
Szilveszteri köszöntő a szerencsehozó malaccal
Azt mindenki tudja, hogy nem szabad szárnyast enni szilveszterkor, mert az hátrafele kapar, és elkaparhatja a szerencsét az új évben. De ajánlatos ilyenkor minden házimunkát is hanyagolni, arról nem is beszélve, hogy csak férfiember lépheti át először a küszöbünket újévkor. A legtöbb babonánk a szilveszterhez kötődik, összeszedtünk néhányat, hogy megtudjuk, mi mindent kell tennünk ezen a napon ahhoz, hogy szerencsések, gazdagok, egészségesek legyünk 2018-ban.
2017. december 29., 16:112017. december 29., 16:11
2017. december 29., 17:002017. december 29., 17:00
A mitikus lények és a személytelen varázserő létezésének felételezése mélyen gyökeret vert az emberben. A hiedelem vagy babona az egyén mindennapos életvezetésének része, kisgyermekkortól hozzánk tartoznak, nem csoda, hogy biztonságérzetet, megerősítést nyújtanak sokunk életében. Úgy érezzük, újév napja határozza meg a következő évünket, ezért mindent megteszünk azért, hogy jól kezdjük az új esztendőt. Elődeink iyenkor óvakodtak a rossz cselekedetektől, a haragtól, veszekedéstől, káromkodástól, mindenféle kártevéstől, mert úgy tartották, hogy viselkedésük igencsak meghatározza jövő évi magatartásukat is. Ugyancsak ehhez kapcsolódik az a babona is, hogy ezen a napon semmit sem szabad kiadni a házból, mert akkor minden kimegy onnan a következő év folyamán. Általánosan elfogadott hiedelem a városban is, hogy újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is, sőt még a kifele sepregetés is tilos!
Január elsején régen nem is teregettek
Fotó: Pixabay.com
Nem szabad bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba. Bár, ha ez az analógia egy kőbe vésett szabály volna, akkor a következő évben a legtöbb ember részegen vagy másnaposan kóvályogna az utakon, de ez most mellékes.
Eszközei igen változatosak voltak egykor: karikás ostor, duda, csengő, kolomp, ma már megteszi a dübörgő zene és a hangoskodás, petárdázás is. Nyugodtan mondhatjuk tehát a zajra panaszkodó szomszédoknak, hogy egy régi szokásnak teszünk eleget a hangos zenével!
Jó hír a háziasszonyoknak: szilveszterkor nem ajánlatos házimunkát sem végezni, mert szerencsétlenséget hoz, ruhát se tegyünk ki száradni, mert az halálesetet jelent a családban a babona szerint. A főzést azonban nem lehet elbliccelni ilyenkor sem: csak
Mifelénk igencsak közkedvelt a virsli, amelyet általában azért eszünk, hogy húsban gazdag új évünk legyen. Éjfél után pedig halat együnk, mert annak sok a pikkelye, amelyet a pénzzel, a gazdagsággal azonosítottak elődeink, de vigyázzunk, nehogy kiejtsük a kezünkből, mert azzal a szerencsénk is elúszik.
A lencseevés kihagyhatatlan az új év első napján, ha azt akarjuk, hogy tele legyen a pénztárcánk
Fotó: Lukácsi Lehel
A legnépszerűbb újévi étel mifelénk talán a lencse, amelynek elfogyasztása sok pénzt hozhat 2018-ban. Aki rétest eszik ezen a napon, hosszúra nyúló gazdagságra számíthat, aki pedig egész kenyeret vág meg, annak egész évben lesz kenyere. Az üzletembereknek a gyümölcs ajánlott, hogy gyümölcsöző évük legyen. A népi hidelem szerint továbbá a terített asztalon lévő dió a mákkal együtt a rontást is távol tartotta, de a fokhagymát is az átkok elhárításának céljával tették az ünnepi asztalra. Szerencsehozó jelképeink közé tartozik a kéményseprő, a négylevelű lóhere és a patkó is. Az a legbiztosabb, ha mindet sikerül beszerezni erre a napra.
A régiek nagyon fontosnak tartották, hogy újév napján férfi lépjen először a házba, s ő sem üres kézzel. Az ünnepi asztal megterítésén túl talán ez az a babona, amely mai napig élénken él az emberekben, és nem csak vidéken. A férfi jelenléte és az általa mondott újévi jókívánság, illetve, hogy nem üres kézzel érkezik, növeli a ház lakóinak szerencséjét. Nagy felelőtlenség volt ezen a napon asszonyembernek szomszédba menni, mert ő nem hordozza a szerencsét, számíthatott is megróvásra az az asszony, aki ezt megmerte tenni. Ha egyáltalán akadt ilyen. Másodnapján már az asszonyok is mehettek, és pont ezért abból ítélték meg, hogy milyen nemű állatból születik több az adott gazdaságban, hogy férfi vagy nő volt az első látogató.
Szilveszter napján a szingli lányok is tehetnek valamit saját szerencséjükért: főzzenek gombócot, 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tegyenek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljön a víz tetejére, az rejti a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres, a következő évben a lány nem számíthat komoly kérőre. S ha még ez sem elég, a kíváncsi leányok óév éjszakáján kiszaladhatnak a disznóólhoz – feltéve ha van nekik –, s megrugdoshatják az oldalát. Ha az ólban a disznó felröfög, akkor az új évben a leány férjhez megy, ha az állat nem ad ki hangot, felejtse el a lány az esküvőt 2018-ban. Legalábbis így szól a babona. Ha valaki kipróbálja, és beválik, kíváncsian várjuk a beszámolóját.
Szilveszterkor a szemetet sem szabad kivinni
Fotó: Haáz Vince
Ezen a napon a tilalmak szigorú betartásán kívül érdemes fogadalmakat is tenni, ha 2018-ban mi akarunk lenni a legsikeresebb és legboldogabbak. Komolyra fordítva a szót, fogadjunk meg olyan dolgokat magunknak, amelyek igazi „hasznot” hoznak nekünk és családunknak: például, hogy több időt fordítunk a szeretteinkre a haszontalan tévéműsorok, a közösségi háló állandó görgetése helyett, vagy próbáljunk meg kevesebbet panaszkodni, és többet tenni azért, hogy jobb életünk legyen.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!