A Székely Nemzeti Múzeumban csütörtökön, Köpecen pénteken mutatták a Köpec patakától az Inn folyóig című kötetet. Benedek Pál székely határőr verses naplója az 1944 szeptembere és 1945 júniusa közötti időszakot öleli át.
2025. március 01., 11:302025. március 01., 11:30
Fotó: Tuchiluș Alex
A Székely Nemzeti Múzeumban csütörtökön, Köpecen pénteken mutatták a Köpec patakától az Inn folyóig című kötetet. Benedek Pál székely határőr verses naplója az 1944 szeptembere és 1945 júniusa közötti időszakot öleli át.
2025. március 01., 11:302025. március 01., 11:30
A köpeci születésű, akkor 42 éves, özvegyen három gyereket nevelő Benedek Pál a 13. székely határőrzászlóalj őrvezetőjeként az Úz folyótól északra eső Csobányos völgyében, illetve a Magyaros-hegy oldalában harcolt 1944 augusztusában.
Miután a szovjet túlerő megtörte ellenállásukat, és behatolt az ország területére, a rímfaragó ácsmester és társai nem menekültek szanaszét fejvesztve, hanem egészen szeptember 11-ig tartották a csíki hegyek képezte védvonalat, és rendezett sorokban vonultak vissza a Maros megyei Bátosig. Itt a német és magyar hadvezetés úgy döntött, a 19-20 éves „leventekatonákat” továbbra is az arcvonalban tartja, beosztva őket a 68. határvadász-zászlóalj kötelékébe,
Az ily módon lefokozott, illetve megalázott Benedek Pál – Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át – egészen az Inn folyóig vonult vissza, közben
Fotó: Tuchiluș Alex
Sajátos naplóját Pozsony közelében kezdte el „vezetni”, elsiratva benne Székelyföldet, megörökítve a bátosi átszervezés után történteket, és egészen az amerikaiak fogságában töltött időszak utolsó napjaiig folytatta poros utak szélén, csűrökben, egy percig sem rejtve véka alá a németekkel és a nyilasokkal szembeni ellenszenvét.
Fotó: Tuchiluș Alex
Hazaérte után újra megnősült, és 1973-ban bekövetkezett haláláig folytatta a fa- és rímfaragást, a nótázást. A 180 oldalnyi verses naplót évtizedeken át rejtegetni kellett az új hatalom elől, mígnem a rendszerváltás után lánya, Baló Margaréta elővette a ritka hagyatékot, a megviselt lapokat kisimította, és a maga kézírásával másolatot készített róla.
A család megbízásából a kötetet Préda Barna helytörténész, néprajzkutató rendezte nyomda alá, és látta el előtanulmánnyal.
– mesélte lapunknak. – Én éppen egy hadtörténeti témában tartottam akkor előadást, és az előadás végén Edó ideadta a naplót. Már ott, a teremben magával ragadott az anyag, miközben belelapoztam. Párhetes tanulmányozás után egyértelművé vált, hogy komolyabban szeretnék foglalkozni vele.
Fotó: Tuchiluș Alex
2024 tavaszán Benedek Pál lánya, Margit néni és az ő fia, Vilmos hazalátogattak Ausztriából, akkor beszéltük meg a részleteket, hogy érdemes a naplót feldolgozni, előtanulmánnyal ellátni, tördelni és kiadni. Ezt én felvállaltam, és
A csütörtöki, sepsiszentgyörgyi bemutatón Préda Barna, valamint Magyarosi Sándor hadtörténész és Szima Csaba hagyományőrző, a kézdivásárhelyi m. kir. 24. székely határvadász zászlóalj kutatója beszélgetett. Jelen volt Baló Margaréta, Benedek Pál leánya is, köszöntőt Fodor Tamás, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa vezető konzulja mondott.
Fotó: Tuchiluș Alex
Fiak és unokák
A kik itten áltok,
Ne hadjatok veszni
Drága szép hazátok.
Mert mi is küzdöttünk
Hullott piros vérünk
Székely sziklák falán
Mi örökké élünk
Vitéz kebletek,
Emlékünk hatja át
Védjétek dacosan
Magyaros bérczfalát
Sok szeretettel Blankának Édesapádtól
1944. aug. 15. Irta Benedek Pál
(részlet a naplóból)
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Borbáth Katalin
A székely határőr verses naplója
Fotó: Borbáth Katalin
A romániai politikai vezetők a béke és igazságosság iránti elkötelezettség jelképének nevezték Ferenc pápát, a római-katolikus egyház húsvéthétfőn elhunyt vezetőjét.
Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
szóljon hozzá!