
Vonul a légió a faluban
Fotó: Lokodi Imre
A mikházi V. Római Fesztivál teljesítette vállalását. A rendezvény nem a kereskedelemről, nem a kommersz zenéről, a bóvliról szólt, hanem kultúrtörténeti értékeket mutatott be. A Liget is beszállt a szép időutazásba.
2017. augusztus 14., 16:152017. augusztus 14., 16:15
Aha, most már értem, mitől törött el háromszor vagy négyszer az én ekém, szól a földműves ember a Limesen, és a titok megfejtése megért neki annyit, hogy tarkójára tolja a kalapot. Elképzelhető, a közel kétezer esztendő még akasztott el jó néhány ekét és szántóvetőt a felszíntől alig arasznyira mélyen, de hát a parasztember most kell kiakadjon, hogy látja, miféle talajszínt alá rejtőzött világot taposott ő eddig. Emberünk később megint csak a tarkójára tolja a kalapot, úgy teszi csípőre a kezét, mint egy valóságos várúr.
Jó öt évvel ezelőtt a faluban az a szóbeszéd járta, hogy ásni fognak, felszínre hozzák a római állást. Ki hitte volna, hogy attól errefelé mivé fejlődik a kis hír, amit tovább fejleszteni helyi szinten természetesen a reggeli tejesasszonyok dolga.
Hogy római katonák masíroznak az Alszegen, hogy meg lesznek idézve az istenek, hogy prefektust temetnek, hogy szenátoroktól rabszolgákig mindenki felvonul, ott lesznek a szarmata barbárok, borok és fáklyák, kardcsörgés és halálhörgés, valami szüzek is.
Vesta-szüzek, mondta egy okosabb, mire az asszonyok, akik általában egy más világból való ferences templomban Líziői Szent Terézt ábrázoló festmény alatt rózsafüzért morzsolnak, még inkább tátották a szájukat, ilyesmit nem tanultak a katekizmusból.
Itt bukkan elő a földből a történelem
Fotó: Lokodi Imre
A római határszakasz (limes) Maros megyei vonalán végzett kutatások során felmerül a védelmi vonalhoz tartozó lelőhelyek megőrzésének és bemutatásának a szükségszerűsége. 2012-ben a Maros Megyei Múzeum elindította a Római limes útvonal elnevezésű projektet, melyet a Nemzeti Kulturális Alap (AFCN) és a Maros Megyei Tanács finanszírozott, és támogat ma is. A projekt célja a Maros megye területére eső limes-szakasz új lelőhelyeinek beazonosítása, illetve a már ismert lelőhelyek alaposabb feltérképezése terepbejárás, légi régészeti és geofizikai kutatások.
Sorakozó
Fotó: Lokodi Imre
melyek szomszédságában települések (vicusok) jöttek létre, ahol a katonák hozzátartozói és a szükségleteiket kiszolgáló kereskedők és kézművesek telepedtek le. A táborokat a limes-út kapcsolta össze, lehetővé téve a katonaság ellátását és a csapattestek gyors mozgását. Az itt állomásozott katonák feladata volt az ezzel párhuzamosan haladó határ védelme, amit egy komplex őr- és jelzőtorony rendszer, valamint völgyzáró gátak kiépítésével valósítottak meg.
Volt miből kiindulni hát, és van, ami sodorja az eseményt, neve: Csűrszínház. Erre épült rá a rendezvény. Pánczél Szilamér régész- projektvezető és Soós Zoltán múzeumigazgató gondolták ki a haditervet, s terítették ki a stratégiát, hogy Mikházán gyulafehérvári, zilahi légiók vonuljanak fel, legyen a falunak autentikus római napja is.
Korhű jelmezes katonák
Fotó: Lokodi Imre
Augusztus 12-én kora délelőtt valahol dob pörög, latin vezényszavak fűszerezik fel a hangulatot a lacikonyhák környékén, zümmögnek az élesre töltött kamerák, kezdődik az időutazás. A Csűrszínház udvarán totális nemzetköziség, angol, német, magyar, román nyelven mennek a szövegek, itt vannak a kölni, kolozsvári (Babeş–Bolyai) egyetemek régész hallgatói, gyakorló kutatók, tudományos munkatársak, valamennyien beöltözve antik Róma katonai és polgári pompájába.
