Eldöntetlen vita a szárhegyi napelemparkról

Voltak ellenzői is a tervezett beruházásnak, de a közgyűlésen felszólalók többsége támogatja a száz hektáros napelempark létrehozását a Remete eleje és Jámborszeg dűlőkben. A mintegy hatvan résztvevőnek Horváth Miklós, a társas vezetője vázolta a beruházás esetleges következményeit – lényegében azt éreztetve, hogy ő maga nem támogatja a napelempark építését.

Horváth kifejtette, a társulás azért jött létre, hogy a földeket mezőgazdasági céllal közösen műveljék, nem pedig azért, hogy bérbe adják idegen cégeknek. Felvetette, hogy a földterületek után jelenleg 220 eurós támogatást nyújt az Európai Unió az APIA-n keresztül, és igaz ugyan, hogy a napelempark építését tervező beruházó 400 eurós bért fizetne, de a 220 eurót elveszítené a társas. A Bástya Társas vezetője hozzátette, nem lehet tudni, hogy huszonöt év alatt mi történik, megeshet, hogy ezer kiló búza ára magasabb lesz, mint a 400 euró, és az uniós támogatás is növekedhet még.

Mivel a befektető jelen lévő képviselője nem beszéli a magyar nyelvet, Horváth Miklós felvetéseire Gábor László polgármester válaszolt, kifejtve, hogy a földtulajdonosoknak a napelempark évi negyvenezer eurót hozna összesen mindenféle munka, befektetés nélkül, és a község kasszájába a napelempark után fizetendő adókból is több százezer euró folyna be, amiből utak javítását vagy más szükséges fejlesztéseket lehetne megoldani. Elismerte, valóban senki sem tudhatja, hogy mi történik 25 év alatt, de ez akkor is egy biztos jövedelmet jelentene a földtulajdonosoknak és a közösségnek. Kifejtette: lett volna lehetőség arra, hogy néhány tehetősebb személy potom pénzért felvásárolja a kérdéses száz hektárt, majd bérbe adja, és évente negyvenezer eurót keressen az üzleten. Ezt viszont ellenzi, mert úgy véli, ez a pénz az egész közösséget illeti, a társasnak és tagjainak kell hasznára váljon.

A későbbiekben számos kérdés hangzott el a társastagok részéről a beruházással kapcsolatosan: miért éri meg a befektetőnek a ködös Gyergyóban napelemparkot építeni, mi történik, ha valaki el akarná adni időközben a területét, ha a társas felbomlik, vagy éppen a befektető dönt úgy, hogy felszámolja a parkot?

A kérdésekre részben a beruházó Solarsystem képviselője, Ioan Cornea, részben Gábor László illetve Petres Sándor megyei tanácsi alelnök adott választ. Elhangzott: a tulajdonjog semmiképp nem sérül, a területek továbbra is a jelenlegi tulajdonosaiké lesznek, annyi különbséggel, hogy a cég költségén megoldódik a telekkönyveztetésük. Az pedig, hogy a befektetőnek mennyire éri meg az ötvenmillió eurós beruházás, legyen az ő dolga – hangzott el.

A közgyűlésen felszólalt Ervin atya, a 92 esztendős ferences szerzetes is. Beszédében kifejtette: amint meghallotta, hogy mi készül Szárhegyen, utánaolvasott, érdeklődött, és meggyőződése, hogy nagyon hasznos befektetés lehet a napelempark építése.

„Minden befektetés rizikó, és a szárhegyi társas is kockáztathat, egy nyereségesnek látszó vállalkozásba társulva a száz hektárjával, azaz tulajdonának tizedrészével. Kockázat nélkül nincs nyereség” – fejtette ki a szerzetes, hozzátéve, sajnálja, hogy saját földterületei, 14 hektár nem a napelemparknak kinézett területen fekszenek, mert biztosan betársulna a vállalkozásba.

A közgyűlés nem hozott döntést – nem is hozhatott, hiszen hatvanan voltak jelen, míg csak a szóban forgó száz hektáros területen 360 személynek van tulajdonrésze. Elhangzott, a későbbiekben sorra felkeresik a területtulajdonosokat, és egyenként tárgyalnak majd velük a földbérletről, napelemparkról.