
Nehéz a roma közösségekkel megértetni, hogy a felzárkóztató projektek gyerekeikért vannak
Fotó: Boda L. Gergely
A roma népesség képezi Európa legnagyobb kisebbségét, ráadásul a legsebezhetőbbet is, őket éri a legtöbb diszkrimináció, és közülük kerülnek a legtöbben a társadalom peremére. A hazai statisztikák szerint Maros megyében él a legtöbb roma, számos településen a számuk megduplázódott az elmúlt 25 évben.
2017. július 30., 21:032017. július 30., 21:03
A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint a roma népesség aránya Maros megyében 8,8 százalék volt, míg 1992-ben 5,7 százalékot jegyeztek.
A Maros megyei statisztikai mutatók alakulása azonban nemcsak a roma lakosság növekedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy a Kárpátokon túli megyékben például szinte egyáltalán nem jelennek meg a népmozgalmi regiszterekben – hívja fel erre a figyelmet Kiss Tamás és Barna Gergő demográfiai és statisztikai elemzésében, amely a 1992-es, 2002-es és 2011-es népszámlálási adatokra támaszkodik.
Fotó: Boda L. Gergely
De az inkonzisztencia Erdély egyes területein is jelentős. Kovászna megyében a román anyanyelvű roma újszülöttek (Előpatak, Hidvég, Bölön, Bardóc községekben) láthatóan románként kerülnek be a népmozgalmi statisztikákba, miközben a 2002-es, illetve a 2011-es népszámlálás során többségük romának vallotta magát” – írják a szociológusok.
Csak érdekességképpen ez az arány a magyar közösségben a következőképpen alakult: 1992-ben 1 millió 624 ezer magyart jegyeztek, 2011-ben pedig 1 millió 237 ezren vallották magyarnak magukat.
A Maros megyei települések közül legtöbben Petelén, 1335-en vallották anyanyelvüknek a romanit, Mezőbándon 1215-en, a Nyárádkarácson községhez tartozó Karácsonyfalván pedig 1070-en. Ferenczi György Nyárádkarácson község polgármestere lapunk megkeresésére elmondta, a lakosság harminc százalékát teszi ki a roma népesség, továbbá mintegy 67 százaléka magyar, és 1–2 százalékuk román nemzetiségű.
Az itt élő romák viszont egy gazdagabb közösségnek számítanak megyeszinten is, hiszen nem elszegényedett, társadalom peremén élőkről van szó, hanem olyanokról, akik luxusautókkal járnak és építkeznek. Hogy miből él a többségük viszont rejtély, hiszen maga a polgármester sem tudta erre a választ.
– mondta Ferenczi György. Sok lány 13–14 évesen szül gyereket, ezért sokuk idejekorán otthagyja az iskolát. A fiúk általában kijárják az általános iskolát, már csak a sofőrkönyv megszerzésének érdekében is, amelynek feltétele a nyolc osztály. Nyárádkarácson községben nem jellemző az elszegényedett roma réteg, akad egy-két mélyszegénységben élő roma család, de ugyanennyi van a magyar és a román közösségben is – tette hozzá a polgármester, aki félig viccelődve meg is jegyezte, a karácsonyfalvi romák kellene segítsék a lakosság többi részét.
Fotó: Boda L. Gergely
Erdőszentgyörgyön, ahol ma a lakosság mintegy 20-25 százaléka roma, sajátos helyzet alakult ki. Csibi Attila Zoltán polgármester három réteget különböztetett meg az erdőszentgyörgyi roma közösségen belül: a legkevesebben a mélyszegénységben élők vannak. Van egy kalapos, Gábor-cigány réteg, amely csak a téli időszakban tartózkodik a Kis-Küküllő menti városban, az év nagy részében a fővárosba jár dolgozni. A harmadik, és egyben a legnagyobb réteget képezik a kereskedelemből élők, akiknek a gyerekei integrálódnak.
– részletezte lapunknak Csibi Attila Zoltán, aki úgy véli, pozitív irányba fejlődik a helyi roma közösség. A Gyulafehérvári Caritas helyi szervezetével közösen próbál az önkormányzat a mélyszegénységben élő roma gyerekeken segíteni. „Egy osztálynyi gyerekről van szó, akik meleg ételt kapnak iskola után, erre a rétegre ugyanis jellemző, hogy korán elhagyja az iskolát” – mesélte Erdőszentgyörgy polgármestere.
Fotó: Boda L. Gergely
Marossárpatak önkormányzata néhány hónapja a Román Társadalomfejlesztési Alaphoz nyújtott be pályázatot azzal a céllal, hogy egy nappali foglalkoztató központot hozzon létre a község roma gyerekei számára. Fél évvel ezelőtt meg is nyitották azt Sárpatak Szerbiának nevezett roma negyedében, májusban pedig hivatalosan is felavatták. Kozma Barna polgármester akkor lapunk megkeresésére elmondta, a projekt legfőbb célja, hogy közelebb hozzák a roma gyerekeket az iskolához, hiszen
– mondta a község elöljárója. Az írástudatlanság, illetve az iskolaelhagyások csökkentése mellett hangsúlyt fektetnek az egészséges életmódra, a biztonság fontosságára, az illem és az emberi méltóság, mint értékek elterjesztésére is.
Az Európai Unió célkitűzései között szerepel az is, hogy 2020-ig jelentősen növelje a roma közösségek életszínvonalát, a gyerekek iskolázottságát. A legnagyobb gond viszont az, hogy nehéz a roma közösségekkel megértetni, hogy ezek a projektek értük, a gyerekeikért vannak, és érdemes hosszú távra tervezni, nem csak egyik napról a másikra élni.
Több Ro-Alert üzenetet küldtek medvék lakott területen való felbukkanása miatt Hargita megyében november első felében, mint ahány nap eltelt a hónapból. A medveveszély mérséklését a megemelt kilövési kvótától is várják, de a probléma egyelőre még fennáll.
Közös ünneplésre hívja a koraszülött babákat nevelő családokat november 17-én a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. A koraszülöttek világnapja alkalmából szervezett eseményt a Jakab Antal Házban tartják.
Huszonnégy órára őrizetbe vették vasárnap Temesváron a rezidensvizsga három résztvevőjét. Szolgálati titoknak minősülő vagy nem nyilvános információk felfedésének gyanújával zajlik eljárás ellenük.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Lövétén és az Oroszhegyhez tartozó Székelyszenttamáson láttak medvét vasárnap este. A hatóságok mindkét nagyvad miatt Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakókat.
Nappali fényben a számos felújított részlet, este pedig az ízléses kivilágítás rajzolja újra a csíksomlyói kegytemplomot. Képpárokon mutatjuk.
Két tacskóját sétáltatta vasárnap egy csíkszeredai férfi a Somlyó-hegy közelében, amikor a közelben levő pásztorkutyák rájuk rontottak.
Az orvosi szakterületen 943, a fogorvosin 936, a gyógyszerészetin pedig 925 pont volt a legmagasabb elért pontszám a vasárnapi rezidensvizsgán – közölte Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy a hadsereg radarrendszere légi célpontot észlelt az ukrán-román határhoz közeli Vilkove településtől északkeletre.
Könnyebb sérüléssel járó baleset történt vasárnap délután Piricske közelében. Egy sofőr árokba hajtott autójával, eleinte nem jeleztek sérülést, de végül hívták a SMURD-egységet elsősegélynyújtás céljából.
szóljon hozzá!