
Egyelőre nincs megegyezés a fizetésemelésekről a vezetőség és a szakszervezet között. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Kollektív munkakonfliktus alakult ki a marosvásárhelyi Azomureș vegyi kombinátban, mivel az alkalmazottak és a vezetőség nem tudott dűlőre jutni a fizetésemelések tekintetében. A dolgozók szakszervezete törvénytelen és erkölcstelen bánásmóddal is vádolja a vezetőséget.
2017. március 28., 13:452017. március 28., 13:45
A munkakonfliktus abból adódik, hogy a szakszervezet eredetileg az országos minimálbér növekedésének megfelelő 16 százalékos alapbéremelést kért és 7 százalékos növekedésnél kisebbet nem akar elfogadni, míg
Az érdekvédelmisek szerint ezzel a növeléssel és az alapbérbe beépített pótlékokat leszámítva az alkalmazottak 80 százalékának fizetése az országos minimálbér, azaz 1450 lej alá csökkenne.
A kombinát alkalmazottainak többségét képviselő Alternativa 2002 szakszervezet azzal vádolta meg az Azomureș vezetőit, hogy március 23-án éjszaka kiegészítő okiratot mellékeltek azoknak a munkásoknak az egyéni munkaszerződéséhez, akik egy kérdőívnek álcázott dokumentumon bejelölték, hogy elfogadják a munkaadónak a kollektív munkaszerződési tárgyalások során tett pénzügyi ajánlatát.
A kiegészítő okiratokban a vállalat garantálta az összes egyéni és kollektív jogaikat, amíg nem kötik meg az új kollektív munkaszerződést. Történt ez úgy, hogy az érdekvédelmisek értesítették a munkaadót, hogy a többségi döntés alapján nem fogadják el az ajánlatot, ezután a vezetőség megbízottjai egyenként keresték meg a dolgozókat és biztatták a feltételek elfogadására.
Dumitru Boantă szakszervezeti elnök szerint a párbeszéd és tárgyalás helyett választott nyomásgyakorló és zsaroló intézkedéssel
továbbá diszkriminatív is, hiszen megkülönböztetve kezelik az alkalmazottakat, aszerint hogy a kollektív munkaszerződés kitételei kapcsán milyen opciót választottak. A szakszervezetis hozzátette, a cég bérpolitikája miatt lehetetlenné vált megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerőt alkalmazni, illetve a jelenlegi dolgozókat maradásra bírni, ennek pedig következményei lehetnek az alkalmazottak és a lakosság biztonságára nézve.
A szakszervezetisek egyeztettek a munkaügyi kamara képviselőivel és ügyvédekkel is, megállapították, hogy ettől még nyugodtan folytathatják a tárgyalásokat az előnyösebb kollektív munkaszerződés kiharcolása érdekében, és a kiegészítő okiratok aláírását javasolták az alkalmazottaknak, hogy legyen valamilyen érvényes dokumentumuk, amely biztosítja őket, hogy nem esnek el az étkezési utalványoktól, üdülési pótléktól, egyéb juttatásoktól.
A vállalat álláspontja szerint a kiegészítő okirattal az alkalmazottaknak kívántak „fogódzót” nyújtani, amíg megegyeznek és aláírják az új kollektív munkaszerződést, hiszen ennek hiányában a fizetésen túli juttatásokat nem kapnák meg a dolgozók.
A tulajdonos 2017-re vonatkozó ajánlatában a bruttó alapfizetést egyénileg 3,5 százalékkal növeli, emellett havonta 3 százalékos teljesítménybónuszt és 2016-hoz képest kétszeres (bruttó 650 lejről 1300 lejre emelt) jelenléti bónuszt kínál, az étkezési utalványok értékét 9,57 lejről 15 lejre növeli, a kiegészítő okirat aláírásakor nettó 600 lejes egyéni bónuszt ad, továbbá amennyiben vállalati szinten elérik az elvárt teljesítményt, akkor 12 hónapig újabb havi 1,5 százalékos egyéni bónuszt is kapnak a dolgozók.
Hozzátették, mivel a vállalat alkalmazottainak több mint fele úgy nyilatkozott a kérdőíven, hogy elfogadják a vezetőség kínálatát, egyéni kiegészítő okiratokat írattak alá velük erről. Mivel a kínálat mindenkire vonatkozik, függetlenül a kérdőíven adott válaszára, március 27-éig a dolgozók több mint 60%-a aláírta a szerződés-kiegészítő okmányokat.
Emellett – emelte ki a vezetőség közleményében – folytatják a tárgyalásokat a szakszervezettel a kollektív munkaszerződést illetően.
A kombinát mintegy húsz dolgozója legutóbb Urs Herren, Svájc romániai nagykövetének marosvásárhelyi látogatásakor szervezett spontán tiltakozást a prefektúra épülete előtt, hogy tudomására hozzák a svájci Ameropa cégcsoporthoz tartozó Azomureș alkalmazottakkal szembeni magatartását.
A diplomata szerint „az Ameropa azért ruházott be ide, hogy itt maradjon”. A Frăţia szakszervezeti szövetség Maros megyei vezetője, Maria Dăndărău akkor elmondta, a vállalat vezetősége „nem érti meg, hogy ha nem fektetnek be a munkaerőbe, akkor hiába ruháznak be modern gépekbe, mert nem lesz, aki ezeket működtesse”.
Változatos programkínálattal várja a közönséget a gyergyóalfalvi Petőfi Művelődési Központ a következő hetekben.
Gyergyószentmiklós önkormányzata értesíti a város mezőgazdasági földtulajdonosait, hogy január 15-én, 9 órától közgyűlést tartanak a képviselő-testület üléstermében. Bizottsági tagokat választanak.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy Romániában létezik egy olyan réteg, amelyik a szabályokat tudatosan kijátszva nem fizet helyi adót, miközben a többség becsületesen eleget tesz kötelezettségeinek.
Az adóemelés, közlekedés és parkolás mellett többek között a tervezett Drakula Park, az okoskukák, és a Harvíz Rt. óriáspályázata kerültek terítékre témaként a csíkszeredai városvezetés által megszervezett szerdai sajtóbeszélgetésen.
A fiatalokat érintő kérdésekről tartanak előadásokat és panelbeszélgetéseket szakemberek január 20-án, a Szakszervezetek Művelődési Házában. A rendezvény érdemi válaszokkal szolgál a fiatalok dilemmáira.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Három Temes megyei rendőr megsérült szerda reggel a lugosi rendőrség egyik melléképületében történt robbanásban, ahol az erkölcsi bizonyítványokat kiállító iroda működik.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Két román állampolgár is szerepel Európa legkeresettebb bűnözőinek listáján. Egyikük a mezőméhesi nőgyilkosság feltételezett elkövetője – szúrta ki a Digi24 hírportál.
A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet indoklása szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával 2026-ban 3,367 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások.
szóljon hozzá!