Vannak települések, ahol megduplázódott a romák száma az elmúlt negyed évszázad alatt

Románnak vallott roma gyerekek

A Maros megyei statisztikai mutatók alakulása azonban nemcsak a roma lakosság növekedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy a Kárpátokon túli megyékben például szinte egyáltalán nem jelennek meg a népmozgalmi regiszterekben – hívja fel erre a figyelmet Kiss Tamás és Barna Gergő demográfiai és statisztikai elemzésében, amely a 1992-es, 2002-es és 2011-es népszámlálási adatokra támaszkodik.

Csak érdekességképpen ez az arány a magyar közösségben a következőképpen alakult: 1992-ben 1 millió 624 ezer magyart jegyeztek, 2011-ben pedig 1 millió 237 ezren vallották magyarnak magukat.

A gazdag karácsonyfalvi romák

A Maros megyei települések közül legtöbben Petelén, 1335-en vallották anyanyelvüknek a romanit, Mezőbándon 1215-en, a Nyárádkarácson községhez tartozó Karácsonyfalván pedig 1070-en. Ferenczi György Nyárádkarácson község polgármestere lapunk megkeresésére elmondta, a lakosság harminc százalékát teszi ki a roma népesség, továbbá mintegy 67 százaléka magyar, és 1–2 százalékuk román nemzetiségű.

Az itt élő romák viszont egy gazdagabb közösségnek számítanak megyeszinten is, hiszen nem elszegényedett, társadalom peremén élőkről van szó, hanem olyanokról, akik luxusautókkal járnak és építkeznek. Hogy miből él a többségük viszont rejtély, hiszen maga a polgármester sem tudta erre a választ.

– mondta Ferenczi György. Sok lány 13–14 évesen szül gyereket, ezért sokuk idejekorán otthagyja az iskolát. A fiúk általában kijárják az általános iskolát, már csak a sofőrkönyv megszerzésének érdekében is, amelynek feltétele a nyolc osztály. Nyárádkarácson községben nem jellemző az elszegényedett roma réteg, akad egy-két mélyszegénységben élő roma család, de ugyanennyi van a magyar és a román közösségben is – tette hozzá a polgármester, aki félig viccelődve meg is jegyezte, a karácsonyfalvi romák kellene segítsék a lakosság többi részét.

– részletezte lapunknak Csibi Attila Zoltán, aki úgy véli, pozitív irányba fejlődik a helyi roma közösség. A Gyulafehérvári Caritas helyi szervezetével közösen próbál az önkormányzat a mélyszegénységben élő roma gyerekeken segíteni. „Egy osztálynyi gyerekről van szó, akik meleg ételt kapnak iskola után, erre a rétegre ugyanis jellemző, hogy korán elhagyja az iskolát” – mesélte Erdőszentgyörgy polgármestere.

– mondta a község elöljárója. Az írástudatlanság, illetve az iskolaelhagyások csökkentése mellett hangsúlyt fektetnek az egészséges életmódra, a biztonság fontosságára, az illem és az emberi méltóság, mint értékek elterjesztésére is.

Az Európai Unió célkitűzései között szerepel az is, hogy 2020-ig jelentősen növelje a roma közösségek életszínvonalát, a gyerekek iskolázottságát. A legnagyobb gond viszont az, hogy nehéz a roma közösségekkel megértetni, hogy ezek a projektek értük, a gyerekeikért vannak, és érdemes hosszú távra tervezni, nem csak egyik napról a másikra élni.