
Fotó: Kristó Róbert
Azért van különleges helyzetben a lázárfalvi közbirtokosság, mert a területeik egy részét a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp, illetve azok környéke képezi. Noha ott gazdálkodást nem tudnak folytatni, turisztikai célpontként szeretnék fejleszteni.
2015. november 07., 14:462015. november 07., 14:46
A lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságnak 404 hektár erdője és 313 hektár legelője van. Ebből 88 hektár a Mohos területe. „A rezervátum összterületéből csak egy százaléka van a bükszádi közbirtokosságnak, a többi lázárfalvi közbirtokossági terület. Ott egy ikerkráter van, a Mohos, amely tőzegláp, az idősebb testvér, a Szent Anna-tó a fiatalabb. Elég nagy problémánk van ezen a területen, hatalmas bogártámadás érte az erdőt, több mint egy hektáron volt tavaly is, és idén ez még nőtt. Próbálunk védekezni, bogárcsapdákat állítottunk fel. A megtámadt fák egy részét sikerült kitermelni, de különös nehézségbe ütközünk azáltal, hogy csak kézzel lehet kihozni onnan a fát” – magyarázta Szakács Márton, a közbirtokosság elnöke.
Elmondta, ott gyakorlatilag nem is tudnak gazdálkodni a telekkönyvileg legelős területnek számító rezervátumban. „Kétharmadába a látogatóknak sem szabad bemenniük, csak tudományos tanulmányok céljából. Így elég nehéz a megtámadt fák kitermelése, mert csak azután lehet kitermelni ezeket, miután lehavazott. Elég sok védett növényfaj van ott, nem szabad sérüljenek.”
Területalapú támogatást kilencven hektár legelőre tudtak igényelni, ezen a területen legelőgazdálkodást folytatnak, a tagság állatai legelnek rajta. Üzemterv szerint évi 800–1000 köbméter fát tudnak kitermelni, de ez változó, a kiszáradástól függ, hogy mennyi egészségügyi vágást kell elvégezzenek.
A Szent Anna Közbirtokosságnak 256 tagja van, de ez folyamatosan változik. 824 jog van a közbirtokosságnál, egy jog kevesebb mint egy hektár. „Tusnádfürdő területén van még 34 hektár területünk, amit nem kaptunk vissza, és kártérítést sem adtak ez után. Valamikor egy hektár volt egy jog, de az államosításkor elég nagy területeket vettek el. Hiány van a közbirtokosság területében az eredetihez viszonyítva. Négy közbirtokosságnak van hiánya ezekből a területekből, ez Tusnádfürdő város adminisztratív területe tulajdonképpen, onnan nem sikerült visszakapni.”
Az üzemterv szerint évente kitermelt famennyiségből ötszáz köbméter fát a tagságnak osztanak ki tűzifaként. Az elnök úgy véli, a közbirtokosság a tagságé, és a fő célja, hogy a tagságot kiszolgálja, és ellássa tűzifával. „Ezelőtt a régi időkben csak az volt, hogy épületfával és tűzifával látta el a tagságot. Most egy kicsit változott a helyzet, mert bejött a pénz is, és a tagság egy része azt igényel inkább. Tulajdonképpen ezelőtt csak a faluból voltak tagok. Aztán jött a kommunizmus, az megváltoztatta a helyzetet, sok ember városra költözött, és így most a tagságnak egy jó része városi lakos, nincs szüksége természetbeni juttatásra, ők pénzt igényelnek.”
Egy évben 0,80 köbméter fát adnak egy jog után. Elég sok tűzeset volt az utóbbi években a faluban, gazdasági épületek égtek le, azoknak az újjáépítésében is segített a közbirtokosság.
A vezetőtanács öt tagból áll, a cenzorbizottságban három személy van. A vezetőtanácsot három évente választják, a jelenlegi elnök 2010 óta tölti be ezt a tisztséget. A tagok eljárnak gyűlésekbe, érdeklődnek a közbirtokosság ügyei iránt. „Hála istennek sikerült felkelteni az érdeklődést, általában már az első gyűléseken lehetett olyan döntéseket hozni, amelyekre a közbirtokosságnak szüksége van, a kétharmados többség meg szokott lenni, nem kell második gyűlést összehívni.”
Az elnök elmondta, amióta átvették a közbirtokosság vezetését, a javak megduplázódtak. A székhelyük omladozó állapotban volt, azt felújították. Ugyanakkor megvásárolták a Szent Anna-tónál levő menedékházat, azt is helyrehozzák. A közbirtokosság mellett működik egy cég is, az végzi el a szükséges munkálatokat. Utakat javítanak, segítik az egyházat, az iskolát, a rendezvényeket támogatják, és besegítenek olyan tevékenységekbe, amelyek a falu javát szolgálják.
Mivel a Szent Anna-tó területe a közbirtokosság tulajdona, nagy befektetéseket szeretnének eszközölni ott. „A tagság jóváhagyott egy bizonyos összeget arra, hogy a rezervátum területét mint turisztikai célpontot, fejlesszük. Építeni nem akarunk, mivelhogy rezervátum és nem akarjuk a helyet megfojtani építkezésekkel. Turisztikai utakat akarunk kialakítani, kemping-területet, bicikliutakat. A látogatók ne csak azért jöjjenek, hogy megnézzék a Szent Anna-tavat, és azzal el is menjenek, hanem tudjanak egy egész napot eltölteni ott. Ha kiépített infrastruktúrát sikerül létesíteni, ezt szeretnénk elérni” – tudtuk meg az elnöktől, aki rámutatott a nyáron is sok volt az érdeklődő, a látogatók száma évről évre növekvőben van.
Szakács Márton szerint a közbirtokosságnak óriási szerepe van a közösségépítésben. „A közbirtokosság bevételei viszonylag nagyok, azaz több pénzhez jutnak egyszerre, és azt ha közösségi célokra fordítja, akkor nagy hatékonysága lehet a közösségépítésben.”
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!