona az egyén mindennapos életvezetésének része, kisgyermekkortól hozzánk tartoznak, nem csoda, hogy biztonságérzetet, megerősítést nyújtanak sokunk életében. Úgy érezzük, újév napja határozza meg a következő évünket, ezért mindent megteszünk azért, hogy jól kezdjük az új esztendőt. Elődeink iyenkor óvakodtak a rossz cselekedetektől, a haragtól, veszekedéstől, káromkodástól, mindenféle kártevéstől, mert úgy tartották, hogy viselkedésük igencsak meghatározza jövő évi magatartásukat is. Ugyancsak ehhez kapcsolódik az a babona is, hogy ezen a napon semmit sem szabad kiadni a házból, mert akkor minden kimegy onnan a következő év folyamán. Általánosan elfogadott hiedelem a városban is, hogy újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is, sőt még a kifele sepregetés is tilos!
Január elsején régen nem is teregettek
Fotó: Pixabay.com
Nem szabad bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba. Bár, ha ez az analógia egy kőbe vésett szabály volna, akkor a következő évben a legtöbb ember részegen vagy másnaposan kóvályogna az utakon, de ez most mellékes.
Eszközei igen változatosak voltak egykor: karikás ostor, duda, csengő, kolomp, ma már megteszi a dübörgő zene és a hangoskodás, petárdázás is. Nyugodtan mondhatjuk tehát a zajra panaszkodó szomszédoknak, hogy egy régi szokásnak teszünk eleget a hangos zenével!
Jó hír a háziasszonyoknak: szilveszterkor nem ajánlatos házimunkát sem végezni, mert szerencsétlenséget hoz, ruhát se tegyünk ki száradni, mert az halálesetet jelent a családban a babona szerint. A főzést azonban nem lehet elbliccelni ilyenkor sem: csak
Mifelénk igencsak közkedvelt a virsli, amelyet általában azért eszünk, hogy húsban gazdag új évünk legyen. Éjfél után pedig halat együnk, mert annak sok a pikkelye, amelyet a pénzzel, a gazdagsággal azonosítottak elődeink, de vigyázzunk, nehogy kiejtsük a kezünkből, mert azzal a szerencsénk is elúszik.
A lencseevés kihagyhatatlan az új év első napján, ha azt akarjuk, hogy tele legyen a pénztárcánk
Fotó: Lukácsi Lehel
A legnépszerűbb újévi étel mifelénk talán a lencse, amelynek elfogyasztása sok pénzt hozhat 2018-ban. Aki rétest eszik ezen a napon, hosszúra nyúló gazdagságra számíthat, aki pedig egész kenyeret vág meg, annak egész évben lesz kenyere. Az üzletembereknek a gyümölcs ajánlott, hogy gyümölcsöző évük legyen. A népi hidelem szerint továbbá a terített asztalon lévő dió a mákkal együtt a rontást is távol tartotta, de a fokhagymát is az átkok elhárításának céljával tették az ünnepi asztalra. Szerencsehozó jelképeink közé tartozik a kéményseprő, a négylevelű lóhere és a patkó is. Az a legbiztosabb, ha mindet sikerül beszerezni erre a napra.
A régiek nagyon fontosnak tartották, hogy újév napján férfi lépjen először a házba, s ő sem üres kézzel. Az ünnepi asztal megterítésén túl talán ez az a babona, amely mai napig élénken él az emberekben, és nem csak vidéken. A férfi jelenléte és az általa mondott újévi jókívánság, illetve, hogy nem üres kézzel érkezik, növeli a ház lakóinak szerencséjét. Nagy felelőtlenség volt ezen a napon asszonyembernek szomszédba menni, mert ő nem hordozza a szerencsét, számíthatott is megróvásra az az asszony, aki ezt megmerte tenni. Ha egyáltalán akadt ilyen. Másodnapján már az asszonyok is mehettek, és pont ezért abból ítélték meg, hogy milyen nemű állatból születik több az adott gazdaságban, hogy férfi vagy nő volt az első látogató.
Szilveszter napján a szingli lányok is tehetnek valamit saját szerencséjükért: főzzenek gombócot, 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tegyenek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljön a víz tetejére, az rejti a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres, a következő évben a lány nem számíthat komoly kérőre. S ha még ez sem elég, a kíváncsi leányok óév éjszakáján kiszaladhatnak a disznóólhoz – feltéve ha van nekik –, s megrugdoshatják az oldalát. Ha az ólban a disznó felröfög, akkor az új évben a leány férjhez megy, ha az állat nem ad ki hangot, felejtse el a lány az esküvőt 2018-ban. Legalábbis így szól a babona. Ha valaki kipróbálja, és beválik, kíváncsian várjuk a beszámolóját.
Szilveszterkor a szemetet sem szabad kivinni
Fotó: Haáz Vince
Ezen a napon a tilalmak szigorú betartásán kívül érdemes fogadalmakat is tenni, ha 2018-ban mi akarunk lenni a legsikeresebb és legboldogabbak. Komolyra fordítva a szót, fogadjunk meg olyan dolgokat magunknak, amelyek igazi „hasznot” hoznak nekünk és családunknak: például, hogy több időt fordítunk a szeretteinkre a haszontalan tévéműsorok, a közösségi háló állandó görgetése helyett, vagy próbáljunk meg kevesebbet panaszkodni, és többet tenni azért, hogy jobb életünk legyen.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
szóljon hozzá!