
Fotó: Haáz Vince
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedd este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva az általa meghatározott határokon belül akár 50 százalékkal is csökkentenie kellene a helyi adókat és illetékeket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
2026. február 04., 07:482026. február 04., 07:48
2026. február 04., 11:512026. február 04., 11:51
A Digi24-nek nyilatkozva a politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly az infláció megközelítette a tíz százalékot, a vásárlóerő csökkent, ezért az idei adóemelésekkel az emberek számára „betelt a pohár”. Ezért az RMDSZ azt kéri, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott alsó és felső adószintek között a költségvetésük elfogadásáig
Kelemen szerint elsősorban a gépjárművek adója nőtt, mivel a hibrid autókra vonatkozó kedvezményeket megszüntették, de a vártnál sokkal nagyobb arányban emelkedett számos településen az ingatlanadó is.
Az RMDSZ elnöke azzal érvelt, hogy a kormány a társadalom teherbíró képességét szem előtt tartva felülvizsgálhatja a korábbi döntéseit, és erre volt már precedens. „Ez nem gyengeség, hanem érettség és bölcsesség jele, mert
– idézi Kelemen Hunort az Agerpres hírügynökség. Szerinte az adók csökkentésével a helyi önkormányzatok bevételei kissé csökkenni fognak, de ez nem fogja érinteni az állami költségvetést, ezért a jelenlegi helyzetben ez a helyes megoldás.
A politikus szerint a kormánynak újra kell gondolnia a fogyatékossággal élők adómentességére vonatkozó döntését is, és lehetővé kell tennie, hogy az önkormányzatok mérsékeljék az adóterheiket.
Kérdésre válaszolva Kelemen elmondta, hogy az RMDSZ javaslatáról tárgyalt már miniszterelnökkel is, aki
Hozzátette, hogy a kormánynak módjában áll sürgősségi rendelettel elvégezni a szükséges korrekciót a jelenlegi törvényen. „Természetesen lesznek viták, de remélem, hogy a miniszterelnök elfogadja az érveinket, mert ezek ésszerű érvek. (...) A kormány túl sok frontot nyitott, néhányat le kellene zárni, mert jelenleg az összes társadalmi csoport elégedetlen” – érvelt a politikus.
Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a deficitcsökkentés kényszere néha „meggondolatlan döntésekhez” vezetett. A helyi adók emelésének esetében ráadásul az is problémát jelentett, hogy a törvény késlekedése miatt az önkormányzatok tavaly decemberben, karácsony és újév között döntöttek az idei adószintekről, és
Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett: ha a koalíció nem tud igazságosabb, kiegyensúlyozottabb kormányzást biztosítani, és nem veszi figyelembe a társadalmi elvárásokat, akkor a kormány gyorsan elveszítheti a támogatottságát. Ha pedig ez bekövetkezik, „május-júniusra elolvad a társadalmi támogatás”, és ez már drámai helyzetet teremtene.
Megjegyezte, hogy a politikai döntéshozatalban nem elegendő pusztán költségvetési szempontok alapján mérlegelni, figyelembe kell venni a társadalom reakcióit és teherbíró képességének határait is. Úgy vélte, csak így őrizhető meg a kormányzás stabilitása és legitimitása.
Kelemen Hunor a Digi24-nek nyilatkozva kedden este azt is kijelentette, nem tartja helyesnek a betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetésének megszüntetését.
„Nem értem logikáját. Ez nem jó intézkedés, de korrigálható” – fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy a koalícióban nem egyeztettek róla.
Az RMDSZ elnöke a pedagógusokat érintő intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszert nem szabad tovább terhelni. Emlékeztetett arra, hogy a tanügy már korábban is jelentős áldozatokat vállalt, ezért ellenzi a tanárok kötelező heti óraszámának növelését vagy az intézményi átalakításokat. Szavai szerint „az oktatást békén kell hagyni”,
beleértve a felsőoktatást is.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem ért egyet Ilie Bolojan kormányfő állításával, miszerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) akadályozza a reformokat, ugyanakkor elismerte, hogy a kormánykoalícióban nehezen, sokszor hónapokig elhúzódó viták után születnek meg az érdemi döntések. Véleménye szerint az elmúlt félévben
jóllehet ezekre szükség volt a súlyos deficit kezelése és a nemzetközi hitelezők bizalmának helyreállítása érdekében.
A jövő évben esedékes miniszterelnök-cseréről szólva az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy 2027-ben a PSD átveszi a kormányfői tisztséget, mivel ezt a koalíciós megállapodás rögzíti. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ nem támogatta ezt a megoldást, de elfogadta a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntését, amit szerinte a feleknek be kell tartaniuk.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
7 hozzászólás