Ahol és ahogy a legfinomabb a pisztráng
Piros pöttyös és szivárványos pisztrángok kelnek ki a medencékben
Fotó: D. Balázs Ildikó
Bár a brassói Erdészeti Egyetemen tanult ugyan a haltenyésztésről és halnevelésről, minden bizonnyal akkor még maga sem gondolta, hogy néhány év múlva pisztrángokkal fog foglalkozni. Kedves Zsolt udvarán ma hárommedencés tenyészet működik.
D. Balázs Ildikó
2019. szeptember 11., 17:132019. szeptember 11., 17:13
2019. szeptember 11., 17:232019. szeptember 11., 17:23
„A Szedloka-patakában mindig sok volt a hal, jöttek fel az Oltból. Emlékszem, bár nem szabadott, sokat halásztunk, mindenki halat evett. Állandóan ott játszadoztunk a patakban, a hallal ki voltunk békülve, mindig jelen volt valamilyen módon az életemben. Aztán mikor családot alapítottam, azt szerettük volna a feleségemmel, olyan dologba fogjunk, hogy bár egyikünk számára a kapun belül legyen biztosítva a megélhetés. S mivel a ház mellett folyik el a patak, adva volt a lehetőség, így született meg a pisztrángnevelés ötlete” – eleveníti fel a csíkszentdomokosi fiatalember, miközben a vidáman ficánkoló halakat figyeljük.
A csíkszentdomokosi udvaron a pisztrángnevelés nem tavakban, hanem medencékben zajlik egy külföldről behozott technológia alapján. Az udvaron három, deszkából készült medence van, amelynek szerkezete a hordókéhoz hasonlítható, csak nyilván terebélyesebb, és mindegyik medence ponyvával van kibélelve. A víz pedig a kert mellett elhaladó patakból van bevezetve. A két nagyobb, nyolcvan köbméteres medencében növekednek a halak. Az egyik a halivadékoknak ad otthont, a másik a már nagyobbacska halaknak, ebből havonta egy-két alkalommal kiválasztják a nagyobbakat, és ezek kerülnek egy következő, kisebb medencébe, majd innen a vevőhöz.
Az önkiszolgáló vidra
Hogy mitől lesz ízletes a hal húsa, az függ a táplálásuktól illetve a körülményektől, amelyben nevelik őket. Nagyon rövid idő alatt is fel lehet őket nevelni, ez azonban az ízükön is érződik – jegyzi meg Zsolt. Mint mondja, ők is sokat kísérleteztek, és végül egy, Dániából az országba behozott haleledel mellett döntöttek. „Lehet furcsán hangzik, de a halainkat egy kicsit éheztetjük, rá vannak kényszerülve arra, hogy a patakban élő kisebb állatokat, melyeket a víz napközben besodor, megegyék, hiszen etetés csak reggel van. Külön öröm a nyári estéken, mikor látjuk, hogy ugrándoznak a szúnyogok után, aztán május például a cserebogarak miatt számukra a bőség hónapja”.
Közelebb a halakhoz...
Fotó: D. Balázs Ildikó
Ugyanakkor az is fontos, hogy nem hagyják a medencéket iszaposodni, heti rendszerességgel takarítják. Hogy mekkora jelenleg a halállomány, azt még maguk sem tudják.
Okos, ravasz állat, a kutyák eszén is túljár. Hogy mennyi halat visz el, azt nem tudjuk. Mi a szezont húsvéttól húsvétig számoljuk, akkor vesszük az ivadékot, s akkor látjuk azt is, hogy mennyi maradt meg” – magyarázza a fiatalember.
A két nagyobb, nyolcvan köbméteres medencében növekednek a halak
Fotó: D. Balázs Ildikó
A szezon elején ötven kilogramm ivadékot vásárolnak – ha ez nem mond semmit, akkor képzeljék el, hogy egy kiló ivadék kétszázhúsz darabot jelent. Ennek a fele „halálra van ítélve” – jegyzi meg Zsolt, hiszen nem élik túl a különböző betegségeket és környezeti hatásokat. De nem csak ezek jelentenek veszélyt, veszélyforrások lehetnek a patak melletti háztartások, ahonnan olyan dolog kerülhet be a vízbe, amit ha nem vesznek időben észre, végzetes lehet a halak számára.
„Megtörtént, hogy valaki meszelt, azt is tudtam, hogy fehérre, mert látszott a víz színén. Ez is belekerült a patakba, a mész ráragadt a kopoltyúkra, és pont a legmelegebb időszak volt. Akkor nagy volt a baj.
– magyarázza Zsolt.
Puliszkalisztbe forgatva a legfinomabb
Kétfajta hal létezik a domokosi udvaron, a piros pettyes és a szivárványos pisztráng. Azt mondja Zsolt, a piros pettyes pisztráng húsa omlósabb, csontozata keményebb, ezt kitűnően lehet füstölni. A szivárványos pisztráng húsa keményebb, ez a halfajta ellenállóbb a betegségekre. A kétgyermekes családban gyakran kerül hal az asztalra, „kikövetelik a lányok” – mondja nevetve a családfő. „A puliszkalisztbe jó bőven teszek édes pirospaprikát, sót és borsot, ebbe beleforgatom a megtisztított halat. A belsejébe foghagymát rakok, és ezzel a fűszeres puliszkaliszttel megtömöm, majd alufóliába csomagolom, és a szabadban a tűz fölött, rácson húsz percen keresztül forgatom. Mi így szeretjük a legjobban” – avat be.
Ni de szép példány – mutatja Kedves Zsolt
Fotó: D. Balázs Ildikó
Azt mondja, az elmúlt évekből a tavalyi évet könyvelik el sikeresnek. Üröm az örömben, hogy időközben megszűnt a megye egyetlen húsbevizsgáló laboratóriuma, így ő elég gyakran kell e célból más megyébe utazzon, amivel időt is veszít, és jóval költségesebb.
Volt, amikor annyira belekeseredtünk, hogy azt fontolgattuk, feladjuk. Megtörtént, hogy beütött egy betegség, s elvitte az egész éves fiatal generációnkat. Na az nagy csapás volt. De akkor is felálltunk, s tovább mentünk.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!