Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell

Fontos kérdés az uniós költségvetés is, amelyben az áll, hogy 15-20 százalék menne Ukrajnának, a hitelek törlesztésére ugyancsak 15-20 százalék. Ez jelentősen csökkentené a mozgásteret és mindez azt mutatja, hogy Európa elvesztette versenyképességét. De a hét évre szóló költségvetésben elvonnak a kohéziós alapból, ami fontos Románia és Magyarország számára is, és elvonnak forrásokat az agráriumtól, ami egy stratégiai ágazat. A másik nagy kérdés a hitelfelvétel kérdése.

Mi egy erős Európában hiszünk, mi egy európai alternatívát keresünk és nem alternatívát Európának.

– Unió után Erdély és Marosvásárhely. Rendszeresen részt vesz a Vásárhelyi Forgatagon, a szervező egyesület tagja is. Miért tartja ezt fontosnak?

– Amikor barátaimmal, Soós Zoltánnal, Portik Vilmossal és másokkal létrehoztuk a Marosvásárhelyért Egyesületet, akkor, 12 évvel ezelőtt a város közterein nem lehetett magyar kulturális ünnepet tartani. Mi azt mondtuk, hogy

Az akkori fiatal társaság felvállalta ezt a küldetést, s bár az első években nem lehetett bejönni a város utcáira, látszott, érződött, hogy mekkora erő van a Forgatagban, mennyire szereti a város magyarsága és a románság is érdeklődve követi. A Forgatagból nőttek ki azok is, akik a közéletben is szerepet vállaltak, Soós Zoltán ma is Marosvásárhely polgármestere, Portik Vilmos egy mandátumban alpolgármester volt. Ma már egy egész füzetnyi program van, sok szellemi, kulturális műhely csatlakozott, programot szervez.

Vásárhelyi születésűként büszke vagyok, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek.

Sokan érzik, hogy ez milyen fontos és bátorítanak, hogy folytassuk. Az ellenzék részéről sok támadás éri a nemzetpolitikát, vegyük akár a szavazati jogot, akár az iskolakezdési támogatást. De a visszajelzésekből tudjuk, hogy

A külhoni magyarság meghatározó többsége visszaigazolja a kinyújtott kezet és a FIDESZ-re adja le szavazatát. Azt látom, hogy az erdélyi magyarság látja a választás tétjét: a nemzeti oldal érti a külhoni magyarság helyzetét, támogatja és felvállalja ezt, míg az ellenzék nem érti ezt a világot és egymás ellen ugrasztja a magyarországi magyart és a külhoni magyarokat.

Ennek tükrében kevésbé érthető a vehemens támadás a határon túliak szavazati joga ellen, elkeserítő a gyűlöletkeltés, az egyre durvuló hangulatkeltés. Azt valljuk, hogy nemzeti konszenzust kell kialakítani bizonyos kérdésekben, de azt látjuk, hogy az ellenzék ebben nem partner. Van, aki a szavazati jogot, a levélszavazatokat támadja, általában a külhoni magyarokat. Mi tesszük a dolgunkat és a jogszabályoknak megfelelően szervezzük meg a választást.

A levélszavat során fontos, hogy mindenki tájékozódjon, a nyilatkozat kitöltéséről, az eljárásról. Előző alkalommal sok érvénytelen szavazat volt. Célszerű segítséget kérni és fontos, hogy mindenképp juttassák el a főkonzulátusra a szavazatot, hogy biztonságban célba érjen.