Egy hónapos halasztás után október 13-án, csütörtökön lesz a nyolcadik alkalommal megszervezett Székely kapuk napja. Az esemény szervezői autóbuszos kaputúrára, majd szakmai tanácskozásokra várják nemcsak a szakmabelieket, hanem minden érdeklődőt. A program Menaságon bográcsos ebéddel zárul.
2011. október 11., 17:322011. október 11., 17:32
2011. október 11., 17:412011. október 11., 17:41
Kovács Piroska, a Székely kapuk napját szervező máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke elmondta, azért késett az esemény, mert a programban szereplő, 1775-ben állított csíkszentgyörgyi kapu restaurálását nem sikerült időben befejezni. A Székelyföldön eredeti helyén megőrzött legöregebb kapuról van szó, így mindenki kicsit félt a restaurálástól, hisz rendkívül körültekintően kellett dolgozniuk a szakembereknek – magyarázta a szervező.
A csütörtöki rendezvény fő tevékenysége az ún. kaputúra lesz, melynek során a Székelyudvarhely, Máréfalva, Csíkszereda, Csíkszentgyörgy, Bánkfalva, Csíkszépvíz, Menaság útvonalon szakmai túrán vehetnek részt az érdeklődők. Az indulás reggel 8 órakor lesz a székelyudvarhelyi Márton Áron térről (Patkóból), majd P. Buzogány Árpád, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársának vezetésével az Utcakép, falukép védelme program során felújított máréfalvi kapukat szemrevételezik a kirándulók.
A túra következő állomása Csíkszereda lesz, ahonnan Botár István régész Csíkszentgyörgyre kalauzolja a résztvevőket. 10 órakor György József, Csíkszentgyörgy polgármestere, valamint Borboly Csaba megyeitanács-elnök közreműködésével az 1775-ben állított, idén restaurált székely kapu felavatására kerül sor. A kapumatuzsálemet Albert-Homonnai Márton építész mutatja be. Csíkszentgyörgy után Bánkfalva székely kapuit tekinthetik meg a résztvevők Szőcsné Gazda Enikő néprajzos vezetésével. 11 óra 30 perctől a csíkszépvízi, 1799-ben készült, 2010-ben restaurált kapu és harangláb, valamint az örmény templom megtekintése következik, melyeket Bogos Ernő építész mutat be. Szőcsné Gazda Enikő és Károly Veronika tanítónő a továbbiakban Menaságra kalauzolják a kirándulókat, ahol a műemléktemplom történetét Botár István ismerteti. A programot kávészünet szakítja majd meg, amikor a résztvevőknek alkalmuk nyílik megkóstolni a méltán híres máréfalvi lepényt.
A kirándulást szakmai tanácskozások is kísérik, melyek A kapumentés szolgálatában mottót követik – tudtuk meg Kovács Piroskától. A ménasági művelődési ház ad otthon a P. Buzogány Árpád moderálta, A székely kapuk számbavétele, védelme Hargita megyében témájú első megbeszélésnek. Az ülésen Süveg Éva, Túros Eszter és Kovács Piroska a megyei tanács kapumentő programját ismertetik, Szőcs Levente néprajzos muzeológus és Köllő Miklós építész a gyergyóújfalvi Elekes-malom felújításának lépéseiről számolnak be, zárásként pedig Zöld Kémenes Kinga konzervátor a Tarisznyás Márton Múzeum madarasi kapujának állagmegőrzéséről tart előadást.
A 13 óra 40 perckor kezdődő második ülésszak során a megye különböző térségeiben – Csíkszentdomokoson, a Fiság mentén, a Homoród mentén, Zetelakán, illetve Udvarhelyszéken – végzett felmérésekről számol be Szőcsné Gazda Enikő, Sándor Ágnes építőmérnök, Károly Veronika, Márton Ildikó építész, Dimény Levente tanár és Kovács Piroska. A szekciót Gazda Enikő metodológiai előadása zárja. A VIII. Székely kapuk napja zárásaként a szervezők bográcsos ebédre invitálják a résztvevőket.
A rendezvény társszervezői a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Haáz Rezső Múzeum, Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata és a csíkmenasági Repülj Madár Egyesület.
Már töltik fel a medencéket a parajdi sós strandon, a Salrom képviselője azt ígérte, hogy legkésőbb július 1-jéig megnyitják a létesítményt.
Napi szinten okoz nehézséget a közlekedés Székelyudvarhelyen, ahol több utcában is zajlanak a nagy mobilitási projekt munkálatai: aszfaltozások, zöldövezetek kialakítása, közműcserék és kátyúzások formálják át a várost.
Lemondásra szólította fel hétfőn este a Salrom vállalat vezérigazgatóját a parajdi helyzetről tartott parlamenti meghallgatások után a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu.
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
Június 11-én volt negyvenhárom éve annak a tragikus robbanásnak, amely két ember halálát okozta a székelyudvarhelyi Matricagyár öntödéjében. Az ügy máig feltáratlan körülményei miatt indult a kutatás.
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
szóljon hozzá!