Üzemanyag-drágulás, fagyos időjárás – komoly kihívások a gazdák számára

Ez az agrárium minden területét érzékenyen érintette, és szinte egyforma mértékben nehezíti meg a munkát mindenütt, tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. Az igazgató azt is elmondta, hogy

„Időszakos szárazság van jelenleg, a föld ki van száradva, a tavaszi munkák elkezdődtek, de a múlt heti hideg megállított mindent, és most indulnak újra. A mínusz 9 fok senkinek sem volt kellemes, és még jöhet ezután is hideg. A mínusz 3 fok már fagykárt tud okozni a be nem takart pityókában, és ezért nem rizikóznak a gazdák, vagy csak mértékkel” – fogalmazott Romfeld Zsolt.

A mag a földbe kell kerüljön, „mindenki nagy erőfeszítések árán beszerezte vagy beszerzi az üzemanyagot, és annak reményében, hogy a termék ára is fog nőni, nekifog a mezőgazdasági évnek a tavaszi kultúrák esetében”, fűzte hozzá.

Minden területen érződik

Az üzemanyag-drágulás a mezőgazdaság minden területén, és majdnem egyformán megnehezíti a tevékenységet. A jelenlegi mezőgazdasági technológiák mind üzemanyag-igényesek. Abban lehet ugyan eltérés, hogy közvetlenül, vagy az inputok által, esetleg csak a munkálatok bizonyos fázisban érint jobban egy-egy területet a drágulás, de

– mondta a szakember. Az viszont nem jellemző, hogy az üzemanyagköltségek növekedése miatt felhagynának egyes gazdák teljesen vagy részben területük megművelésével.

„A föld megvan, a gépek adottak, igen, ez egy újabb kihívás a többi mellett, és egy újabb nehézség, de ezt nem lehet csak úgy abbahagyni. Ez egy kihívás, kell rá válaszolni és alkalmazkodni mindenkinek ebben a gazdasági rendszerben” – fejtegette a szakember.

Az amúgy is nehéz helyzetben lévő mezőgazdászok az üzemanyag-drágulást most próbálják átvészelni, de a termény értékesítésekor muszáj növeljék az árakat, és ez is volna normális. Én a helyi gazdák érdekét nézve mondom, hogy őszintén remélem, hogy a külföldi termék is drágább lesz, mert ott is drágult az üzemanyag. Én őszintén remélem, hogy

– fogalmazott Romfeld Zsolt.

A tavalyi adatok alapján Hargita megyében mintegy 320 000 hektár területen zajlik gyepgazdálkodás, a szántóföldek összterülete 70 000 hektár, amiből 45-50 ezer hektáron szántóföldi növénykultúrákat, a fennmaradó részen pedig éves takarmánynövényeket termesztettek a gazdák.

Az, hogy ezek a számok idén változnak-e, csak az idei mezőgazdasági támogatási kérelmek feldolgozása után derül majd ki.