
Elsőként alakult meg Alcsíkon a Csíkszentkirályi Fúvószenekar 2001-ben, amely jelenleg 21 taggal működik. A zenekar évi 30–50 felkérést is kap.
2016. június 14., 18:542016. június 14., 18:54
2016. június 15., 15:232016. június 15., 15:23
„A Csíkszentkirályi Fúvószenekar története három részre, generációra bontható: az első helyi rezesbanda 1884-ben alakult, a csíki vármegyében elsőként. Az akkori csíkszentkirályi plébános, Hosszú Ferenc kezdeményezésére jött létre – erről írásos bizonyíték is van az egyház tulajdonában lévő Historia Domusban. Ez a zenekar valószínűleg az első világháború alatt bomlott fel. A két világháború közt nem működik zenekar a településen, majd 1943-ban alakul meg a második társaság. Ők 2001-ig zenéltek együtt, ekkor szükségessé vált a harmadik generáció belépése, ugyanis a régi zenekari tagok 70–80 év körüliek voltak” – ismertette Ravasz Ákos.
A fúvószenekar egyik tagja továbbá azt is elmondta, hogy 2001-ben Székely Ernő polgármester kezdeményezésére szerveződik újjá a csapat – Alcsíkon elsőként. Ekkorra már szükségessé vált egy szakember bevonása, hogy a zenészek hozzáértőbbekké válhassanak. Karmesternek 2002-ben Urszuly Árpádot kérik fel, ő egészen 2009-ig segíti a fúvósokat, azt követően 2012-ig Domahidi-Vaszi Zalán kántor vezeti a zenekart. Azóta pedig vendég-karmesterekkel dolgoznak együtt.
Repertoárjukon hagyományos magyar, székely népi énekek, keringők, tangók szerepelnek. Nem utasítják el az újat, csupán jobban ragaszkodnak a sajátjukhoz. Ingyenesen lépnek fel a helyi kortárstalálkozókon, búcsús ünnepeken, falunapokon, faluébresztésen, de akár temetéseken, lakodalmakon is. A szomszédos településeken való zenélésért azonban elkérnek egy szimbolikus összeget – számolt be Ravasz Ákos. Hozzátette, évente 30–50 fellépésen vesznek részt. Az elmúlt esztendőkben a helyi és szomszédos falvak eseményei mellett felléptek Barátoson, Bárdudvarnokon, Berekfürdőn, Zalakomáron, Kaposváron, Krasznahorkaváralján, Igal városában.
Zenekari tagok
Csiszer Imre – trombita, Czirják Antal – trombita, Czirják Richárd – trombita, Farnas Tamás – pergődob, Gegesi László – trombita, Kánya Lóránt – tenorszaxofon, Kristó Ferenc – Esz szaxofon, Lakatos Előd – B klarinét, Máté Imre – B klarinét, Pâtiu Szilvia – B klarinét, Ravasz Ákos – B klarinét, Ravasz Ernő – trombita, Ruszuly Lóránt – B klarinét, Székely Levente – tenorkürt, Tánczos László – réztányér, Tánczos Zsolt – tenorkürt, Tőke Ernő – nagy dob, Tőke Tibor – tenorkürt, Tőke Ágoston – trombita, Udvari István – tuba, Vaslabán Krisztián – Esz szaxofon.
Megjegyezte azt is a zenész, hogy a jelenleg 21 tagú zenekart a tavaly augusztus huszadikai ünnepkor két részre osztották, míg az zenészek egyik része a magyar nemzeti ünnepen vett részt Igalon, addig a többiek településükön zenéltek a falu ünnepén. Érdeklődésünkre elmondta, ez azért volt kivitelezhető, mert a zenekar pár tagja több hangszeren is játszik, s mivel kellő számú hangszerük is van, így megfelelő elosztásban tudtak itt és ott is helyt állni.
Elsősorban a fellépésekből befolyt összegekből boldogulnak, törekednek önfenntartóak lenni, de elfogadják a felajánlásokat is. Például a 2005-ben készült fellépőruhájukat a helyi vállalkozók és a polgármesteri hivatal segítsége révén vásárolták meg. Rendszeres bevételt jelent továbbá a karácsonyi előadásukkal egybekötött bál is, amelynek bevételét kiadásaikra fordítják. Emellett a közbirtokosság pár éve vásárolt számukra öt hangszert, 2015-ben pedig az önkormányzat közreműködésével sikerült megnyerniük egy Csík LEADER Egyesülethez leadott pályázatot, amely révén egy rend új egyenruhával és egy rend új hangszerrel bővült az eszközkészletük – tájékoztatott Ravasz Ákos.
Beszámolt továbbá arról is, hogy 15–70 év közöttiek a zenészeik, csapatukba bármikor jó szívvel fogadják a zenélni akaró helyieket.
Több mint hárommillió lejre pályázik a csíkszeredai önkormányzat svájci alapokból a mélyszegénység felszámolására. A dokumentációt kedden nyújtották be, abban a reményben, hogy bekerülnek az ország azon hét városa közé, amelyek elnyerhetik a támogatást.
Ketten megsérültek, miután egy gépkocsi lesodródott az úttestről a Csíkszereda és Szentegyháza közötti útszakaszon, a hargitafürdői eltérő közelében, hétfő délután.
A kormány által elrendelt költségvetési megszorítások miatt az útkarbantartás sem úgy halad Csíkszeredában, ahogy korábban tervezték, mert korlátozták a kifizetéseket. Ezért a munkálatok üteme lassabb, de még dolgoznak az utakon.
Megérkezett a hideg légtömeg Csíkszeredába is, és emiatt vasárnapra virradóan mínusz 5,2 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet. Ez volt a leghidegebb országszerte a lakott települések sorában.
Egyre több beteget műtenek meg a korszerűen felszerelt csíkszeredai intervenciós kardiológiai központban, amely 2023 januárja óta működik a megyei sürgősségi kórházban. Csak idén több mint 550 pácienst láttak el.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására kell átfogó stratégiát kidolgoznia annak az új tudásközpontnak, amelyet Csíkszeredában hoztak létre. Ebben nyújt szakmai és anyagi támogatást a magyar kormány.
Vadállatról kerülhetett be a sertéspestis abba a Hargita megyei gazdaságba, ahol egy hete igazolták a fertőzés jelenlétét. Azt, hogy milyen könnyen elszabadulhat a kórokozó, egy megtörtént esettel magyarázta el a megyei főállatorvos.
Minden év októberének utolsó vasárnapján ünneplik Székelyföld Autonómiájának Napját, amelyhez a térség települései idén is nagy számban csatlakoznak. Mutatjuk, hol lobbannak fel az őrtüzek Csíkszéken.
Közleményt adott ki a rendőrség a Szépvízi víztározó közelében holtan talált fiatalok ügyében: a boncolás szerint október 20-án, hétfőn következhetett be a haláluk, két nappal azelőtt, hogy megtalálták őket. Az ügyben az öngyilkosság gyanúja is felmerül.
Tervek készülnek, pénz viszont egyelőre nincs a Csíkszereda peremvidékén, Csibában, Szécsenyben és a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván szükséges földgázhálózat-építésre. A városnak is sokat kell majd költenie erre.
szóljon hozzá!