Megtámadott országként Ukrajnában a hivatalos álláspont továbbra sem lehet más, mint hogy ki kell űzni az ellenséget és helyre kell állítani a rendet – a valóságban azonban mindenki belefáradt a 2022 óta tartó orosz-ukrán háborúba. Riport Kárpátaljáról.
2025. november 10., 08:002025. november 10., 08:00
Beregszász, 2025 novemberében. A várost I. Béla Lampert nevű fia alapította 1048-ban
Fotó: Kozán István
Megtámadott országként Ukrajnában a hivatalos álláspont továbbra sem lehet más, mint hogy ki kell űzni az ellenséget és helyre kell állítani a rendet – a valóságban azonban mindenki belefáradt a 2022 óta tartó orosz-ukrán háborúba. Riport Kárpátaljáról.
2025. november 10., 08:002025. november 10., 08:00
Gyorsan lelomboz a biztosítónk: nem járul hozzá ahhoz, hogy a Székelyhon lízingelt szolgálati autójával behajtsak Ukrajna területére. Pedig naivan már mindent elterveztem azzal kapcsolatban, hogy Csíkszereda Városházának felajánlását még megfejelem egy jó kis önálló mozgással. Azaz miután túl leszünk a protokolláris részeken (a Csíkszeredából Beregszászra szállított iskolai bútorzat jelképes átadásán és átvételén), én még kibővítem a beregszászi látogatást egy nappal, és elautókázok erre-arra.

Újabb támogatással segíti Csíkszereda testvérvárosát, Beregszászt: iskolai padokat, székeket és katedrákat juttattak el a háború sújtotta kárpátaljai településre kedden. A bútoradomány mellett a lelki támogatás fontosságát is hangsúlyozták.
A biztosító viszont nagy úr, így maradtunk az eredeti forgatókönyvnél: Beregszász kistérség polgármesterének, Babják Zoltánnak a meghívására Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere, Antal Renáta városházi alkalmazott, Burus János Botond, a Hargita Népe munkatársa és jómagam utaztunk Kárpátaljára november 4-én. Persze a városháza által biztosított szolgálati kisbusszal.
Ellenőrző szelvény, amelyet minden autós megkap a határon történő átkeléskor. A dokumentum a zöld folyóson való áthaladásra szolgál
Fotó: Kozán István
„Amikor 2022 márciusában, a háború kitörése után néhány héttel áramfejlesztőket vittünk Beregszász testvértelepülésünkre, visszafele jövet az ukrán-román határnál legalább hét sorban vesztegeltek az autók. Tömegek akarták elhagyni az országot” – emlékezik vissza Bors Béla, miközben összegyűjti az útleveleinket. Nem hiába idézi fel az emlékeit, ezúttal ugyanis
A román határőrök mindkét alkalommal nagyon kedvesek, az ukránok pedig „precízek” – utóbbiaknak elég csak annyit mondanunk, hogy „egy delegáció tagjai vagyunk”, máris másként kezelnek.
Hatalmas ország. Az ukrán-román határtól 839 kilométerre van Kijev, Ukrajna fővárosa
Fotó: Kozán István
Másként, azaz nem kaszabolják szét a csomagjainkat egy papírvágó késsel, mint ahogy szemünk láttára tették egy ukrán rendszámú busz esetében.
Mondjuk is az összegeket: 9,52 euró/MB, hívásonként 1,9 euró/perc, hívás fogadásaként 1 euró/perc, egy SMS ára pedig 0,48 euró.
A határtól Beregszászig tartó háromnegyed órás utunk alatt féltucatnyi falun haladunk át
Fotó: Kozán István
A Beregszászig tartó háromnegyed órás utunk alatt féltucatnyi falun haladunk át, ám mindegyikben szembetűnő a sötétség, legyen szó utcai világításokról vagy magánházakról.
Néhányan biciklivel közlekednek, de teljes sötétségben, nemhogy lámpát nem használnak, de még a macskaszemeket is leszerelték a kerékpárokról. Nekünk érthetetlen a látvány, nekik az évek során ez lett a normális. „Az utat viszont rendbe tették” – jegyzi meg az alpolgármester, aki három évvel ezelőtt soha nem látott gödrös szakaszon tette meg a Halmi és Beregszász közötti szakaszt.
II. Rákóczi Ferenc szobra Beregszász központjában
Fotó: Kozán István
Este hét órára érkezünk meg vendéglátóinkhoz. Na, de melyik hét óra?
