
Nem könnyű 16,6 lejből biztosítani a napi étkeztetést, de 22 lejből sem lesz sokkal könnyebb. A különbözet jelentős része az inflációt hizlalja
Fotó: Barabás Ákos
A jövőben fejenként 22 lejből kell biztosítsák a szociális ellátórendszerben élők élelmezését a szociális igazgatóságok – ez már a megemelt összeg, ugyanis évek óta 16,6 lej volt ez az összeg, amelyet mindeddig még az infláció értékével sem igazítottak ki.
2022. április 24., 19:572022. április 24., 19:57
Az élelmezésre szánt összeg megemeléséről szerdán döntéshozó kamaraként határozott a képviselőház, a szenátus már korábban elfogadta a törvénytervezetet. Ennek értelmében
Ez az érték mindeddig 16,6 lej volt – tudtuk meg Elekes Zoltántól, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjétől, aki érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy
Mint részletezte: nem volt könnyű ennyi pénzből biztosítani az élelmezést a szociális otthonokban, de a jelentős áremelések miatt a jövőben sem lesz sokkal könnyebb.
„Annyiból kell mindig kihozzuk az élelmezést, amennyit engedélyeznek, illetve amennyi pénzünk van erre.
– magyarázta Elekes Zoltán. Szerinte a fejenkénti 22 lejes összegből is csak „gyengén” lehet biztosítani az élelmezést a szociális otthonokban, részben azért is, mert
Az élelmet éves közbeszerzés útján szerzi be az igazgatóság, az árakat pedig csak a statisztikai hivatal által közzétett inflációs értékkel növelhetik a beszállítók. Ez általában alacsonyabb a reális áremelkedésnél, tehát valószínűleg a beszállítók is „le kell nyeljenek” valamennyit az inflációból – mondta.
Elekes Zoltán kérdésünkre azt is közölte, hogy egyes központokhoz érkezik néha támogatás – jellemzően külföldről –, de ilyen ritkán történik, így azokra nem hagyatkozhatnak, az élelmezésre szánt összegből kell biztosítsák a központokban élők számára az ételt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!