Vitákat szül a Natura 2000-es bővítés

A múlt heti tanácsülés utolsó mozzanataként Borboly Csaba elítélte a Hargita megyei Natura 2000-területek bővítését, és „kijelentette, hogy a magukat természetvédőnek tartó szakemberek kezdeményezése minden további nélkül gyarmatosító szándékúnak nevezhető, gazdasági érdekeket követ, és veszélyeztet minden előrelépést, ami eddig Székelyföldön megvalósult, tehát aláaknázhatja a térség jövőjét” – olvasható a megyei tanács sajtószolgálatának közleményében.

Gyarmatosító szándékúnak tartják

„A Borbély László környezetvédelmi miniszterhez címzett beadványban Hargita Megye Tanácsának illetékesei kérik a hatástanulmányok ismertetését, amelyek alapján az új közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusokat magukban foglaló Hargita megyei területeket kijelölték – hangsúlyozza a közlemény –, továbbá sérelmezik, hogy a kijelölés során nem értesítették és nem kérték ki a véleményét sem az érintett területek tulajdonosainak, sem a helyi önkormányzatok illetékeseinek. A beadvánnyal Hargita Megye Tanácsa azt szeretné elérni, hogy a környezetvédelmi misztérium ne hagyja jóvá az új Natura 2000-területek végleges kijelölését az érintett helyi közigazgatási egységek és a területtulajdonosok írásos beleegyezése nélkül.”

A közleményből kiderül, hogy „a termelők mellett Hargita Megye Tanácsa is közvetlenül érintett az ügyben, hiszen a természetvédők furcsamód bejelölték a megyei hulladéktározó számára felvásárolt 15 hektáros területet is. Hargita Megye Tanácsa éppen emiatt sejt mögöttes szándékot a természetvédők tevékenységében, és nemtetszését fejezi ki a feltehetően politikai és gazdasági érdekek mentén történő Natura 2000-terjeszkedés iránt. A megyei tanács él a törvények adta lehetőséggel, és minisztériumi érvényt keres igazának, hiszen nem kis erőfeszítésbe került a megyei hulladéktározó helyének kijelölése és megvásárlása.”

Hiányos a kommunikáció

„Nem mi javasoltuk ezeket a területeket – hangsúlyozta Bernádt Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója. – November 29-én a környezetvédelmi minisztérium az Országos Környezetvédelmi Ügynökségen keresztül küldte el hozzánk a bővítési javaslatokat, mi pedig néhány napon belül, december 3-ig vissza kellett jelezzünk, közölve, melyek azok a területek, amelyekről fejlesztési terveket hagytunk jóvá vagy amire elképzelések vannak. Ezután, december 17-ig konzultálni kellett az érintett nyilvánossággal. Minden önkormányzathoz el kellett jutnunk, tanácsosokkal, közbirtokossági vezetőkkel beszélnünk, de ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt a területtulajdonosokkal személyesen tárgyalni. Végül, december 16-án a határidőt meghosszabbították december 22-ig.”

Bernádt Zelma szerint jogos a megyei önkormányzat tiltakozása, hiszen a Natura 2000-es területek birtoklása kötelezettségeket ró a tulajdonosokra, miközben semmiféle kompenzációt nem kapnak érte. „Nem lehet belterületekké nyilvánítani, építkezni is feltételekkel lehet a Natura 2000-es területeken. A jogszabály előírásait nem ültették gyakorlatba. A tulajdonos bármilyen fejlesztés esetén hosszas procedúrának van alávetve, és a gyakorlatban az sem működik, hogy adót ne fizessenek. A javaslatokból kiderül sajnos, hogy akik javasolták, nem álltak szóba sem önkormányzatokkal, sem tulajdonosokkal. Igaz, hogy a Natura 2000-es erdőt is ki lehet termelni, de csak bizonyos feltételekkel, pl. tanulmányok készítése után, ami plusz kiadást jelent.”

Bernádt Zelma a nagy problémát abban látja, hogy a Natura 2000-es területek esetében nem sikerült sem közösségi, sem egyéni szinten tudatosítani az emberekkel az intézkedés lényegét, a javaslatok a nagynyilvánosság számára nem hozzáférhetők, gond van a kommunikációval és magával az eljárással. „Mi most próbáljuk a javaslatokat összesíteni és 22-ig továbbítani, a döntés nem a feladatunk” – mondta Bernádt Zelma.

