Úrihímzések szem előtt: Reneszánsz Napokat tartanak Gyergyószentmiklóson

Kisné Portik Irén mutatja: eddig már 140 alkotás került ki a hímzőasszonyok kezei alól

Fotó: Gergely Imre

A gyergyószentmiklósi Gránátalma Egyesület varróasszonyai eddigi tevékenysége során 140 régi úrihimzés-kézimunka pontos másolatát készítették el, életben tartva nagyanyáik, és általában a régi asszonyok tudományát. Hogy ezt ismertebbé tegyék, megszervezik a Reneszánsz Napokat. Ez az első ilyen esemény, de terveik hosszabbra nyúlnak.

Gergely Imre

2019. július 31., 16:202019. július 31., 16:20

Az úrihimzéses kézimunkák készítésének művelése több száz éves örökség, és ennek megmentése, életben tartása, és az így készített alkotások valóságos kincsnek tekinthetők – így értékelik a Gránátalma Egyesület tagjai. Az eddig elkészült és 30 készítés alatt álló munka ismertetésének szándékával szervezik meg az első Reneszánsz Napokat. Az esemény csütörtökön délután 18 órakor nyílik meg a Gyergyószentmiklósi Művelődési Ház Karancsi Sándor termében. Itt a Magyar Művészeti Akadémia két elismert tagjának reneszánsz ihletettségű alkotásait láthatja a közönség.

A Lélek Virágai kiállításon Kósa Klára keramikusművész és Simon Ilona könyvtervező művész munkái lesznek láthatók, természetesen a Gránátalma Egyesület tagjai által létrehozott hímzések társaságában

– közölte Kisné Portik Irén, az egyesület vezetője, az esemény főszervezője. A kiállítást Torda Márta, a Magyar Női Unió alelnöke nyitja meg, a reneszánsz hangulatot erősítik Szerényi Béla előadóművész, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója és fia Szerényi Domokos, valamint Savanya István (Kanada) és a helyi Domokos Pál Péter Dalkör által előadott zene és dalművek.

A letűnt kor megidézése pénteken délelőtt a Gránátalma egyesületnek otthont adó Sándor ház udvarán felállított reneszánsz sátorban folytatódik.

Iskolákban adják tovább a tudást

A Gránátalma Egyesület hímzőasszonyai tudatában vannak annak, hogy az általuk folytatott tudás és az ősanyáktól örökölt foglalatosság iránt a fiatalabb generációkban nincs érdeklődés, és tartanak attól, hogy idővel kiveszik ez a fontos, is immár hungarikumnak tekintett érték. Hogy a későbbiekben is legyen ennek folytonossága,

ősztől havi egy órában a gyergyószentmiklósi iskolák 1-8 osztályaiban hímzés-oktatást indítanak el.

Kisné Portik Irén elmondása szerint egy órán egy öltést tanítanak meg, a magyar hímzéskultúrából. Egy év alatt ez tízre nő, ami már jelentős tudást jelent a 8. végén pedig aki 80 öltésformát elsajátít, már nagyon komoly szakmai ismeretek birtokosa lesz. Ehhez azonban kellékekre van szükségük.

Felkérik azokat a családokat, ahol már nem foglalkoznak kézimunkázással, hogy a szekrényekben heverő és erre alkalmas vásznakat, lepedőket, nagymamáktól örökölt fonalakat ajándékozzák az egyesületnek, hogy ezeken a hímzést tanuló gyerekek gyakorolhassanak, és ezáltal járuljanak hozzá a kezdeményezéshez.