A Szent Anna-tó közbirtokossága

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Azért van különleges helyzetben a lázárfalvi közbirtokosság, mert a területeik egy részét a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp, illetve azok környéke képezi. Noha ott gazdálkodást nem tudnak folytatni, turisztikai célpontként szeretnék fejleszteni.

Péter Beáta

2015. november 07., 14:462015. november 07., 14:46

A lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságnak 404 hektár erdője és 313 hektár legelője van. Ebből 88 hektár a Mohos területe. „A rezervátum összterületéből csak egy százaléka van a bükszádi közbirtokosságnak, a többi lázárfalvi közbirtokossági terület. Ott egy ikerkráter van, a Mohos, amely tőzegláp, az idősebb testvér, a Szent Anna-tó a fiatalabb. Elég nagy problémánk van ezen a területen, hatalmas bogártámadás érte az erdőt, több mint egy hektáron volt tavaly is, és idén ez még nőtt. Próbálunk védekezni, bogárcsapdákat állítottunk fel. A megtámadt fák egy részét sikerült kitermelni, de különös nehézségbe ütközünk azáltal, hogy csak kézzel lehet kihozni onnan a fát” – magyarázta Szakács Márton, a közbirtokosság elnöke.

Elmondta, ott gyakorlatilag nem is tudnak gazdálkodni a telekkönyvileg legelős területnek számító rezervátumban. „Kétharmadába a látogatóknak sem szabad bemenniük, csak tudományos tanulmányok céljából. Így elég nehéz a megtámadt fák kitermelése, mert csak azután lehet kitermelni ezeket, miután lehavazott. Elég sok védett növényfaj van ott, nem szabad sérüljenek.”

Területalapú támogatást kilencven hektár legelőre tudtak igényelni, ezen a területen legelőgazdálkodást folytatnak, a tagság állatai legelnek rajta. Üzemterv szerint évi 800–1000 köbméter fát tudnak kitermelni, de ez változó, a kiszáradástól függ, hogy mennyi egészségügyi vágást kell elvégezzenek.

A Szent Anna Közbirtokosságnak 256 tagja van, de ez folyamatosan változik. 824 jog van a közbirtokosságnál, egy jog kevesebb mint egy hektár. „Tusnádfürdő területén van még 34 hektár területünk, amit nem kaptunk vissza, és kártérítést sem adtak ez után. Valamikor egy hektár volt egy jog, de az államosításkor elég nagy területeket vettek el. Hiány van a közbirtokosság területében az eredetihez viszonyítva. Négy közbirtokosságnak van hiánya ezekből a területekből, ez Tusnádfürdő város adminisztratív területe tulajdonképpen, onnan nem sikerült visszakapni.”

Az üzemterv szerint évente kitermelt famennyiségből ötszáz köbméter fát a tagságnak osztanak ki tűzifaként. Az elnök úgy véli, a közbirtokosság a tagságé, és a fő célja, hogy a tagságot kiszolgálja, és ellássa tűzifával. „Ezelőtt a régi időkben csak az volt, hogy épületfával és tűzifával látta el a tagságot. Most egy kicsit változott a helyzet, mert bejött a pénz is, és a tagság egy része azt igényel inkább. Tulajdonképpen ezelőtt csak a faluból voltak tagok. Aztán jött a kommunizmus, az megváltoztatta a helyzetet, sok ember városra költözött, és így most a tagságnak egy jó része városi lakos, nincs szüksége természetbeni juttatásra, ők pénzt igényelnek.”

Egy évben 0,80 köbméter fát adnak egy jog után. Elég sok tűzeset volt az utóbbi években a faluban, gazdasági épületek égtek le, azoknak az újjáépítésében is segített a közbirtokosság.

A vezetőtanács öt tagból áll, a cenzorbizottságban három személy van. A vezetőtanácsot három évente választják, a jelenlegi elnök 2010 óta tölti be ezt a tisztséget. A tagok eljárnak gyűlésekbe, érdeklődnek a közbirtokosság ügyei iránt. „Hála istennek sikerült felkelteni az érdeklődést, általában már az első gyűléseken lehetett olyan döntéseket hozni, amelyekre a közbirtokosságnak szüksége van, a kétharmados többség meg szokott lenni, nem kell második gyűlést összehívni.”

Az elnök elmondta, amióta átvették a közbirtokosság vezetését, a javak megduplázódtak. A székhelyük omladozó állapotban volt, azt felújították. Ugyanakkor megvásárolták a Szent Anna-tónál levő menedékházat, azt is helyrehozzák. A közbirtokosság mellett működik egy cég is, az végzi el a szükséges munkálatokat. Utakat javítanak, segítik az egyházat, az iskolát, a rendezvényeket támogatják, és besegítenek olyan tevékenységekbe, amelyek a falu javát szolgálják.

Mivel a Szent Anna-tó területe a közbirtokosság tulajdona, nagy befektetéseket szeretnének eszközölni ott. „A tagság jóváhagyott egy bizonyos összeget arra, hogy a rezervátum területét mint turisztikai célpontot, fejlesszük. Építeni nem akarunk, mivelhogy rezervátum és nem akarjuk a helyet megfojtani építkezésekkel. Turisztikai utakat akarunk kialakítani, kemping-területet, bicikliutakat. A látogatók ne csak azért jöjjenek, hogy megnézzék a Szent Anna-tavat, és azzal el is menjenek, hanem tudjanak egy egész napot eltölteni ott. Ha kiépített infrastruktúrát sikerül létesíteni, ezt szeretnénk elérni” – tudtuk meg az elnöktől, aki rámutatott a nyáron is sok volt az érdeklődő, a látogatók száma évről évre növekvőben van.

Szakács Márton szerint a közbirtokosságnak óriási szerepe van a közösségépítésben. „A közbirtokosság bevételei viszonylag nagyok, azaz több pénzhez jutnak egyszerre, és azt ha közösségi célokra fordítja, akkor nagy hatékonysága lehet a közösségépítésben.”

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
2025. július 03., csütörtök

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát
2025. július 02., szerda

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja

Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.

Mindenki tudja már: július első szombatja, az Ezer Székely Leány Napja
2025. július 02., szerda

A pozsonyi csata emléke Csíkcsomortánban

A honfoglalás megőrzésének sorsdöntő győzelmére, a 907-es pozsonyi csatára emlékeznek Csíkcsomortánban, az Ezer Székely Leány Napja előestéjén – méltó helyszínen, a Kárpátok Őre emlékműnél.

A pozsonyi csata emléke Csíkcsomortánban
2025. július 02., szerda

Pénzbírság járhat a csendórák megzavarásáért

Hová fordulhat a csíkszeredai lakó, ha szomszédságában éjnek évadján rendszeresen csendháborítás zajlik, netán fiatalok labdáznak, hangoskodnak az ablaka alatt. Mivel a helyi rendőrségnél kevesen vannak, éjszaka csak az állami rendőrséget hívhatja.

Pénzbírság járhat a csendórák megzavarásáért
2025. július 01., kedd

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után

Miután a Maros Megyei Törvényszék ítéletet hirdetett a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen indult büntetőperben, megtörtént a fellebbezések benyújtása. Tíz vádlott fellebbezett az első fokon hozott ítélet ellen, köztük Borboly is.

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után