
Gyerekfoglalkozáson. A szülőkön múlik, hogy a nyugat-európai családok gyerekei megmaradnak-e magyarnak
Fotó: Domolky Dániel
A budapesti kormány a határon túli magyarokkal rendszerszerű kapcsolatot ápol, határon átívelő programok tucatjait bocsátja rendelkezésükre. Kevésbé ismert, hogy a diaszpórában élők sem maradnak ki a kormány érdeklődési köréből. Számukra a Kőrösi Csoma Sándor-program eleleveníti fel az óhaza hagyományait, kultúráját. A program keretében Pál Zsuzsanna harmadik évét zárja Brüsszelben. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában egy vele készült interjút olvashatnak el.
2020. június 18., 15:342020. június 18., 15:34
A zetelaki Pál Zsuzsanna a székelyudvarhelyi Tamási Áron Kollégiumban érettségizett, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem angol–magyar szakán szerzett diplomát. A vele készült interjúban brüsszeli tapasztalatairól mesélt.
„Akinek fontos, komoly munkát fektet abba, hogy a gyerek szépen beszéljen magyarul, olvasson és írjon. Még a vegyes házasságokból származó gyerekek közt is sokan vannak, akik hibátlanul, választékosan beszélik nyelvünket. Megható ilyenekkel találkozni. Ha nincs meg a szülői akarat, a sok érték könnyedén elvész. Egyik különleges élményem, hogy egy hónapnyi ittlétem után egy magyar anyuka felkért, legyek legkisebb fiának a keresztanyja, ami itteni tartózkodásomnak, munkámnak külön értelmet adott. Azóta is szoros barátságban vagyunk. Egy okkal több, hogy visszajárjak” – mondja Zsuzsanna, amikor arról kérdezik, hogy a Brüsszelben nevelkedett gyerekeknek milyen a magyarsághoz való kötődésük.
Pál Zsuzsanna a Gondviselés akaratának tartja, hogy Belgiumba került a magyar ügyet szolgálni
Fotó: Domolky Dániel
Elmeséli, puliszkát, fuszulykalevest, vinetát, rakott krumplit készíteni tanította meg az ottani embereket, elmagyarázva, honnét is származik, és romániai létére miért magyar az anyanyelve.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!