
Zsigmond Barna Pál évekkel ezelőtt csíkszeredai főkonzulként, manapság pedig parlamenti képviselőként szolgálja a nemzeti összetartozás ügyét
Fotó: Haáz Vince
A visszajelzésekből tudjuk, hogy az erdélyi ember nem a pénzért, a támogatásokért hálás, hanem, azért a kiállásért, a kinyújtott kézért, amit 2010 óta megtapasztalt – mondta el Marosvásárhelyen Zsigmond Barna Pál, országgyűlési képviselő.
2025. augusztus 29., 21:172025. augusztus 29., 21:17
– Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, melyek azok az aktuális kérdések, amelyekben állást foglalnak, amelyekkel foglalkoznak?
– Az Európai Unióban most egy intézményi válság van. Vannak olyan nézőpontok – és ez a magyar állam nézőpontja is –, hogy Európa a nemzetállamok szövetsége kell legyen és vannak olyan álláspontok, a baloldali kormányok álláspontja, akik egy föderális európai struktúrát képzelnek el, bizonyos hatásköröket elvonnának a nemzetállamok hatásköréből.
Fotó: Haáz Vince
Ebből erednek a viták, például a migránsok tekintetében. Mi azt mondjuk, hogy minden állam maga döntse el, hogy be akar vagy nem akar beengedni migránsokat. Magyarországot példátlan büntetésekkel sújtják, mert védjük a schengeni határokat. Ukrajna csatlakozási folyamata is fontos kérdés.
Fontos kérdés az uniós költségvetés is, amelyben az áll, hogy 15-20 százalék menne Ukrajnának, a hitelek törlesztésére ugyancsak 15-20 százalék. Ez jelentősen csökkentené a mozgásteret és mindez azt mutatja, hogy Európa elvesztette versenyképességét. De a hét évre szóló költségvetésben elvonnak a kohéziós alapból, ami fontos Románia és Magyarország számára is, és elvonnak forrásokat az agráriumtól, ami egy stratégiai ágazat. A másik nagy kérdés a hitelfelvétel kérdése.
Mi egy erős Európában hiszünk, mi egy európai alternatívát keresünk és nem alternatívát Európának.
– Unió után Erdély és Marosvásárhely. Rendszeresen részt vesz a Vásárhelyi Forgatagon, a szervező egyesület tagja is. Miért tartja ezt fontosnak?
– Amikor barátaimmal, Soós Zoltánnal, Portik Vilmossal és másokkal létrehoztuk a Marosvásárhelyért Egyesületet, akkor, 12 évvel ezelőtt a város közterein nem lehetett magyar kulturális ünnepet tartani. Mi azt mondtuk, hogy
Az akkori fiatal társaság felvállalta ezt a küldetést, s bár az első években nem lehetett bejönni a város utcáira, látszott, érződött, hogy mekkora erő van a Forgatagban, mennyire szereti a város magyarsága és a románság is érdeklődve követi. A Forgatagból nőttek ki azok is, akik a közéletben is szerepet vállaltak, Soós Zoltán ma is Marosvásárhely polgármestere, Portik Vilmos egy mandátumban alpolgármester volt. Ma már egy egész füzetnyi program van, sok szellemi, kulturális műhely csatlakozott, programot szervez.
Vásárhelyi születésűként büszke vagyok, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek.
Fotó: Haáz Vince
– Ittléte alatt mit tapasztalt, a vásárhelyi, erdélyi beszélgetéseket mennyire tematizálja a jövő évi anyaországi parlamenti választás?
