Gólyamese: délen békából van a kerítés

Hagyományos gólyaszokás, hogy március végén megérkeznek hozzánk a nyaraló madaraink, aztán ott sorakoznak a gólyafészkek egymás után a villanyoszlopokon, hozzá tartoznak a mindennapjainkhoz. Az ember nem is veszi észre, csak ha a nyakába hull a gaz, amikor elmegy a fészek alatt. Aztán egyszer már nem tollászkodnak estefelé többet, már nem látjuk őket, fel sem tűnik, mikor hagynak itt a gólyáink. Az ornitológusok a rádiós nyomkövetővel ellátott egyedek tanulmányozása után állapították meg: a Nemetországtól keletre lévő gólyák Törökországon vonulnak át Dél- Afrikába, a nyugat-európai egyedek a Gibraltári-szoroson át közelítik meg a déli féltekén kialakított otthonukat. A nyomkövetések szerint a magyarországi gólyák már Szudán környékén járnak – számol be Szabó József, székelyudvarhelyi ornitológus.

Pontosan nem tudni, hogy a Gyergyói-medence mekkora gólyaállománnyal rendelkezik, a települések majd minden zugában fészkelnek hosszú csőrűek. Számadatokat a homoródszentpáli védett terület megfigyelései alapján lehet közölni: itt eddig 15 pár gólya fészkelt, az idén viszont öt családdal nőtt a számuk. Átlag 3 gólya volt egy fészekben, ami nagyon jó arány, és hozzá lehet tenni, hogy nagyon jó nyaralásuk volt, jól sikerült a költés is, illetve idejében el is repültek innen Dél-Afrikába. Ez a számnövekedés valószínű az időjárásnak tudható be, az elmúlt évek meleg nyarai vonzották ide őket – fejezi ki elégedettségét a szakember. A gólyák több okból is szeretik a Gyergyói-medencét, elsősorban, mert nagyon kedvező számukra az itteni mezőgazdaság, valamint sok a vizes kaszálórét. Ugyanakkor a gólyák számra kedvező szempont az is, hogy itt a mezőgazdasági munkálatok nem egyszerre, hanem hosszabb időszak alatt történnek.

Augusztus 21-e után általában már útra kelnek a gólyák – a Gyergyó környékén fészkelők azonban még egészen augusztus 28-ig voltak láthatóak a fészkeken: feltehetően kihasználták a hosszan tartó melegebb napokat, és erősödtek még egy kicsit a hosszú út előtt. Az a pár nap is sokat jelent a fiatal madarak szempontjából, véli az ornitológus, hiszen mégiscsak sok ezer kilométer lerepüléséről van szó.

A gólyáknak nincs természetes ellenségük, azonban egyre többen válnak áramütés áldozatává. Minden annak ellenére, hogy a védelmük érdekében is történtek lépések: a parlament is elfogadta a határozatot, hogy az áramszolgáltatók a megemeljék azokat a villanyoszlopokat, melyekre fészket raktak a gólyák. A legnagyobb probléma, hogy most már nem a fészekhelyen válnak áramütés áldozatává, hanem olyan helyszíneken, amelyeket megszoktak a táplálék miatt, mint például a szentpáli halastavak környékén – fogalmazza meg aggodalmát Szabó József.

A gólyáink azonban a fejlődő mezőgazdaság jelentős képviselői is lehetnének: bár nálunk még csak mesének tűnik, az európai gólyás falvak szövetségéhez tartozás akár pénzbeli jövedelmet is hozhat a gólyavédő falvaknak és ennek érdekében nem kell mást tenni, csak foglalkozni a gólyákkal és védeni őket – ezáltal a település a elnyerheti a szervezet tagsági jogát. A többi már azon múlik, hogy mennyire tudja kihasználni az önkormányzat a pályázati és turizmus adta lehetőségeket.