Ha viszont ukránokkal tárgyalnak, mondjuk egy találkozó időpontját egyeztetik, azonnal a kijevi órára váltanak. Mi mindenesetre budapesti hétre érkezünk Beregszászra.
Hősök emlékműve Beregszász központjában. Az ukrán felírat magyarul: „Méltók vagyunk arra, hogy szabadok legyünk!"
Fotó: Kozán István
Vendéglátóink nagyszerű emberek, a két polgármester barátként üdvözli egymást, majd vacsorázni hívnak. Rögtön közvetlen beszélgetés alakul ki, nyilván nekünk, újságíróknak mind-mind olyan kérdéseink vannak, amire a polgármester és három kollégája őszintébbnél őszintébb válaszokat ad. Ez arra ösztönöz minket, hogy másnapra egy nagyobb interjút kérjünk Babják Zoltántól. „Rendben van, de egy dolgot tudnotok kell,
– jelzi. Mindent megértünk, ezért inkább lemondunk az interjúról. Maradunk a Nemiroff vodkánál.
Fotó: Kozán István
A vacsora hangulata oldott, mindaddig a pillanatig, amíg Huszár Péter, Beregszász alpolgármestere nem közli a rossz hírt: „négy tanárunkat éjszakára bent tartják a hadkiegészítő parancsnokságon”. Mindenki befeszül, mi nem értünk semmit, ezért kérdezünk: miről van szó?
Kell vigyünk nekik telefontöltőt” – mondja Babják Edit, a Beregszászi Oktatási és Művelődési Osztály vezetője. Magyarázatként hozzáteszi, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatói, eleget téve törvényi kötelezettségüknek, adatfrissítés céljából keresték fel a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokságot (TCK-t).
Beregszász központja szerdán délben
Fotó: Kozán István
Diákokról van ugyan szó, de közülük ketten tanárként már dolgoznak; ezért is nevezik tanároknak őket. A diákok/tanárok ügyében másnap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is azonnal megmozdult. Azt nem tudjuk, hogy ez közrejátszott-e, de tény, hogy a fiatalok szerdán elhagyhatták a parancsnokságot.
Beregszász, Csíkszereda testvérvárosa
Fotó: Kozán István
A diákok esete további beszélgetési témát ad. Például kiderül számunkra, hogy mennyire harapófogóban vannak az ukrajnai polgármesterek. Nekik ugyanis első körben kötelező módon kézbesíteniük kell a sorozóleveleket. Ezt próbálják megtenni, azonban ma már szinte egyetlen érintettet sem találnak otthon:
Így a behívók a postaládákban vesztegelnek. Időnként tartanak egy-egy razziát a TCK-sok, akik férfiakat tuszkolnak be a kisbuszokba (ezeket szoktuk látni itthon a közösségi média felületein).
Az a bizonyos zöld pipa. Reserv+ néven az ukrán védelmi minisztérium kifejlesztett egy mobilalkalmazást a katonai nyilvántartásba vételhez
Fotó: Kozán István
Alkalmanként több tucatnyi férfit kényszerítenek így sorozásra, a polgármestereknek pedig rosszalló leveleket írnak a parancsnokságokról: „érdekes módon önök hónapok óta egyetlen katonát sem biztosítottak a hazának, mi azonban egyetlen nap alatt huszonnégyet”.
– vonjuk le a következtetést a nap végén. „Sokan ráadásul úgy élik a mindennapjaikat, hogy attól tartanak: a zöld pipa egyszer csak eltűnik” – mondja egyik vendéglátónk.
Fotó: Kozán István
Érdeklődésünkre a polgármester elmagyarázza, hogy Reserv+ néven az ukrán védelmi minisztérium kifejlesztett egy mobilalkalmazást, amely digitális katonai nyilvántartási szolgáltatásokat nyújt. Vagyis lehetővé teszi a hadkötelesek számára (például tanároknak, diákoknak, nagycsaládosoknak, önkormányzati vezetőknek, beteg családtagokat gondozóknak), hogy halasztás iránti kérelmet kezdeményezzenek.
Ukrán zászlók a beregszászi kőhídon. Ez Kárpátalja legrégebbi hídja, és a 19. század közepén épült a Verke-csatorna felett
Fotó: Kozán István
Ezt legtöbb három hónapra kaphatják meg az érintettek, akik neve után az alkalmazásban egy zöld pipa van.
