Hirdetés
Hirdetés

A modernkori boszorkány magát választja és nem másoknak akar megfelelni

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Sárkány Tímea elsőkötetes szerző Boszorkányok nyara című, frissen megjelent verseskötetét mutatták be a magyar költészet napja alkalmából a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A céhes városban született, jelenleg Budapesten élő költővel és tanárral Borcsa Imola novellista beszélgetett.

Farkas Áron Imre

2024. április 13., 18:232024. április 13., 18:23

2024. április 13., 19:432024. április 13., 19:43

Rövid bemutatást követően Borcsa Imola arra kérte Sárkány Tímeát, idézze fel a Kézdivásárhelyről való elköltözése óta eltelt tíz év legfontosabb állomásait. A szerző válaszában kifejtette, hogy bár a helyi Bod Péter Tanítóképzőben matematika-informatika osztályban végzett, mégis bölcsészkaron folytatta a tanulmányait, előbb Kolozsváron, majd Budapesten, a nagyvárosi élet forgatagában pedig nehezen talált időt az önreflexióra.

Idézet
Nekem a versírás egy nagyon fontos eszköz volt, hogy meg tudjak állni egy kicsit, végig tudjak nézni magamon, és megtapasztaljam, hogy hogyan tudom költői képekben, metaforákban, hasonlatokban megfogalmazni az érzéseimet

– fogalmazott.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Mind mondta, az egyetemi tanulmányai, majd a tanári pálya mellett kevesebb ideje és inspirációja volt a versíráshoz, ezért is kellett tíz évet várni az első kötete megjelenéséig.

Hirdetés

Fontosnak tartotta, hogy bár a magyar fővárosban él és alkot, a könyvet egy erdélyi kiadónál jelentesse meg, hogy az itthoni közönség számára is könnyen hozzáférhető legyen. „Nem lehet Kézditől elszakadni, nem lehet Kolozsvártól elszakadni, és

Idézet
soha nem leszek szerintem teljes mértékben budapesti.

Az ember csak hozzászokik dolgokhoz, elszokik dolgoktól, de annak a gyökere az mindig itt lesz bennem, hogy honnan indultam” – vallotta Sárkány Tímea.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

A kedvenc költőire vonatkozó kérdésre válaszolva felidézte, középiskolában Szilágyi Domokos, egyetem alatt pedig Hervay Gizella munkássága inspirálta leginkább, emellett nagy hatást gyakoroltak rá olyan kortárs szerzők is, mint André Ferenc, Horváth Benji, László Noémi vagy Fekete Vince. A külföldi szerzők közül Anne Sexton amerikai költőt említette meg, ugyanakkor elismerte, számára is nagy feladat, hogy több világirodalmat olvasson.

Miután a szerző felolvasott néhány verset, Borcsa Imola a kötet tartalmáról kérdezte. Mint elhangzott,

a könyv egy alkotói felnövéstörténetnek tekinthető:

az első ciklus a versírást akadályozó gátak leküzdéséről, a második a gyermekkor fájdalmaival való szembenézésről, míg a harmadik a közelmúlt kihívásairól és azokkal való megküzdésről szól.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Sárkány Tímea elmondta, „Don Quijote-féle szélmalomharc” volt számára eldönteni, hogy írjon vagy sem, ugyanis annyira elmerült Hervay Gizella életművében, hogy nehezen találta meg a saját költői hangját. „Nehéz folyamatok voltak ezek, amíg magamban is rendet tudtam tenni, és azt mondtam, hogy picit szüneteltetem a kutatást, és akkor így rájövök arra, hogy meddig tart a Hervay hangja és hol kezdődik az én hangom. Tehát

Idézet
az egyik nagy gát a tudomány és a szépirodalom művelése között volt”

– emelte ki. Végül 2022 nyarán döntött úgy, hogy nem halogat tovább, hanem belevág első kötetének kiadásába.

Tükröt tartó helyszínek

A folytatásban Borcsa Imola arról kérdezte a szerzőt, mit adott hozzá identitásához Kézdivásárhely, Kolozsvár és Budapest, azaz a három város, amelyben élt. „Mindegyik hely tükröt tartott, ami folyamatosan arra késztetett, hogy újradefiniáljam magam. Valóban az vagyok, aminek addig hittem magam? Valóban, úgy írhatom le magamat, ahogy addig mindenkinek bemutatkoztam?” – válaszolta Sárkány Tímea, hozzátéve, hogy Kolozsváron a román nyelvhasználat, Budapesten pedig a magyar és a székely nyelvjárás közötti különbségek állították kihívások elé.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

A címadó vers kapcsán kifejtette, számára a boszorkány egy olyan személy, aki azért lóg ki a társadalomból, mert nem másoknak akar megfelelni, nem a külső elvárásoknak akar eleget tenni, hanem magát választja, tisztában van az értékeivel, vágyaival és mer tenni ezek eléréséért.

„Folyamatosan tapasztaljuk magunk körül, hogy nehéz meghúzni a határainkat, nehéz nemet mondani egy kérésre, de időnként ezt meg kell tegyük, hogy megtaláljuk, kik is vagyunk valójában.

Idézet
Nem egy kívülről elvárt képet kell építeni magunkról, és annak megfelelni, hanem önazonosnak lenni valamiféleképpen”

– fejtette ki.

Hozzátette, hogy bár a nőknek napjainkban egyre több elvárásnak kell megfelelniük és egyre több szerepben kell bizonyítaniuk, irodalmi szempontból biztató tény, hogy lehetőségük is egyre több van a kitörésre, a szakmai kiteljesedésre. „Az még tőlem is távol áll, hogy mondjuk egy családalapítással hogyan lehet összeszervezni a versírást, de erre is nagyon jó példákat látunk a kortárs irodalomban, hogy meg lehet csinálni, hogy nem lehetetlen. Nem biztos, hogy választani kell a gyerek és a vers között, hanem talán van az az arany középút” – hangsúlyozta Sárkány Tímea.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Jövőbeli tervei kapcsán elmondta, mivel a kötet februárban jött ki a nyomdából, egyelőre még nem tudja, hogy milyen témáról szeretne írni a továbbiakban, az azonban biztos, hogy a vallomásos megszólalásmód továbbra is jellemző lesz alkotásaira. Hozzátette, elképzelhető, hogy a jövőben a prózaírásába is belekóstol, mivel verseiben gyakran megjelennek történetfoszlányok, amelyek akár novellákká is bővíthetők – ehhez azonban még tanulnia kell a történetmesélést.

A könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.

Sárkány Tímea 1995-ben született Kézdivásárhelyen. Tanulmányait a kolozsvári és budapesti bölcsészkarokon folytatta, magyar nyelv és irodalom, filozófia és esztétika szakon. Verseket erdélyi és magyarországi folyóiratokban 2014 óta publikál. Első verseskötete 2024-ben jelent meg Boszorkányok nyara címmel az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége közös gondozásában. Jelenleg Budapesten él, és középiskolásokat tanít.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

Hirdetés
2025. december 13., szombat

Csokis sült zabkása – videó

Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.

Csokis sült zabkása – videó
Csokis sült zabkása – videó
2025. december 13., szombat

Csokis sült zabkása – videó

2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.

Robogókon szelték át a kontinenseket
Robogókon szelték át a kontinenseket
2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

2025. december 12., péntek

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék

Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Hirdetés
2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.

Darált hús káposztaágyon
Darált hús káposztaágyon
2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

2025. december 09., kedd

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában

„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
2025. december 08., hétfő

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje

A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
Hirdetés