
A marosvásárhelyi önkormányzatnak is szemet szúrt a rikító színekben pompázó épület
Fotó: Haáz Vince
Falkutatásra, a színminta bemutatására és a B kategóriás főtéri műemlék épület újrafestésére szólította fel a marosvásárhelyi önkormányzat a hadsereget, miután a tulajdonában lévő egykori Görög házat a városrendészeti terv áthágásával, rikító színekre festették. A hadsereg nem csak ízléstelen megoldást választott, de törvénytelenül is járt el.
2018. február 13., 13:062018. február 13., 13:06
2018. február 13., 13:092018. február 13., 13:09
A szakma és a civil társadalom megbotránkozása után a marosvásárhelyi városháza ingerküszöbét is elérte a Hadsereg háza homlokzatának elcsúfítása. A főtér felső felét lezáró 17. századi impozáns épület arculata valóságos közfelháborodást okozott, miután decemberben lekerültek előle a behálózott állványok. A kék–narancssárga–sárgára festett műemlék épület valósággal sokkolóan hatott, és azok után sem nyerte el a lakosság tetszését, miután egyik napról a másikra a kék talapzatot szürkés lilára kenték át, méghozzá olajfestékkel.
Az sem mellékes, hogy a javítást végző cég a falon hagyta az összes használt vagy használaton kívül helyezett huzalt, helyenként pedig úgy javította ki a vakolatot, hogy annak egy része máris lehullt.
Még egy-két helyi önkormányzati képviselő is szóvá tette az ünnepek előtt az ügyet, de a bírálatok sokasága lényegében a szakmabeliektől és a civil társadalom részéről érkezett. Utólag Dana Miheţ főépítész felszólította a tulajdonost, hogy mielőbb végezzen falkutatást és mutassa be a színmintát úgy, ahogy egyébként a gyors beavatkozáshoz kibocsátott városrendészeti tervben is kitételként szerepelt.

Az egykori Görög ház hosszú hónapokon át körbe volt állványozva Marosvásárhelyen, a munka szünetelt, tavaly, az év vége közeledtével azonban gyorsan befejezték a munkálatokat. A kivitelezés finoman fogalmazva nem sikerült jól, a látvány felháborítja azokat a helyieket.
Az ügyben megszólalt Dorin Florea polgármester is, aki január derekán tartott sajtótájékoztatóján
Szerinte a hadseregnek „át kell gondolnia” az épület színezését. „A legfőbb gond, hogy a hadsereg sajátos, elavult és rossz törvények alapján működik, melyeket akkoriban alkottak meg, amikor még a vakuvillanástól is tartottak” – fejtette ki a polgármester, aki szerint az sem helyénvaló, hogy a hatalmas épület az államosítástól mindmáig a hadügyminisztérium tulajdonát képezze.
Míg a ’90-es évekig egy militarizált „emeletes bunkernek” számított, a Hadsereg házában ma már alig folyik olyan tevékenység, amelynek köze lenne a honvédelemhez. Néhány irodában veterán katonai és rendőri egyesületek, rég nem működő román nacionalista szervezetek székelnek, bizonyos helyiségek bérlőre találtak, mások üresen állnak. A földszinten és az alagsorban harmadrangú vendéglátóipari egység van – többet zárva, mint nyitva.
A helyi tanács városrendészeti bizottságának elnöke, Fúró Judit lapunknak elmondta, a hadsereg nem csak ízléstelen megoldást választott, de teljesen
„Az urbanisztikai engedélyben a főépítész leszögezte, hogy falkutatásra és színmintára van szükség, ettől az épület tulajdonosa nagyvonalúan eltekintet. A katonaság azt állítja, hogy a kivitelező választotta a színeket, ami önmagában nevetséges magyarázkodás” – vélekedett az RMDSZ tanácsosa.
A hadsereg nem csak a Fúró Judit által említett feltételeknek nem tett eleget, a regionális műemlékvédelmi bizottságtól is „elfelejtett” engedélyt kérni – mondta el Keresztes Géza műépítész, aki maga is tagja a Nagyszebenben székelő intézménynek.
Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha a honvédelmi minisztérium nem hajlandó korrigálni a hibáját, a szintén műépítész végzettségű Fúró Judit pénzbüntetést emlegetett. Mint kifejtette, a polgármesternek és a főépítésznek kötelessége a törvényt tiszteletben tartatnia mindenkivel, annál is inkább egy műemlék épületben székelő hatósági közeggel. Amennyiben a hadsereg nem hajlandó eleget tenni a felszólításnak, vagy esetleg nem fizeti ki a pénzbírságot, a városházának nem marad egyéb lehetősége, minthogy pereskedjen.
A Görög ház leginkább arról ismert az utókor számára, hogy 1849-ben itt szállt meg Petőfi Sándor, mielőtt elindult volna a fehéregyházi csatába. Rá három esztendőre Ferenc József császár is itt pihent meg, de tartottak városi tanácsüléseket és szerveztek bálokat is az 1868-tól Takarékpénztárként, majd 1848-tól Hadsereg házaként működő palotában.
Az egyre hatékonyabb szolgáltatói védelem mellett is fontos, hogy tudatosak maradjunk, és felismerjük a csalások árulkodó jeleit – hívja fel a figyelmet a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszámok hamisításával kapcsolatban.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
A Román Rendőrség szállítási felügyelőségének munkatársai a hét elején a vasútállomásokon és személyszállító vonatokon végzett országos szintű ellenőrzéseken több mint 613 ezer lejre bírságoltak.
A március 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 3079 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Több mint száz pisztolyt, több mint 130 tárat és több tízezer cigarettát találtak egy Németországba tartó török teherautóban a román határrendészek.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén. Az NVB kétfajta szavazólapot hagyott jóvá: az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készül.
Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat a Maroshévízhez közeli Nyágra (Neagra) településen. A mentőegység két személyt látott el a helyszínen, de egyikük sem igényelt kórházi ellátást.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
szóljon hozzá!