Nem lesz jó belőle

„Nem jó a hozadéka – emelte ki Fábián László, Csíkszentsimon polgármestere. – Nem a Natura 2000-re haragszunk, csak arra, hogy önkényesen, fejetlenül jelöltek be területeket. Jövedelemkiesést jelent a községnek, megnehezíti a beruházásokat. A derítőállomás esetében már így jártunk. Az az érzésem, hogy politikai háttere is van. Szentsimonnak semmiképpen nem kedvező a bővítés. A természetet szeretnénk megóvni, őseink is megóvták, de azt sem lehet megengedni, hogy ellehetetlenítsük a falunk jövőjét. 100 ezer lej adótól esnénk el, ha ezekre a területekre nem fognak fizetni területadót. De a tulajdonosok sem kapnak érte semmit. Megvannak a rendelkezések, de anyagi háttér nincs hozzá.”

Megalapozatlannak tartom a nyilatkozatot

„Megalapozatlannak tartom a megyei tanács elnökének azon nyilatkozatát, melyben a külföldi tőke érdekeinek alárendelt környezetvédő szervezeteket emleget az új Natura 2000-es területek jelölése kapcsán – fogalmazott Potozky László, a Natura 2000 koalíció vezetőségi tagja. – A nyilatkozat megalapozatlanságát több érvvel is alá tudom támasztani:

1. Az elnök úr azt hozza fel érvként, hogy a civilek a tervezett megyei hulladéktározó területét is bejelölték mint jövendőbeli Natura 2000 területet. Az országos Natura 2000-es koalíció vezetőtanácsi tagjaként ennek megpróbáltam utánanézni, és felhívtam az illető területet jelölő szervezet képviselőit, rákérdezve a felvetett problémára. A marosvásárhelyi Milvus Egyesület képviselőinek azonnali válasza az volt, hogyha csakugyan az említett 15 hektáros terület része a javasolt Natura 2000-es területnek, ezt a hibát azonnal hajlandók korrigálni, ugyanis értik és elfogadják a hulladéktározó megvalósításának fontosságát, és nem áll szándékukban ezt meggátolni. Egyszerű egyeztetéssel megoldható az adott probléma. (Amint Potozky Lászlótól megtudtuk, ez a javaslatokból történő törlés kedden, december 21-én meg is történt – a szerk. megjegyzése.)

2. Arra is emlékeztetném az elnök urat – folytatta Potozky László –, hogy ugyancsak környezetvédő civil szervezetek, jelesen a Polgár-Társ Alapítvány és a Zöld SzékelyFöld Egyesület voltak azok, akik felkérésére a megyei tanács mellé álltak akkor, amikor nehézségek adódtak a létrehozandó megyei hulladéktározó helyének kijelölésével kapcsolatban. A hulladéktározó létrejöttét továbbra is támogatjuk.

A fentiek szellemében, azt javasolnám, hogy igaztalan sejtetések helyett, hasznosabb lenne a megyei tanács részéről az, ha arra használná befolyását, hogy a kormány végre életbe ültesse az Európai Unió rendeletét (1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke), amelynek alapján a Natura 2000-területeken gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig, akárcsak az EU több tagállamában. Ez lenne az igazi segítség a tulajdonosoknak és a környezetvédőknek egyaránt, mivel enyhítené az esetleges ellentéteteket, sok félreértést megoldana, és elősegítené természeti értékeink megőrzését is.”

Mit nyerhetünk a Natura 2000-rel?

„A Natura 2000-rendszer nem akadályozza a turizmust és a gazdasági fejlődést, hanem olyan irányba tereli, hogy a természeti értékek ne sérüljenek a fejlődés során – jelentette ki Demeter László biológus, környzetvédő. – Turizmusból nagyon sokféle van. Van tömegturizmus, van Manele-turizmus, és van intelligens, környezet- és természetbarát turizmus. Nagyon remélem, hogy Csík és Hargita megye lakossága nem azt a tömegturizmust akarja, amely kevesek zsebébe nagyon sok pénzt juttat, és közben tönkreteszi a kulturális és természeti értékeket. A Natura 2000-rendszer teljesen összeegyeztethető a nálunk folytatott családi gazdálkodással. A gazdák közvetlen támogatások formájában és a termékértékesítés során is nyernek abból, hogy egyes területek belekerülnek a Natura 2000-hálózatba.”