Kifaggattuk az oklándi polgármestert

– Ötödik mandátumát tölti mint polgármester. Nem lehet belefáradni ebbe a munkába?

– Én ezelőtt három évvel kijelentettem, hogy többet nem indulok a polgármesteri székért, hanem nyugdíjba megyek. Aztán a kollégáim győzködésére mégis indultam a választásokon. Ha nem is mindvégig a hivatalnál, de harmincegy éve dolgozom vezető beosztásban, ebbe pedig belefárad az ember. A nagy bürokrácia a legnagyobb gond, sokszor a törvények ellehetetlenítik a polgármesterek munkáját. A nemrég bevezetett közbeszerzési törvény például előírja, hogy mindent az elektronikus közbeszerzési rendszeren (SEAP) keresztül kell megvásárolni. Ám naponta annyi apró tatarozási munkát kell végezni a több mint százéves középületeinken, hogy így szinte lehetetlen haladni. Nem beszélve arról, hogy mindenki azt kérdi, miért nem a helyi vállalkozóktól vásárolunk, hiszen ők olcsóbban dolgoznak, mint a nagyobb cégek. Nos, azért, mert ha nincsenek regisztrálva a SEAP-ra, akkor ezt nem tehetjük meg.

– Ön szerint mi kell a legfontosabb tulajdonsága legyen egy polgármesternek?

– A közvetlenség. Mindig meg kell hallgatni az emberek panaszait, és ha lehetőség van rá, akkor tenni kell a változásért. Sokszor megszólítanak az utcán vagy bárhol, mondván, a hivatalba nem mennek be, de lenne valami probléma. Ilyenkor szívesen meghallgatok bárkit, hiszen én sem vagyok több másoknál, és mindenkinek jólesik a törődés.

– Mi az, amit nagyon szeretett volna megvalósítani mandátumai alatt, de nem sikerült?

– A munkámat mindig szeretettel végeztem: nem dicsekedtem, de nem is panaszkodtam. Nálunk a legnagyobb probléma a földek birtoklevelének kiadásával van, a gondot a hatályos jogszabályok okozzák. Már 1991-ben rosszul indult a földek visszaszolgáltatása, és a helyzet azóta sem javult. A gondokat az okozza, hogy az öregek – a hagyományok szerint – annyifelé osztották minden parcellájukat, ahány fiuk volt. Ettől úgy feldarabolódtak a földek, hogy szinte a tulajdonosok sem tudják észben tartani, hol vannak a birtokaik. Próbáltuk tagosítani a földeket, de nem tudjuk, hogy jogilag mikor kerül minden a helyére. A parcellázási tervek elkészítése sem egyszerű, hiszen egy köztisztviselői fizetésért egyetlen topográfus sem fog a hivatalnál dolgozni. Az utánam következő polgármesternek még legalább ennyit kell dolgoznia, mint nekem, ahhoz, hogy a problémát meg tudja oldani.

Életrajzi adatok

Cseke Miklós 1956. október 7-én született Oklándon. Udvarhelyen három évig szakiskolába járt, ahol fémforgácsolást tanult, majd újabb öt évig szaklíceumban bővítette tudását mechanikai téren. Tanulmányait kétéves mesterképzővel fejezte be Segesváron. 1996-ig részlegvezetőként dolgozott egy mezőgazdasági gépparkban, ezután négy évig alpolgármester volt, míg a község vezetőjévé választották. Munkája mellett állatokat tart, illetve borokat gyűjt, már több mint ezer palack van eltéve a pincéjébe.

– Mire a legbüszkébb a megvalósításai közül?

– Elsősorban arra, hogy kormánypénzeket felhasználva mindhárom faluban sikerült kiépíteni az ivóvízhálózatot. Emellett az oklándi általános iskolát teljesen felújítottuk, illetve egy műgyepes pályát is építettünk. Mindig jól együtt tudott működni az unitárius és a katolikus egyházzal az önkormányzat, amit továbbra is szorgalmazunk, hiszen csak közösen lehet haladni. Sikerült visszaperelnünk a régi polgármesteri hivatal épületét is, amit aztán bérbe adtunk vállalkozóknak.

– Milyen fejlesztéseket tervez az elkövetkező négy évre?

– Továbbra is támogatni szeretnénk az egyházakat, Homoródújfaluban például egy ravatalozót fogunk építeni. Egy szakemberrel elkezdtük az utcák telekkönyvezését. Ha sikerül pályázni, akkor le fogunk aszfaltozni egy földutat Oklánd és Homoródújfalu között, hogy a mezőgazdasági gépekkel könnyebben lehessen közlekedni. Szintén aszfaltozni akarjuk Oklándon a Templom utcát, a pénz már meg is van rá: télen meghirdetjük a munkát, és jövő tavasszal el is végezzük.

– A 132-es megyei út korszerűsítése volt a legnagyobb projekt önöknél az elmúlt időszakban. Meg vannak elégedve az eredménnyel?

– Jót tett a közösségnek a korszerűsítés, láthatóan a forgalom is megnőtt az úton. Régebben előbb Udvarhelyre mentünk, s onnan Csíkszeredába, de már nincs szükség erre. Főleg az új hidaknak örülünk, hiszen a régieken a külföldi vendégeink nem mertek átmenni busszal. Ami még rossz, hogy az útszakasz Brassó meyei folytatása leromlott állapotban van, amit mielőbb korszerűsíteni kellene.