– Amikor politikusokkal beszélek mindenképp téma a választás, a tavalyi romániai és a jövő évben esedékes anyaországi is. Örömmel tölt el, hogy tavaly jól szerepelt az RMDSZ és kormányzati szerepet is vállalt. Sokan az utcán is megállítanak és támogatásukról biztosítanak. Például azt mondják, hogy
Sokan érzik, hogy ez milyen fontos és bátorítanak, hogy folytassuk. Az ellenzék részéről sok támadás éri a nemzetpolitikát, vegyük akár a szavazati jogot, akár az iskolakezdési támogatást. De a visszajelzésekből tudjuk, hogy
A külhoni magyarság meghatározó többsége visszaigazolja a kinyújtott kezet és a FIDESZ-re adja le szavazatát. Azt látom, hogy az erdélyi magyarság látja a választás tétjét: a nemzeti oldal érti a külhoni magyarság helyzetét, támogatja és felvállalja ezt, míg az ellenzék nem érti ezt a világot és egymás ellen ugrasztja a magyarországi magyart és a külhoni magyarokat.
Fotó: Haáz Vince
– A világhálón szembejön velünk az anyaországiak egy részének méltatlankodása, hogy miért van szavazati joga a Romániában élő magyaroknak. A legutóbbi magyarországi parlamenti választásokon valamivel több, mint háromszázezer külhoni levélszavazat volt, nemcsak Erdélyből. Mennyire elég ez, hány mandátumra?
– Fontos kérdés ezt tisztázni. Magyarország parlamentje 199 fős, ebből a FIDESZ-nek jelenleg 135 mandátuma van. A határon túli magyarok szavazatai 1-2 parlamenti képviselőt juttatnak be. Hangsúlyozom:
Ennek tükrében kevésbé érthető a vehemens támadás a határon túliak szavazati joga ellen, elkeserítő a gyűlöletkeltés, az egyre durvuló hangulatkeltés. Azt valljuk, hogy nemzeti konszenzust kell kialakítani bizonyos kérdésekben, de azt látjuk, hogy az ellenzék ebben nem partner. Van, aki a szavazati jogot, a levélszavazatokat támadja, általában a külhoni magyarokat. Mi tesszük a dolgunkat és a jogszabályoknak megfelelően szervezzük meg a választást.
Fotó: Haáz Vince
– Lesz-e valami változás a levélszavazatokkal vagy a korábbi választásokhoz hasonlóan szavazhatnak az erdélyi magyarok?
– A jogszabály ugyanaz, mint a korábbi években. Ha valakinek megváltozott a neve vagy lakcíme, kérje a főkonzulátus és az Eurotrans irodák, RMDSZ segítségét.
A levélszavat során fontos, hogy mindenki tájékozódjon, a nyilatkozat kitöltéséről, az eljárásról. Előző alkalommal sok érvénytelen szavazat volt. Célszerű segítséget kérni és fontos, hogy mindenképp juttassák el a főkonzulátusra a szavazatot, hogy biztonságban célba érjen.
Az energiaügyi minisztérium átalakítaná a rászoruló fogyasztók támogatási rendszerét, és fokozatosan készítené elő a földgázpiac liberalizálását – jelentette ki szombaton Csernavodán Dumitru Chisăliță.
Ha a Duna vízszintje még legalább 10–15 centiméterrel emelkedik, elképzelhető a csernavodai atomerőmű 2-es blokkjának újraindítása is – közölte szombati csernavodai látogatásakor Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Több mint 1500 bírságot szabtak ki az október 26. és november 1-je közötti héten az autópálya-rendőrök, főként a biztonsági öv használatának elmulasztása és gyorshajtás miatt.
Átfogó közúti ellenőrzésekre lehet számítani novemberben Hargita megyében: a rendőrök a személyszállításra vonatkozó szabályok betartását, a járművek műszaki állapotát, a téli felszerelések meglétét és a közlekedési szabályok betartását is vizsgálják.
Az év első kilenc hónapjában 100 975 új vállalkozást jegyeztek be Romániában, 8,94 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) szombaton közzétett adataiból.
Fagyos reggelre ébredtek szombaton Székelyföld lakói: Csíkszeredában mínusz 8,3 Celsius-fokot mértek, de a térség több településén is jócskán fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
szóljon hozzá!