
Fotó: Antal Árpád Facebook-oldala
Több mint harminc év után sem sikerült kideríteni, ki vagy kik álltak az 1984 június 5-én, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szoborcsoportnál történt robbantás hátterében. A robbantás alig tett kárt a városlakók által az elnyomás jelképének tartott szoborban, ám kioltotta az akkor 12 éves Vaszi Jánoska életét. Megkésett tiszteletadásként szombaton In memoriam Vaszi Jánoska emlékművet avattak a diktatúra áldozatának emlékére.
2022. szeptember 11., 13:272022. szeptember 11., 13:27
A Mihai Viteazul szoborcsoport közelében leleplezett alkotás Sárpátki Zoltán szobrászművész alkotása, egy virágot és annak lehulló szirmait ábrázolja, a magyar és román nyelvű felirat felidézi a közel negyven évvel ezelőtt történt tragédia körülményeit. Az emlékmű avatás előtt Puskás Attila, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselője mutatta be a Vaszi Jánoska ügyében végzett kutatásainak eredményét, a vaskos iratcsomót, amely a hatóságokkal folytatott levelezéseket tartalmazza. Puskás Attila felidézte, Simó Erzsébet azóta elhunyt újságíróval próbálták felgöngyölíteni az ügyet, ám a román állam a 15 éves elévülésre hivatkozva beszüntette a nyomozást, Vaszi Jánoska szülei úgy haltak meg, hogy gyerekük gyilkosa nem került elő.
Rápolti Éva, Jánoska testvére lapunknak felidézte, édesanyjával munkába voltak, amikor meghallották a robbanás hírét. „Rohantunk, kerestük Jánoskát. Akkor ott mindenki a gyerekét kereste. Édesapámat engedték a robbanás helyszínére, azt láttuk, hogy összerogyott. Édesanyámat bedobták egy mentőbe, és elvitték” – idézte fel Rápolti Éva.
Éva azóta kerüli a robbanás helyszínét, ám valamilyen szinten megnyugvást jelent számára, hogy Jánoska áldozta nem merült feledésbe. Az emlékmű avatáson Antal Árpád polgármester így fogalmazott: „Álljon hát itt ez az emlékmű, mint örök mementó: juttassa eszünkbe, ha felejtenénk, hogy az elnyomás minden lelket megöl, minden lelket megbetegít, ezért
Vaszi Jánoska halála nem csupán egy család máig tartó tragédiája, az egész közösség sorsát befolyásolta, az város önmagával szembeni adósságát rója le az emlékműállítással, mondta Váry O. Péter újságíró, az emlékműállítás kezdeményezője, a Háromszéki Magyar Sajtóért Alapítvány képviselője.
Fotó: Antal Árpád Facebook-oldala
Az emlékművet Antal Árpád és Rápolti Éva leplezték le, Hajdú János főesperes szentelte fel. Dénes Előd református lelkész, Vaszi Jánoska volt osztálytársa felidézte, a tragédia után megismerték a félelmet, melyet nem lehet megmagyarázni, nem értették gyerekként a gonoszság mértékét, és most sem értik, de Jánoskát soha nem feledik. Végül résztvevők megkoszorúzták Jánoska és szülei sírját a katolikus temetőben. Délután a Művész moziban levetítették Vörös T. Balázs és Filep Farkas Emlékmű helyett – Vaszi Jánoska emlékére című dokumentumfilmjét.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
szóljon hozzá!