
Fotó: Antal Árpád Facebook-oldala
Több mint harminc év után sem sikerült kideríteni, ki vagy kik álltak az 1984 június 5-én, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szoborcsoportnál történt robbantás hátterében. A robbantás alig tett kárt a városlakók által az elnyomás jelképének tartott szoborban, ám kioltotta az akkor 12 éves Vaszi Jánoska életét. Megkésett tiszteletadásként szombaton In memoriam Vaszi Jánoska emlékművet avattak a diktatúra áldozatának emlékére.
2022. szeptember 11., 13:272022. szeptember 11., 13:27
A Mihai Viteazul szoborcsoport közelében leleplezett alkotás Sárpátki Zoltán szobrászművész alkotása, egy virágot és annak lehulló szirmait ábrázolja, a magyar és román nyelvű felirat felidézi a közel negyven évvel ezelőtt történt tragédia körülményeit. Az emlékmű avatás előtt Puskás Attila, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselője mutatta be a Vaszi Jánoska ügyében végzett kutatásainak eredményét, a vaskos iratcsomót, amely a hatóságokkal folytatott levelezéseket tartalmazza. Puskás Attila felidézte, Simó Erzsébet azóta elhunyt újságíróval próbálták felgöngyölíteni az ügyet, ám a román állam a 15 éves elévülésre hivatkozva beszüntette a nyomozást, Vaszi Jánoska szülei úgy haltak meg, hogy gyerekük gyilkosa nem került elő.
Rápolti Éva, Jánoska testvére lapunknak felidézte, édesanyjával munkába voltak, amikor meghallották a robbanás hírét. „Rohantunk, kerestük Jánoskát. Akkor ott mindenki a gyerekét kereste. Édesapámat engedték a robbanás helyszínére, azt láttuk, hogy összerogyott. Édesanyámat bedobták egy mentőbe, és elvitték” – idézte fel Rápolti Éva.
Éva azóta kerüli a robbanás helyszínét, ám valamilyen szinten megnyugvást jelent számára, hogy Jánoska áldozta nem merült feledésbe. Az emlékmű avatáson Antal Árpád polgármester így fogalmazott: „Álljon hát itt ez az emlékmű, mint örök mementó: juttassa eszünkbe, ha felejtenénk, hogy az elnyomás minden lelket megöl, minden lelket megbetegít, ezért
Vaszi Jánoska halála nem csupán egy család máig tartó tragédiája, az egész közösség sorsát befolyásolta, az város önmagával szembeni adósságát rója le az emlékműállítással, mondta Váry O. Péter újságíró, az emlékműállítás kezdeményezője, a Háromszéki Magyar Sajtóért Alapítvány képviselője.
Fotó: Antal Árpád Facebook-oldala
Az emlékművet Antal Árpád és Rápolti Éva leplezték le, Hajdú János főesperes szentelte fel. Dénes Előd református lelkész, Vaszi Jánoska volt osztálytársa felidézte, a tragédia után megismerték a félelmet, melyet nem lehet megmagyarázni, nem értették gyerekként a gonoszság mértékét, és most sem értik, de Jánoskát soha nem feledik. Végül résztvevők megkoszorúzták Jánoska és szülei sírját a katolikus temetőben. Délután a Művész moziban levetítették Vörös T. Balázs és Filep Farkas Emlékmű helyett – Vaszi Jánoska emlékére című dokumentumfilmjét.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!