„Kiváltható az újabb zöld pipa pénzzel?” – kérdezzük. Vendéglátóink kénytelenek még a kérdést sem érteni…
Fotó: Kozán István
A szálloda éttermében csak mi vagyunk, mindaddig, amíg meg nem érkezik tizenöt középkorú ukrán hölgy. Vacsoráznak, beszélgetnek, dalolgatnak, majd jön egy idős harmonikás, aki azokat a nótákat játssza, amiket az asszonyok kérnek tőle. Jól érzik magukat. Megtudjuk a pincértől, hogy a szomszédos megyéből jöttek át egyetlen napra és éjszakára egy kicsit kikapcsolódni, hiszen Kárpátalja az egyetlen megye, ahol éjszaka nincs kijárási tilalom. Tudjuk, tudjuk, ezt korábban már jeleztük, de jólesik még egyszer kitérni erre.
Másnap reggel kilenckor kezdődik a hivatalos programunk – nyilván budapesti kilencről van szó. A reggelinél találkozunk az ukrán hölgyekkel, akik kávézás után buszra ülnek és hazamennek.
Petőfi Sándor szobra sokat szenvedett: felgyújtották majd a kezeit levágták
Fotó: Kozán István
Vendéglátóinkkal több beregszászi iskolába is ellátogatunk, mindeközben nézzük a városkát, amely lehetne akár Székelyudvarhely vagy Gyergyószentmiklós, de Kézdivásárhely is. Azaz mégsem,
Azonnal összezavarodunk: amit egy európai uniós tagállam egyenesen megtilt, az Ukrajnában természetes? Emlékezzünk csak a csíkmadarasi magyar zászló esetére.
A beregszászi városházán jól megfér egymás mellett az ukrán, a magyar és az uniós lobogó
Fotó: Kozán István
Beregszászon két iskolában, a Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban és a Kossuth Lajos Magyar Tannyelvű Középiskolában már várnak minket.
Ha nem lenne óvóhely, akkor csak távoktatásban működhetnének az intézmények. Ezt senki sem szeretné, ezért egy-egy óvóhely olyan, amilyen, de a lényeg, hogy óvóhelynek megfelel. Az ország más részéről érkező ukrán anyanyelvű tanulókat a beregszászi ukrán tannyelvű iskolákban fogadták be, ők nem nagyon érintkeznek a magyar gyerekekkel.
Beregszász központja 2025 novemberében
Fotó: Kozán István
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemre is hivatalosak vagyunk, Csernicskó István rektor málnás süteménnyel és kávéval vár.
– mondja a rektor. Korodi Attila somolyog, majd megjegyzi: sok hivatalos fogadópapírt küldenek ők is a csíkszeredai városházáról a kárpátaljai oktatóknak, amit az ukrán határon felmutatva „szakmai találkozóra” kijöhetnek az országból néhány napra.
Beregszász egyetlen sétálóutcája
Fotó: Kozán István
A rektori hivatalban zajló beszélgetés intellektuális élmény számunkra, az intézményvezetőnek óriási a rálátása az ukrajnai helyzetre. Ám az ő keze is meg van kötve, számára is evidencia – legyen szó bármilyen hivatalos nyilatkozatról –, hogy „ki kell űzni az ellenséget és helyre kell állítani a rendet az országban”. Az akadémiai kapcsolatai az ország minden pontjára kiterjednek, ezért egy harkovi/harkivi esetet talán megoszthatunk olvasóinkkal.
A beregszászi Szent János római katolikus templom. Előtte Szent István király mellszobra áll, amelyet 2001-ben avattak fel
Fotó: Kozán István
„A háború kitörésekor a harkivi egyetem egyik tanár ismerősömet is besorozták. Az ő feladata annyi volt, hogy a katonatemetéseken hivatalos részvétnyilvánítás mellett az elhunyt katona családtagjainak át kellett adnia a szépen összefogott ukrán zászlót.
Természetesen igent mondtam. Két héten át tényleg csak aludtak és sétáltak nálunk. Nem győztek hálálkodni, mielőtt visszatértek volna Kelet-Ukrajnába.”
Fotó: Kozán István
Csernicskó Istvánnál egy órát töltünk – fél háromra ugyanis mennie kell a hadkiegészítő parancsnoksághoz az éjszakára bent tartott négy diákjuk ügyében. És ha már ott van, rákérdez az „ő zöld pipájára is”, hiszen épp november 5-én jár le a három hónapos halasztása, hogy ismét jelentkeznie kelljen a hadkiegészítő parancsnokságon.
