
Bánffy Farkas számára a hajnali mise is hozzátartozik a karácsony hangulatához
Fotó: Pinti Attila
A roráték lelkisége, az éjféli misék hangulata, a szülőkkel és nagycsaládban eltöltött értékes idő, a közös éneklés, a készülődés öröme, az angyal hozta fenyőfa is hozzátartozik Bánffy Farkas karácsonyaihoz. A mindennapi nagy rohanásban néha nehéz bekapcsolódnia az advent lelkiségébe, de a mások megajándékozására való készülés elvezeti az ünnep lényegéhez.
2021. december 27., 14:342021. december 27., 14:34
Az erdélyi főnemesi család bárói ágának leszármazottja, Bánffy Farkas nagycsaládban nőtt fel. Úgy véli, mindenki hoz a családjából egy karácsonykultúrát, és ő nagyon hálás, mert náluk mindig nagyon családcentrikus, az összetartozás érzését erősítő, a szeretet köré csoportosult ünnep volt a karácsony.
– mondta a Ligetnek a nemesi család leszármazottja.
Elmondta, mivel az édesapjáék is heten voltak testvérek, az édesanyjáék öten, számtalan unokatestvérrel vannak megáldva. Régen, 24-én este a szűk családdal, a szüleivel és a hat testvérével töltötték az ünnepet, 25-én az édesanyja családjával gyűltek össze, 26-án pedig az édesapja családjával.
Nekem is öt testvérem házas, ezért mi öcsémmel, aki még nem házas, 24-én a szüleinkkel töltjük a karácsonyt, hogy náluk is legyen szenteste valamilyen gyerek még a házban, viszont 25-én a testvéreink jönnek a családjukkal, és van egy közös összegyűlés.”
Bánffy Farkas rámutatott, hogy a karácsonyra való készülődés az mindig, mindenkinél másképp kezdődik, nemhiába van egy advent, egy várakozás. Ahogy futunk, rohanunk, sokunknak nehéz ebbe azonnal bekapcsolódni lélekben. „Nekem nagyon sokat ad minden évben a magyarlapádi szórványkollégiumban lévő gyermekek megajándékozására való készülődés, az, hogy az ő karácsonyukat tegyük boldogabbá. Mindig készítünk egy kívánságlistát az ottani nevelőkkel, és a baráti körömben levők, a testvéreim választanak egy-egy gyermeket, és megpróbálják a kicsi vágyát teljesíteni.
Hozzátette: ez a folyamat szerencsére már novemberben elkezdődik, hogy mindenkihez időben eljusson az ajándék, és innentől kezdve érzik ők is azt, hogy jön a karácsony.
Látom olyankor, hogy mindenki örömmel beszélget arról, hogy ő hogyan karácsonyozik. Az utolsó egy hónap tehát egyre több karácsonyról való beszélgetést tartalmaz, és ez az, ami szépen lassan ráhangol engem is.”
Fotó: Pinti Attila
Azt is felidézte, hogy gyermekkorában mindig járt rorátéra, sőt, a későbbiekben is. Idén sajnálatára egyetlen hajnali misére sem tudott elmenni, és ez hiányzik. „Általában azt sem tudom, hogy melyik nap hol alszom, de mindig hiányzik, ha nem mehetek el. Remélem, ha máskor nem, de 23-án eljutok.
Egyfajta nyugalom, egyfajta megállás, egy leülepedése az évnek ez. Aztán meg év közben sokszor van, hogy nincs időm könyvet venni a kezembe, de ilyenkor van, és ilyenkor töltöm a legtöbb időt a szüleimmel, közösen. Máskor fél óra, egy óra, egy pillanat, hogy ott vagyok, egyet beszélgetek, karácsonykor legalább egy másfél napot ott vagyok velük. Ez érzésben nagyon sokat ad” – hangsúlyozta.
A Bánffy családban az éneklés mindig nagyon lényeges volt – derült ki. Gyermekkorában az adventi koszorún levő gyertyák meggyújtásával és énekszóval várták az angyalt. Egész adventben az esti ima előtt vagy után együtt énekeltek. Így amikor eljött a karácsony, minden gyermek kívülről fújta a karácsonyi és egyházi énekeket. „Nagyon éneklős a család. És a 24-ei este mindig úgy zajlott, hogy leültünk, énekeltünk, édesapám csengetett, mert a gyerekek addig nem mehettek be.
– mesélte mosolyogva.
Fotó: Pinti Attila
Hozzáfűzte, most, hogy újra nagyon sok gyermek van a családban, megint megvan a karácsonynak a nagy öröme. „Mi sem látjuk a karácsonyfát, csak majd a gyerekekkel együtt. És látszik, hogy a nagypapának jól esik csöngetni, mert jönnek a gyerekek rohanva.
Beszélgetésünk végén tőle is megkérdeztem: mit kérne az angyaltól? Azt, hogy ne akarjunk egy teljesen értéktelen masszát alkotni a világból – válaszolta a báró. „Ami számomra a leglényegesebb, hogy tudjuk megtartani ezt a keresztény, konzervatív Európát. És ha ezt minél tovább fent tudjuk tartani, és minél jobban meg tudjuk erősíteni, akkor ez már hozza maga után az összes többi olyan értéket, amit az emberek fontosnak tartanak, és akkor jobb irányba megy a világ.”
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2021. december 24-én.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!