Hajlék nélkül a vidéki kultúra

A nyárádgálfalvi épületet visszaszolgáltatták az egyháznak

A kormány 2006-ban indította be országos programját, amelynek keretében vidéken és kisvárosokban kulturális létesítményeket lehet építeni, feljavítani vagy az elkezdetteket befejezni. A program célja a közművelődési élet minőségi javítása, a kulturális infrastruktúra támogatása és a programajánlatok változatossá tétele. Az érdekelt önkormányzatok 2007 nyarán nyújthattak be pályázatot ilyen célra, Maros megyéből tizenhét kérelmet hagytak jóvá. A Nyárádmentén Csíkfalva és Nyárádgálfalva községekben épülhetett volna új kultúrotthon, illetve Nyárádszeredában bővítették volna a meglévőt. Ám a munkálatok a mai napig nem kezdődtek el, ezzel szemben egyre több helyen sokasodnak a gondok, sőt egy épületet életveszélyes állapota miatt be is kellett zárni.

Nyárádgálfalva kultúrotthonok nélkül

Szeptember 1-jétől hivatalosan is visszakerült a helyi unitárius egyház tulajdonába a nyárádgálfalvi kultúrotthon, de még a telekmegosztást is meg kell oldani, hogy a folyamatot befejezzék. Az utóbbi években végzett beruházások és a leltári tárgyak ellenértékét egyezség alapján az egyház két részletben vissza fogja fizetni az önkormányzatnak. Az épület további használatának mikéntjéről egyelőre konkrét tárgyalás nem folyt, de az egyház hajlandó lenne bérbe adni azt a községnek – tudtuk meg Kutasi Albert alpolgármestertől.

Nyárádszentlászlón 2008 óta várják az új kultúrotthon megépítésének elkezdését, de a kormány részéről még egyelőre nem történt semmiféle előrelépés. A jelenlegi épület életveszélyes, szűk és sötét, ezért évek óta be kellett tiltani ott mindenféle tevékenységet. A nagyadorjáni épületen azonban az idén kormánypénzek felhasználásával sikerült kicserélni a szarvazatot, majd teljesen új fedőanyaggal burkolták be azt.

Csíkfalva is vár

Csíkfalva kultúrotthona eredetileg felekezeti iskolaként épült fel 1947-ben, de a következő évben már az államosítás „áldozatává” vált. Az 1960-as évek derekától, amikor a községközpontban új, emeletes iskola épült, az ingatlant kultúrotthonként használták. Állaga meglehetősen meggyengült, ezért is örültek a helyiek, amikor új kultúrotthon építését hagyta jóvá a kormány. Ám ennek megvalósítását is hiába várják: a korszerű kultúrotthon terve még mindig csak papírforma. Pedig a község belga testvértelepülése, Holsbeeck is hajlandó lett volna támogatást nyújtani az önrész fedezésére.

A csíkfalvi kultúrotthon eredetileg iskolának épült

A községben további négy kultúrotthon van, mindeniket bővíteni kellene mosdókkal és korszerű konyhákkal, illetve sürgős korszerűsítési munkálatokra is szükség lenne. A tervek elkészítését még felvállalta az önkormányzat, de a beruházásokra pályázat révén remél anyagi alapot teremteni.

Nyárádszereda tervét megnyirbálták

Nyárádszereda sincs sokkal jobb helyzetben, hisz kilenc művelődési otthon fenntartására és javítására kell figyelnie. A kisváros főtéri művelődési házának bővítését és korszerűsítését 2007-ben jóváhagyta a kormány, de még mindig nem kezdődtek el a munkálatok. Nemrégiben át kellett dolgozni az eredeti tervet, ugyanis a CNI-nél felére csökkentették az eredetileg jóváhagyott költségvetést. Ebből a jelenlegi épület feljavítását és felszerelését el tudják végezni, és felépül a tervezett tetőtér is, de azt már nem szerelhetik fel és nem bútorozhatják be az összegből.

A nyáron az önkormányzat elkezdte az andrásfalvi úton levű kultúrotthon bővítését egy mosdórésszel. Időközben a munkálatok abbamaradtak, de nemrégiben erre és a demeterfalvi épület bővítésére, illetve korszerűsítésére pályázatot nyújtott be a város a CNI-hez – részletezte a gondokat Tóth Sándor alpolgármester.

A város Székelytompán a református egyháztól bérli a kultúrotthon épületét. Ezt a tavasz folyamán felújították, a múlt hónapban pedig a helyi tanács jóváhagyta a bérleti szerződés meghosszabbítását újabb egy évre.

Kelementelke is hajlék nélkül maradt

Kelementelke két éve kultúrotthon nélkül maradt, amikor a Simén-kúria – amelyben addig az intézmény működött – új tulajdonos kezébe került, aki elkezdte annak átalakítását és korszerűsítését. Az önkormányzat az idén a helyi református egyház egyik épületét vette bérbe, és saját erőforrásokból felújítási munkálatokat végzett, így ideiglenesen ugyan, de ismét van közösségi épület a Gyulakutához tartozó faluban – értesültünk Takács Kálmán alpolgármestertől.