Felelevenítenék a hagyományos falut

Az ünneplő tömeget a marossárpataki Mátyás-huszárok, valamint a népviseletbe öltözött
gyermekek és fiatalok vezették

Péntek este régi jobbágytelki kép- és hangfelvételek bemutatásával kezdődött, szombat éjszaka pedig táncházzal zárult a falutalálkozó. A rendezvények színe-java szombaton zajlott. A templomba sereglett hívek előtt Mihály József plébános a Szentírás csodálatos találkozásairól, majd a szülőfölddel és a templommal való találkozásról beszélt. A szülőföldnek sok hűtlen gyermeke van, akik elmenekülnek faluról és nem vállalják a gyermekáldást, amelyhez persze a politika is hozzájárul. Ennek ellenére a szülőföldet szeretni, tisztelni kell, érette áldozatokat kell hozni – figyelmeztetett a plébános, aki arra kérte az itthoniakat és hazatérőket, hogy „egymást bátorítsátok, legyen szívetekben tiszta, őszinte szeretet, fogjátok meg egymás kezét, és tegyetek szent esküt”.

Kulturális maraton

A templomból távozók a falumúzeumot és a Balla Antal-tájházat látogatták meg, a tömeget a marossárpataki Mátyás-huszárok, valamint a népviseletbe öltözött gyermekek és fiatalok vezették a helyszínekre.

Délután többórás kulturális műsort kínáltak a szervezők, és meglepetésükre a kultúrotthon zsúfolásig meg is telt kicsikkel, nagyokkal egyaránt. A színpadon egymást követték a helyi hagyományőrző néptáncegyüttes gyermek- és ifjúsági csoportjai helyi táncokkal és dalokkal, majd a rendszeres vendég, a budapesti Vasas táncegyüttes Obsitos csoportja mutatott be anyaországi táncokat és a Nász című koreográfiáját. A hangulatot teljessé tették a nyárádszeredai Bekecs által bemutatott cigány- és vajdaszentiványi-, valamint a Maros művészegyüttes által előadott mezőmadarasi- és kalotaszegi táncok. A helyi gyermekek a falu nagy szülötte, Petres Kálmán költő verseiből szavaltak, a magyarországi Magyar Róbert operaénekes a közönséggel együtt énekelt néhány dalt Bartók Béla erdélyi gyűjtéséből, majd operettslágerekkel folytatta, de jól szórakozott a közönség a helyi Balla Levente humorparádéján is.

Igazi kulturális maratont rendeztek a színpadon

A kulturális egyesület és az önkormányzat nem feledkezett meg a falu idősebb lakóiról sem, és 33 olyan személynek nyújtott át emléklapot, illetve egy szál virágot, akik 1930 előtt születtek: a település legidősebb lakosa az 1913-ban született Bereczki Anna.

Feleleveníteni Jobbágytelkét

A Nyárádmente egyik erős hagyományőrző és életképes településén az utóbbi három évtizedben szinte felére csökkent a lakosság száma. Ezért féltucat lelkes személy néhány éve kulturális egyesületet hozott létre a faluban, hogy a kallódó értékeket megmentse. Hogy miért rendeztek most falutalálkozót? A faluban Huba néven ismert budapesti Stoller Antal szervező portálunknak elmondta: a település értékeit szem előtt tartva a faluturizmus lehet itt a „húzóerő”. Ehhez azonban fel kell eleveníteni a hagyományos Jobbágytelkét. A tavaly zenés-táncos aratókalákát rendeztek, idén már falutalálkozóban gondolkodtak: mindenki jöjjön haza, és hozzon magával másokat is és egy kis segítséget is. „Amilyen jó emberek és házak vannak itt, Jobbágytelke is hamarosan beléphet a vendégfogadó falvak sorába” – véli Stoller Antal. Főleg, ha a helyiek szívükbe is vésik Tamási Áron szavait, amelyet idén mottóul is választottak: „Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadtunk,/ S a föld, amelyben élünk s meghalunk.”