Nicoleta Man és Pánczél Szilamér
Fotó: Lokodi Imre
Eközben gyűl, sokasodik a birodalom népe, Nicoleta Man, a megyei múzeum régészeti osztályának vezetője elmondja, a régészeti ásatás országos jelentőséggel bír, s ha a helyszín adott, és napfényt látnak a romok, az ő dolguk nem más, mint feleleveníteni a Castrum hajdani életét.
Pánczél Szilamér megelőlegezi a Ligetnek, nem hagyják fel, legalább két évtizedes kutatási programmal kívánnak itt berendezkedni, évente folytatnák a kutatást és azzal együtt a római fesztivált.
Indul is a menet, elől a légiós katonák (Virtus Antiqua, Kolozsvár; Apulum Reenactment, Gyulafehérvár), őket követik a szenátorok, majd a gladiátorok, jönnek továbbá a szarmata barbárok, polgárok, rabszolgák, végül a szájtátó birodalmi nép. A várban rituális fegyverszentelés, füsttel operál az istenek embere, és szertartás után szabad a terep, akárki megnézheti a Castrum nyomait.
Elnézzük a kis síkságot, itt állomásozott ötszáz római katona, és mintegy ezer fős civil közösség.
Reneszánsz táncok a kolostor udvarán
Fotó: Lokodi Imre
Már majdnem délidő, a bámészkodó nép árnyékba vonul, az arénában előbb páncélokon csillan a fény, majd a gladiátorokat szabadítják egymásra, egy asszony eltakarja szemét, az istenért, itt vér ne folyjon, mert folyt elég. Római légiós katona vív meg egy darabos szarmatával. Sehogy se fér a gyerekek fejébe, hogy egy valamirevaló római katonával hogy eshet meg a kínos legyőzetés. Nem baj, a birodalom visszavág, mondja egy másik. Mit mondjunk, nincs mit.
Folyamatosak a bemutatók
Fotó: Lokodi Imre
És akkor visszatér az élő folklór megint. Mondja egy helybéli, a Castrum környékén erősen döng a hely, valami titkot rejt a mélység. Van, aki pompás római borokról beszél, mert az holtbiztosan pincehelyiség lehet; más visszajáró szellemekről tud, miután halotti urnát tartottak egy parasztházban, és sokáig megült benne a tartalom.
„Rabszolganők” tánca
Fotó: Lokodi Imre
Eközben a rendezvényt folyamatos katonai bemutatók, birodalmi hétköznapokat megidéző műhelytevékenységek színesítik, ugyanekkor nyitja meg kapuit a mikházi katonai tábor és település 2004, 2011–2012. évi ásatásaiból származó római leletanyagot bemutató, Rómaiak Mikházán című kiállítás. A nap folyamán sokan részt vesznek a római tartományok lakosainak mindennapjain: mozaikkészítés, kerámiaművesség, kőmegmunkálás, színház, fodrászat, szabóság, konyha, cukrászda, társasjátékok, borászat, rabszolgavásár.
A ferences kolostor templomában a Bibliotheca claustri című kiállításon, a Teleki Téka jóvoltából a ferencesek egykori könyvtárának képanyaga látható román-magyar nyelvű tárlatvezetéssel. A cinteremben középkori kolostorélet zajlik, az Arany Griff Rend és a Riverenza együttesek reneszánsz táncbemutatót tartanak, majd a Flauto Dolce együttes régizene koncertjével zárul a nap a kolostortemplomban.
Küzdenek a gladiátorok
Fotó: Lokodi Imre
Ha látná valahonnan Kájoni János, a mikházi kolostor hajdani házfőnöke, elégedett lenne. Hát még ha végignézték volna a táncokat a végérvényesen ide költözött, itt pihenő Bornemisza bárók, a Petkiek, a Wesselényiek. Vártuk, hátha csak előjön valahonnan erdélyi mértéktartást és nemesi ízlést késői koroknak megőrző besztercei nemesasszony, Harinai Farkas Katalin.
Vér szerencsére – a látszat ellenére – nem folyt
Fotó: Lokodi Imre
Valamennyiünkben újra és újra felmerül a kérdés: mi lesz a sorsa Erdély egyik építészeti és szakrális gyöngyszemével? Cikkíró a gyermekkorában még hallgatott szép téli estéken páterek kolostori cellájából falura szálló szép gregoriánt...
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!