A beregszászi egyetem amúgy a legszebb időszakát éli: októberben kapta meg az egyetemi besorolását, addig tanárképző főiskolaként működött.
Így próbálják felkarolni azokat kárpátaljai magyar diákokat, akik a háború miatt elhagyták Ukrajnát és Magyarországon telepedtek le.
Iskolai óvóhely Beregszászon
Fotó: Kozán István
És ha már felsőoktatás, íme egy érdekesség: Ukrajnában még mindig a szovjet típusú tanügyi rendszer van érvényben. Vagyis a tanulók 11 osztályt végeznek (nincs 12. osztály), így tulajdonképpen már 16–17 éves korban érettségiznek, majd felvételiznek az egyetemre. Az oktatási rendszer azonban reform alatt áll: a mostani nyolcadik osztályosok már 12 osztályt fognak végezni.
Ez már egy modern iskolai óvóhely, elegendő ivóvízzel
Fotó: Kozán István
Beregszász első írásos említése 1063-ból származik, amikor már létezett egy település a mai város helyén. Kétség nem fér hozzá, hogy napjaink Beregszásza, Csíkszereda testvérvárosa meg fogja ünnepelni az írásos említésének ezredik évfordulóját is.
A kisváros utcáin élet van, nem tapintható a háború feszültsége. Ha viszont jobban szétnézünk, egy dolog azonnal feltűnik: hiányoznak a felnőtt korú férfiak. Erre nem kell különösebb kommentárt fűznünk.
Az egyik beregszászi iskola folyosóján az ukrán és a magyar himnusz szövege fogad
Fotó: Kozán István
Azt azonban ki kell mondanunk, le kell írnunk – muszáj, még akkor is, ha ez magától értetődő –, hogy Beregszászon valahogy minden pillanatban úgy éreztük, hogy mi, székelyek és a kárpátaljai magyarok tényleg egy vérből valók vagyunk.
Veletek vagyunk, kárpátaljai magyarok!
A beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar állami támogatásból épített, nemrég átadott épülete
Fotó: Kozán István
Minden iskolában nagyon kedves gyerekekkel találkozott a csíkszeredai küldöttség
Fotó: Kozán István
Kötelező előírás háború idején: védett ablakok az egyik beregszászi iskolaépületnél
Fotó: Kozán István
Bors Béla, Csíkszereda alpolgármester (b), Babják Zoltán, Beregszász polgármestere (k) és Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere (j)
Fotó: Csíkszereda Városháza
Megsérült két román állampolgár egy törökországi fegyveres támadásban, de egyikük sincs életveszélyben – jelentette be vasárnap a Facebook-oldalán a külügyminiszter.
Hamis 112-es segélyhívás keltett pánikot egy Buzău megyei településen: a bejelentő azt állította, hogy egy férfi puskával üldözi a feleségét. Miután a hatóságok nagy erőkkel kivonultak a helyszínre, kiderült, hogy valaki csak tréfát űzött velük.
Az Országos Statisztikai Intézet vasárnap közzétett adatai szerint 2024-ben körülbelül ötmillió személy, vagyis Románia lakosságának 26,5 százaléka élt anyagi és társadalmi deprivációban.
Hétfőtől lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor program új felhívására – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a Facebook-oldalán.
Kezet fogtam az amerikai elnökkel, hogy a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után.
A Caritas piramisjátékhoz hasonlította szombaton Oana Gheorghiu a nem járulékalapú különnyugdíjakat.
Az eMAG 15. fekete pénteki árleszállítási akciója minden várakozást felülmúlt: több mint 986 millió lej értékű rendelést regisztráltak, ami 10 százalékkal meghaladja a tavalyi eredményt – tájékozatott szombaton a vállalat.
Általánosságban enyhe télre számíthatunk Romániában, azonban lehetnek nagy havazások és fagyos időszakok is – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója.
Több mint két évre bevonták a jogosítványát, és 16 ezer lejre bírságolták a rendőrök azt a marosvásárhelyi motorbiciklist, aki egy Kolozs megyei országúton közlekedve tizenhárom alkalommal előzött szabálytalanul, átlépve a folytonos vonalat.
Idén októberben 4 692 612 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 198-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2775 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
2 hozzászólás