
Gyerekfoglalkozáson. A szülőkön múlik, hogy a nyugat-európai családok gyerekei megmaradnak-e magyarnak
Fotó: Domolky Dániel
A budapesti kormány a határon túli magyarokkal rendszerszerű kapcsolatot ápol, határon átívelő programok tucatjait bocsátja rendelkezésükre. Kevésbé ismert, hogy a diaszpórában élők sem maradnak ki a kormány érdeklődési köréből. Számukra a Kőrösi Csoma Sándor-program eleleveníti fel az óhaza hagyományait, kultúráját. A program keretében Pál Zsuzsanna harmadik évét zárja Brüsszelben. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában egy vele készült interjút olvashatnak el.
2020. június 18., 15:342020. június 18., 15:34
A zetelaki Pál Zsuzsanna a székelyudvarhelyi Tamási Áron Kollégiumban érettségizett, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem angol–magyar szakán szerzett diplomát. A vele készült interjúban brüsszeli tapasztalatairól mesélt.
„Akinek fontos, komoly munkát fektet abba, hogy a gyerek szépen beszéljen magyarul, olvasson és írjon. Még a vegyes házasságokból származó gyerekek közt is sokan vannak, akik hibátlanul, választékosan beszélik nyelvünket. Megható ilyenekkel találkozni. Ha nincs meg a szülői akarat, a sok érték könnyedén elvész. Egyik különleges élményem, hogy egy hónapnyi ittlétem után egy magyar anyuka felkért, legyek legkisebb fiának a keresztanyja, ami itteni tartózkodásomnak, munkámnak külön értelmet adott. Azóta is szoros barátságban vagyunk. Egy okkal több, hogy visszajárjak” – mondja Zsuzsanna, amikor arról kérdezik, hogy a Brüsszelben nevelkedett gyerekeknek milyen a magyarsághoz való kötődésük.
Pál Zsuzsanna a Gondviselés akaratának tartja, hogy Belgiumba került a magyar ügyet szolgálni
Fotó: Domolky Dániel
Elmeséli, puliszkát, fuszulykalevest, vinetát, rakott krumplit készíteni tanította meg az ottani embereket, elmagyarázva, honnét is származik, és romániai létére miért magyar az anyanyelve.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!