Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:56

Ritka és veszélyes hüllőket találtak egy tömbházlakás szobájában

21:00

Fellángoltak az indulatok az újabb megszorítási tervek miatt

20:43

Halálos balesetet okozott, elhajtott a tragédia helyszínéről

20:42

Külön jegypénztárt kapnak a román fociszurkolók a vb-belépőkért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Verses napló a világégés végnapjaiból

A Székely Nemzeti Múzeumban csütörtökön, Köpecen pénteken mutatták a Köpec patakától az Inn folyóig című kötetet. Benedek Pál székely határőr verses naplója az 1944 szeptembere és 1945 júniusa közötti időszakot öleli át.

Kocsis Károly

2025. március 01., 11:302025. március 01., 11:30

Fotó: Tuchiluș Alex

Kocsis Károly

2025. március 01., 11:302025. március 01., 11:30

A köpeci születésű, akkor 42 éves, özvegyen három gyereket nevelő Benedek Pál a 13. székely határőrzászlóalj őrvezetőjeként az Úz folyótól északra eső Csobányos völgyében, illetve a Magyaros-hegy oldalában harcolt 1944 augusztusában.

Miután a szovjet túlerő megtörte ellenállásukat, és behatolt az ország területére, a rímfaragó ácsmester és társai nem menekültek szanaszét fejvesztve, hanem egészen szeptember 11-ig tartották a csíki hegyek képezte védvonalat, és rendezett sorokban vonultak vissza a Maros megyei Bátosig. Itt a német és magyar hadvezetés úgy döntött, a 19-20 éves „leventekatonákat” továbbra is az arcvonalban tartja, beosztva őket a 68. határvadász-zászlóalj kötelékébe,

az első világháborút is megjárt veteránoktól azonban elvették a fegyvert, és főként a németeket kiszolgáló munkás-zászlóaljat hoztak létre belőlük.

Az ily módon lefokozott, illetve megalázott Benedek Pál – Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át – egészen az Inn folyóig vonult vissza, közben

erődöt építve, fát kitermelve vagy éppen mezei munkát végezve, szinte mindvégig éhezve, rongyosan, de humorát és Istenbe vetett hitét megőrizve.

Fotó: Tuchiluș Alex

Sajátos naplóját Pozsony közelében kezdte el „vezetni”, elsiratva benne Székelyföldet, megörökítve a bátosi átszervezés után történteket, és egészen az amerikaiak fogságában töltött időszak utolsó napjaiig folytatta poros utak szélén, csűrökben, egy percig sem rejtve véka alá a németekkel és a nyilasokkal szembeni ellenszenvét.

A nem mindennapi anyag nem szokványos, de annál lebilincselőbb módon nyújt betekintést a II. világháború végnapjaiba.

Fotó: Tuchiluș Alex

Hazaérte után újra megnősült, és 1973-ban bekövetkezett haláláig folytatta a fa- és rímfaragást, a nótázást. A 180 oldalnyi verses naplót évtizedeken át rejtegetni kellett az új hatalom elől, mígnem a rendszerváltás után lánya, Baló Margaréta elővette a ritka hagyatékot, a megviselt lapokat kisimította, és a maga kézírásával másolatot készített róla.

A család megbízásából a kötetet Préda Barna helytörténész, néprajzkutató rendezte nyomda alá, és látta el előtanulmánnyal.

A napló másolatát 2023 októberében kaptam kézhez Baróton egy Tortoma előadást követően Hoffman Edittől, ugyanis a naplóíró Benedek Pál családja tőle kért segítséget, hogy nem-e tud valakit, akit érdekelne a dokumentum

– mesélte lapunknak. – Én éppen egy hadtörténeti témában tartottam akkor előadást, és az előadás végén Edó ideadta a naplót. Már ott, a teremben magával ragadott az anyag, miközben belelapoztam. Párhetes tanulmányozás után egyértelművé vált, hogy komolyabban szeretnék foglalkozni vele.

Fotó: Tuchiluș Alex

2024 tavaszán Benedek Pál lánya, Margit néni és az ő fia, Vilmos hazalátogattak Ausztriából, akkor beszéltük meg a részleteket, hogy érdemes a naplót feldolgozni, előtanulmánnyal ellátni, tördelni és kiadni. Ezt én felvállaltam, és

annyira ösztönzött ez a hadtörténelmi szempontból is eddig nem vagy kevésbé ismert információkat is tartalmazó anyag, hogy december második felére már fel is dolgoztam.”

A csütörtöki, sepsiszentgyörgyi bemutatón Préda Barna, valamint Magyarosi Sándor hadtörténész és Szima Csaba hagyományőrző, a kézdivásárhelyi m. kir. 24. székely határvadász zászlóalj kutatója beszélgetett. Jelen volt Baló Margaréta, Benedek Pál leánya is, köszöntőt Fodor Tamás, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa vezető konzulja mondott.

Fotó: Tuchiluș Alex

Fiak és unokák
A kik itten áltok,
Ne hadjatok veszni
Drága szép hazátok.

Mert mi is küzdöttünk
Hullott piros vérünk
Székely sziklák falán
Mi örökké élünk

Vitéz kebletek,
Emlékünk hatja át
Védjétek dacosan
Magyaros bérczfalát

Sok szeretettel Blankának Édesapádtól

1944. aug. 15. Irta Benedek Pál
(részlet a naplóból)