
Fotó: Boda L. Gergely
Sokat változtak az utóbbi években a temetkezési szokások. Tíz évvel ezelőtt ritkaságszámba ment, ha valaki gerberából készíttetett koszorút, manapság már ugyanolyan díszvirágnak számít, mint egykor a szegfű.
2011. március 07., 15:022011. március 07., 15:02
2011. március 07., 17:112011. március 07., 17:11
Egyre több olyan vállalkozás nyitja meg kapuit Marosvásárhelyen és Maros megyében, amelyek temetkezési szolgáltatásokat kínálnak. A választék egyre szélesebb, a szolgáltatók így próbálnak megfelelni az egyre növekvő igényeknek. Csiki László egy több mint tíz éve működő temetkezési vállalat vezetője elmondta, annak ellenére, hogy gazdasági válság van, az emberek nem spórolnak a gyász idején. „Lehetőségeihez mérten mindenki szeretné megadni a tiszteletet elhunyt hozzátartozójának. Manapság már ritkábban vásárolnak hagyományos faragott koporsót. Ez többek között annak tudható be, hogy az állam, Európában egyedüliként, támogatást nyújt elhalálozás esetén. Ez tíz évvel ezelőtt négyszáz lej volt, jelenleg 2020 lej – minden évben növelik. A hét-nyolcszáz lejes, hagyományos helyett inkább szemfedővel bélelt koporsót választanak, amely 1200–1500 lejbe kerül” – fogalmazott a vállalkozó.
Vannak azonban luxuskoporsók is: egy amerikai felsőkategóriás kétfelé nyíló koporsót 3890, míg egy középkategóriás spanyol, ablakosat 2500 lejért lehet megvásárolni. „A fiatal lányokat fehér koporsóban, menyasszonyi ruhában szokták örök nyugalomra helyezni” – tette hozzá Csiki László.
„Tíz évvel ezelőtt négy-öthavonta készítettünk egy-egy koszorút gerberával. Akkor a szegfű volt a divat. Manapság már a gerbera is megszokott lett. Inkább a királyliliomot, az orchideát, a kálát kedvelik az emberek. A műkoszorúra nincs igény – a magyar ember a fenyőágat és az élő virágot részesíti előnyben a műanyaggal szemben. Fenyőből is kétféle van: vörös, illetve ezüst, ki-ki a pénztárcájától függően vásárol” – mondta Csiki.
Hűtőberendezéssel ellátott koporsószállító limuzin
Hozzátette, egyre gyakrabban előfordul, hogy falvakon az elhunytat már nem szekérrel viszik utolsó útjára, hanem halottasautót bérelnek. „Külföldön érthető az autók használata, mivel ott 6–7 kilométert kell vinni a koporsót a temetőn belül. Nálunk általában azért bérlik a limuzint, hogy megmutassák az egybegyűlteknek, megtehetik. Volt egy kliensünk Radnóton, aki kérte, hogy másfél kilométert vigyük a koporsót. Harminc kilométert mentünk az autóval, hogy másfél kilométeren használjuk.”
Romániában csak Bukarestben van olyan vállalat, amely hamvasztással foglalkozik. Csiki László kérdésünkre elmondta, korábban tervbe vették több vállalkozás tulajdonosával, hogy a környéken is építenek egy hamvasztót. „A fővárosi vállalat állami tulajdonban van, szükségünk lenne az engedélyükre, amit több mint valószínű, nem adnának meg. Óriási befektetés egy hamvasztó felépítése, mivel rengeteg európai uniós normának kell megfelelnie. Két kilométeres körzetben nem lehet település, be kell vezettetni a gázt, környezetvédelmi engedélyeket kell beszerezni, szűrőket vásárolni és persze a hamvasztást lehetővé tévő berendezést. Rengeteg a kiadás, és több mint valószínű, hogy nem érné meg” – magyarázta Csiki László. Akik azt állítják, hogy hamvasztást szeretnének, többnyire csak „beszélnek”, vélte a vállalkozó.
„Külföldön is csak azok választják ezt a megoldást, akik nem engedhetik meg maguknak a koporsós temetést, vagy mert a sírkertekben nincs hely. Nálunk a hamvasztás megközelítőleg ugyanannyiba kerül, mint a temetés, és szerencsére bővíthetők a sírkerteink is. Több mint tíz év alatt hárman kértek tőlünk hamvasztást, és nem tudom elképzelni, hogy Marosvásárhelyen többen lennének, akik ténylegesen ezt szeretnék” – tette hozzá.
Több betegnek segíthetnek egy 63 éves agyhalott donor szervei és szövetei, akinek a máját, a veséit és a csontszövetét távolították el az elmúlt hétvégén a marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban.
Százhetven millió eurós támogatást hívhat le hét – köztük Maros – megye zöldenergia előállítására és tárolására. Több pontot kap az az önkormányzat, amely a lakókkal közösen pályázik.
Lángra kapott egy fűrészporelszívó berendezés a Maros megyei Görgénysóaknán hétfő délután. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre.
A 16 éves marosvásárhelyi Máthé Dávid aranyérmet nyert a 2026-os IZHO Nemzetközi Multidiszciplináris Olimpián Kazahsztánban a romániai válogatott tagjaként. A szerény, csendes tehetségről édesapja mesélt a Székelyhonnak.
Egészségügyi okok miatt nem vállal többé szerepet Kerekes Károly Marosvásárhely önkormányzati képviselő-testületében. Helyét a soron következő tanácsosjelölt veszi át.
Agonizáló, földön fekvő kutyát megörökítő felvételek nyomán végzett ellenőrzést a Maros megyei rendőrség január 23-án. A videón szereplő eb tetemét megtalálták, az ügyben büntetőeljárás indult az állat szándékos és jogtalan megölése miatt.
A Marosvásárhely melletti Jedden a sikeres óvodai modellre építve természetközeli szemléletű előkészítő osztályok indulnak ősztől. Céljuk, hogy helyben, modern körülmények között kínáljanak valódi alternatívát a szülőknek a közoktatás keretében.
A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.
Három nagy beruházás erősíti a vészhelyzeti beavatkozást Maros megyében: Balavásáron lesz tűzoltóállomás, Segesváron felújítják a régit, a legnagyobb beruházás pedig Marosvásárhelyen és Gernyeszegen valósul meg a képzési központ létrehozásával.
Az RMDSZ javaslatára a kormány csütörtökön hivatalosította Nyárádszereda közösségének új szimbólumát.
szóljon hozzá!