Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:09

Olasz és svájci diadalok, román és magyar helytállás a téli olimpia első szerdáján

22:12

Nehezen adta oda a pontokat a Red Hawks a gyergyóiaknak

22:11

Hét perc alatt szerzett mesterhármast az FK Csíkszereda támadója

22:04

Helyzet és kapura lövés nélkül búcsúzott a Sepsi OSK a Román Kupától

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Bolojan szerint egységes bértörvényre van szükség, akár bércsökkentéssel is

Zöld átmenet: jól képzett környezet- és építészmérnökök, villanyszerelők kellenek

Fotó: Tuchiluș Alex

A klímavédelemhez a klasszikus szakmák járulnak hozzá a legjobban – hangzott el az MCC idei utolsó kézdivásárhelyi előadásán a minap. Ahogyan a világnak is át kell alakulnia, úgy ezen szakmáknak is.

Szabó Barbara

2024. december 15., 15:062024. december 15., 15:06

Deli Daniella, Magyarország klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást a Kanta Szakképző Központban, A klímacélokat megvalósító szakemberek – Milyen szakmákat igényel a zöld átmenet? címmel. Előadását, amelyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezett meg, a téma kontextusba helyezésével kezdte. Részletesen bemutatta az Európai Unió célkitűzéseit, a zöld átállásért tett lépéseit, és a tagállamokat érintő elvárásokat.

„Miért fontos a témáról beszélni? Mert átalakulóban van a világunk. Minden, amit eddig megszoktunk, fosszilis energiákra épült – kőolajra, szénre, földgázra.

Csak néhány éve van köztudatban a klímavédelem, de észre kell vennünk, hogy a jelenlegi életmódunk középtávon sem fenntartható, mindenképpen el kell mozdulnunk egy zöldebb irányba” –

kezdte az előadást a helyettes államtitkár.

Fotó: Tuchiluș Alex

Hozzátette, azért nevezzük mindezt átállásnak, mert nem lehet a világot egyik napról a másikra teljes egészében megváltoztatni. Elkezdeni viszont most kell, hiszen bőrünkön érezzük a globális felmelegedés hatásait, ami pedig a fosszilis energiák elégetéséből származó magas széndioxid-kibocsátásnak az eredménye.

A Kárpát-medence az Európai Unió legsérülékenyebb régiói közé tartozik. Az előrejelzések szerint Magyarországon 2100 környékére 3–4 fokkal is növekedhet az átlaghőmérséklet, ami óriási emelkedésnek számít.

„Amíg 10 évvel ezelőtt az energiapolitika arról szólt, hogyan biztosítjuk országos szinten a fűtési energiát télen, mára ezt a stresszt inkább az jelenti, hogy hogyan hűtjük le az országot nyáron. Erre a tendenciára kell hangsúlyt fektetni” – emelte ki.

Mint mondta, a témában a legnagyobb változás 2019-ben történt, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghirdette az európai zöld megállapodást, vagyis, hogy az uniót klímasemlegessé kell tennünk. Ez azt jelenti, hogy

annyi gázt bocsátunk ki, amennyit el is nyelünk az erdőinkkel, illetve azon technológiákkal, amiket ennek érdekében találunk ki.

Erre vonatkozóan jogszabályok kötik a tagállamokat, csak 2021-ben 17 új előírás jelent meg e témában.

A politikus szerint a legtöbb ország ott vétett nagyot, hogy ezeket a jogszabályokat szóról szóra beépítette a saját jogrendjébe. Ennek következtében pedig megbénultak egyes iparágak, több szegmens is tiltakozásba kezdett.

Fotó: Tuchiluș Alex

„Mi beszélünk az ipari szereplőkkel, lakossággal, felmérjük azt, hogy mire képes a magyar gazdaság és társadalom. Nem kényszerítünk oda valamit, ami nem passzol a képbe, hanem először a képet próbáljuk úgy hangolni, hogy majd valamikor beletaláljanak az intézkedések.

Semmi értelme úgy zöld átmenetről beszélni, hogy közben elveszítjük mindazt, amit zöldre akarunk váltani – ipart, a lakosság támogatását stb. Remélhetőleg ezt hamarosan EU-s berkekben is felismerik”

– hangsúlyozta.

Mely szakmák érintettek a témában? Amint azt Daniella elmondta, tapasztalatai szerint a klímavédelemhez a klasszikus szakmák járulnak hozzá a legjobban. A villanyszerelők, klímaszervizes szakemberek, építészmérnökök, környezetmérnökök kell majd azon dolgozzanak, hogy minél kevesebbet szennyezzük a légterünket. De ide tartozik minden, ami az agráriumhoz kötődik, hiszen az, hogy hogyan kezeljük földjeinket, hogyan gazdálkodunk, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen lesz a világunk 10–15 éven belül.

Magazin Környezetvédelem