Nyári szabadegyetem az ezeréves határnál

A lovagrend fontos feladatának tekinti a nemzeti összetartozás és a magyar identitás erősítését, és e küldetésből vállal részt az 1993-ban alapított Középkori Akadémia, amely 2006-tól nyári egyetemként folytatja tevékenységét – olvasható az idei nyári egyetemre készült műsorfüzetben.

„Programunk tudományos rangját és hitelességét erdélyi, székelyföldi, gyimesi és csángóföldi kutatók, a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem oktatói, valamint jeles egyháztörténeti kutatók garantálják” – tudtuk meg Abrudbányai Sándortól, az egyetem társ-főszervezőjétől.

Hétfőn délelőtt ünnepi szentmisével kezdődött a nyári egyetem a kontumáci templomban. A délután 2 órakor kezdődő előadások a csángókról szólnak: Halász Péter néprajzkutató Hány félék a csángók, Salamon József plébános pedig Gyimesi népszakosok címmel tart előadást, ezt követően Pávai István népzenekutató A gyimesi népzene az erdélyi néphagyományban című előadása következik.

Kedden délelőtt 9 órától Nyisztor Tinka etnográfus a moldvai csángók táplálkozásának archaikus vonásairól beszél, Beke Margit történész Róbert érsek moldvai missziójáról, Petrovics István pedig I. Károly Róbert temesvári éveiről értekezik. Holnap délután Mátyás király szerelmei, házasságai és gyermekei címmel tart előadást Bárdos István művelődéstörténész, majd Sebestyén József építész Megújuló örökségünk a Kárpát-medencében címmel tart előadást, külön fejezetet szentelve a delnei Keresztelő Szent János templomnak.

Szerdán délelőtt Erdély közjogi helyzete a 16–17. században címmel tart előadást Habil Miskei Antal, majd Újváry Zsuzsanna Bethlen Gábor és a székelyek, Kardos Tímea pedig Tököly Imre ifjú évei és erdélyi udvartartása című előadásai következnek. Szerdán délután kezdetként Törtei Renáta történész újra Tököly Imre témakörben értekezik, majd Szőcs János az 1760-as évek elején történt gyergyószentmiklósi zendülésről és ennek utóhatásairól beszél, ezt követően Jánó Mihály művészettörténész bemutatja a kézdiszentléleki Szent István-kápolnát, Mohay Tamás etnográfus pedig a Csíksomlyói Szűz Mária kultusza témakörben végzett kutatásainak eredményeit ismerteti.

Csütörtökön Csíksomlyóra, Madéfalvára, Parajdra, Korondra és Borzontra látogatnak a résztvevők, majd pénteken az 1848-as forradalom erdélyi történéseiről, a Gyimesek építészeti emlékeiről, a görög-katolikus identitásváltásról és rítusváltásról, Koós Ferenc református lelkész-íróról zajlanak  érdekes előadások, beszélgetések. A nyári egyetem előadásait Koncsag László, a gyulafehérvári nagyszeminárium spirituálisa Papok az első világháború forgatagában című előadása zárja.