
A marosvásárhelyi önkormányzatnak is szemet szúrt a rikító színekben pompázó épület
Fotó: Haáz Vince
Falkutatásra, a színminta bemutatására és a B kategóriás főtéri műemlék épület újrafestésére szólította fel a marosvásárhelyi önkormányzat a hadsereget, miután a tulajdonában lévő egykori Görög házat a városrendészeti terv áthágásával, rikító színekre festették. A hadsereg nem csak ízléstelen megoldást választott, de törvénytelenül is járt el.
2018. február 13., 13:062018. február 13., 13:06
2018. február 13., 13:092018. február 13., 13:09
A szakma és a civil társadalom megbotránkozása után a marosvásárhelyi városháza ingerküszöbét is elérte a Hadsereg háza homlokzatának elcsúfítása. A főtér felső felét lezáró 17. századi impozáns épület arculata valóságos közfelháborodást okozott, miután decemberben lekerültek előle a behálózott állványok. A kék–narancssárga–sárgára festett műemlék épület valósággal sokkolóan hatott, és azok után sem nyerte el a lakosság tetszését, miután egyik napról a másikra a kék talapzatot szürkés lilára kenték át, méghozzá olajfestékkel.
Az sem mellékes, hogy a javítást végző cég a falon hagyta az összes használt vagy használaton kívül helyezett huzalt, helyenként pedig úgy javította ki a vakolatot, hogy annak egy része máris lehullt.
Még egy-két helyi önkormányzati képviselő is szóvá tette az ünnepek előtt az ügyet, de a bírálatok sokasága lényegében a szakmabeliektől és a civil társadalom részéről érkezett. Utólag Dana Miheţ főépítész felszólította a tulajdonost, hogy mielőbb végezzen falkutatást és mutassa be a színmintát úgy, ahogy egyébként a gyors beavatkozáshoz kibocsátott városrendészeti tervben is kitételként szerepelt.

Az egykori Görög ház hosszú hónapokon át körbe volt állványozva Marosvásárhelyen, a munka szünetelt, tavaly, az év vége közeledtével azonban gyorsan befejezték a munkálatokat. A kivitelezés finoman fogalmazva nem sikerült jól, a látvány felháborítja azokat a helyieket.
Az ügyben megszólalt Dorin Florea polgármester is, aki január derekán tartott sajtótájékoztatóján
Szerinte a hadseregnek „át kell gondolnia” az épület színezését. „A legfőbb gond, hogy a hadsereg sajátos, elavult és rossz törvények alapján működik, melyeket akkoriban alkottak meg, amikor még a vakuvillanástól is tartottak” – fejtette ki a polgármester, aki szerint az sem helyénvaló, hogy a hatalmas épület az államosítástól mindmáig a hadügyminisztérium tulajdonát képezze.
Míg a ’90-es évekig egy militarizált „emeletes bunkernek” számított, a Hadsereg házában ma már alig folyik olyan tevékenység, amelynek köze lenne a honvédelemhez. Néhány irodában veterán katonai és rendőri egyesületek, rég nem működő román nacionalista szervezetek székelnek, bizonyos helyiségek bérlőre találtak, mások üresen állnak. A földszinten és az alagsorban harmadrangú vendéglátóipari egység van – többet zárva, mint nyitva.
A helyi tanács városrendészeti bizottságának elnöke, Fúró Judit lapunknak elmondta, a hadsereg nem csak ízléstelen megoldást választott, de teljesen
„Az urbanisztikai engedélyben a főépítész leszögezte, hogy falkutatásra és színmintára van szükség, ettől az épület tulajdonosa nagyvonalúan eltekintet. A katonaság azt állítja, hogy a kivitelező választotta a színeket, ami önmagában nevetséges magyarázkodás” – vélekedett az RMDSZ tanácsosa.
A hadsereg nem csak a Fúró Judit által említett feltételeknek nem tett eleget, a regionális műemlékvédelmi bizottságtól is „elfelejtett” engedélyt kérni – mondta el Keresztes Géza műépítész, aki maga is tagja a Nagyszebenben székelő intézménynek.
Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha a honvédelmi minisztérium nem hajlandó korrigálni a hibáját, a szintén műépítész végzettségű Fúró Judit pénzbüntetést emlegetett. Mint kifejtette, a polgármesternek és a főépítésznek kötelessége a törvényt tiszteletben tartatnia mindenkivel, annál is inkább egy műemlék épületben székelő hatósági közeggel. Amennyiben a hadsereg nem hajlandó eleget tenni a felszólításnak, vagy esetleg nem fizeti ki a pénzbírságot, a városházának nem marad egyéb lehetősége, minthogy pereskedjen.
A Görög ház leginkább arról ismert az utókor számára, hogy 1849-ben itt szállt meg Petőfi Sándor, mielőtt elindult volna a fehéregyházi csatába. Rá három esztendőre Ferenc József császár is itt pihent meg, de tartottak városi tanácsüléseket és szerveztek bálokat is az 1868-tól Takarékpénztárként, majd 1848-tól Hadsereg házaként működő palotában.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!