Agytorna gyerekeknek és időseknek: sakk
Fontos a megmérettetés, a visszajelzés, a kilépés a megszokott közegből
Fotó: Haáz Vince
László Zoltán sakkoktató, pszichológus, pedagógus a Szent György Lovag Sakk Klub elnöke egy újfajta sakksulit álmodott meg, egy mentáltréninggel összekötött sakkoktatást gyerekeknek és időseknek. A sepsiszentgyörgyi kezdeményezés valószínűleg 2022 elején indul majd útjára, amikor már a járványhelyzet remélhetőleg nem fenyegeti a személyes találkozásokat. László Zoltán a sakksuli ötletéről, hátteréről mesélt.
Tóth Gödri Iringó
2021. november 17., 18:332021. november 17., 18:33
László Zoltán tizenegy évvel ezelőtt lett a Szent György Lovag Sakk Klub elnöke, akkor kezdte néhány kollégájával a sakkoktatást, a sakkedzősködést, amiben – az eredmények alapján – jó volt, ő mégis úgy érezte, hogy hiányzik az ehhez a munkához szükséges háttér, egy pedagógiai alap – bár ezt akkor még nem tudta magának megfogalmazni. Egy éven keresztül eleinte autodidakta módon foglalkozott pedagógiával, pszichológiával, később azonban egyetemi szakképesítést szerzett: „kilencven százalékban” ott hagyta jól fizető, eladási menedzseri állását, hogy tervei megvalósítására koncentráljon.
„Az egyetemi évek alatt a különböző tantárgyak, tanárok, témák által a sakkot minden kontextusban tanulmányoztam, minden irányból megközelítettem a genetikától az idegtudományig, és a szakdolgozatomat is a sakkal kapcsolatban írtam” – mesélte László Zoltán.
Sakksuli mentáltréninggel
A hamarosan induló sakksuli és mentáltréning kapcsán László Zoltán elmesélte, hogy érdekessége, hogy nem csak sakkot tanít majd a gyerekeknek, hanem figyel arra, hogy milyen fejlődési szakaszban vannak, hogy milyen a mentális életkoruk a fizikai életkorukhoz képest, hogy milyen téren van szükségük fejlesztésre, segítségre. László Zoltán azt is elmesélte, hogy Magyarországon most már léteznek hasonló törekvések, például Polgár Judit úgy foglalkozik sakkoktatással, hogy különböző szakembereket, pedagógusokat és pszichológusokat is bevon a munkába. László Zoltán szerint a sepsiszentgyörgyi sakksuliban és mentáltréningben az lesz az egyedi, hogy egy ember átlátja majd mindenik szakterületet.
Vannak országok, ahol kötelező tantárgy a sakk
Fotó: Haáz Vince
Szó esett arról is, hogy a sakk Örményországban kötelező tantárgy, illetve sok EU-s országban létezik opcionális tantárgyként. Annak kapcsán, hogy Romániában lehetne-e a sakk iskolai tantárgyként történő oktatása rövidtávon cél, László Zoltán kifejtette, hogy szerinte ezzel kapcsolatban is az a probléma, hogy léteznek jó sakkozók, sakkjátékosok, akik nem értenek a pedagógiához és jó pedagógusok, akik nem tudnak sakkozni. Meglátása szerint
Mindemellett fontos lenne a sakkoktatás, hiszen a sakk nagyon sok készséget, képességet, kognitív folyamatokat fejleszt, a sakkozás a verstanulástól, a nyelvtanuláson át a matekfeladatokig sok mindenben segíthet, hiszen megtanít arra, hogy megosszuk a figyelmünket, hogy egyszerre több dologra is koncentráljunk, hogy átlássunk komplex helyzeteket, előre gondolkozzunk.
Gyerekeknek fejlődésorientáltan
A sakksuli és mentáltréning a 6–11 éves gyerekeket célozza meg, László Zoltán 12 fős csoportokat tervez. A gyerekek heti egy alkalommal találkoznának két órára, több csoport is működhet majd párhuzamosan. Zoltán nagyon szisztematikusan tervezi követni a gyerekek fejlődését, szeretné a szülőket is intenzíven bevonni a munkába, tőlük is állandó visszajelzést vár majd.
A sakk révén hamarabb kialakulhat az elvont gondolkodás a gyerekeknél
Fotó: Haáz Vince
„Ez a sakk-kör fejlődésorientált lesz, azaz mindenki a saját kompetenciájához mérten fog fejlődni” – szögezte le László Zoltán arra is rámutatva, hogy a sakk által nem válnak zsenikké a gyerekek, csak ideális esetben gyorsabban, könnyebben lépnek át egyik fejlődési szakaszból a másikba, például a sakknak köszönhetően akár már tíz éves korra kialakulhat az elvont gondolkodásuk, ami általában csak tizenkét éves korban jellemző. A szakértő azt is hozzátette, hogy a sakkban nagyon fontos az is, hogy időre megy, hisz így a gyerekek hamar megtanulják, hogy fontosak a gyors döntések, de azt is, hogy akár két órás kínlódást és munkát tönkre lehet tenni egyetlen elhamarkodott döntéssel. A sakk megtanít felelősséget vállalni is.
Bár nem cél, hogy „bajnokokat” neveljen ki a suli, a gyerekek versenyekre is járnak majd, hiszen fontos a megmérettetés, a visszajelzés, a kilépés a megszokott és kényelmes közegből.
Az idősekre is figyelne
A program nem csak a fiatalokra szeretne koncentrálni, hanem az idősekre, a hatvanöt év felettiekre is, akik László Zoltán szerint gyakran háttérbe szorulnak, amikor programok, tanfolyamok szervezéséről van szó. Az oktató reméli, hogy az önkormányzat fogja segíteni a munkáját, illetve pályázatokat is tervez majd beadni.
Léteznek jó sakkozók, akik nem értenek a pedagógiához és jó pedagógusok, akik nem tudnak sakkozni, ezen szeretnének változtatni
Fotó: Haáz Vince
Hosszútávon Zoltán reméli, hogy eljut oda, hogy az általa alapított sakk-klub elképzelései, működési elve alapján sakkoktatókat képezhet majd ki, akik hasonlóan komplex módon foglalkoznak majd gyerekekkel, idősekkel. Addig is igyekszik a sakkot népszerűsíteni Erdélyben, hiszen mindenkinek csak hasznára válik.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!