Csíkszék
Udvarhelyszék
Marosszék
Gyergyószék
Háromszék

Újranyílt a Magyar Ügyek Háza: a Pro Economica Alapítvány várja a Csík-térségi pályázókat

Székelyhon 2019. május 12., 16:00
HIRDETÉS

Továbbra is segítséget nyújtanak a honosításban és a magyarországi támogatási programokban a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában. A Gál Sándor utca 8. szám alatti ingatlanban május 11-től helyet kap a Pro Economica Alapítvány területi irodája is, amely az erdélyi gazdaságfejlesztést támogatja. A Székelyföldi Falugazdász-hálózat Csík-térségi falugazdászai pedig felváltva, naponta tartanak fogadóórát.

Fotó: RMDSZ
tÁMOGATÓI tARTALOM

Folytatódik a tevékenység a május 11-én, szombaton újranyílt Magyar Ügyek Házában, Csíkszeredában. Mint a szombat délelőtti ünnepélyes megnyitón Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke elmondta,

a tavaly áprilisi magyarországi választások legtöbb levélszavazatának kitöltésében itt segítettek, a területi szervezettől átvéve a feladat egy részét.

Ezt a munkát folytatják – szögezte le. Ugyanakkor Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökeként örömmel jelentette be, hogy

az egyesület által foglalkoztatott falugazdászok ugyanitt tartanak majd fogadóórát.

Fotó: RMDSZ

Kozma Mónika, a magyarországi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a csíkszeredai területi irodájuk megnyitása kapcsán elmondta, hogy a szervezet 2017-es alapítása óta már két sikeres program lebonyolításán vannak túl – a maros-mezőségin és a Kolozs–Beszterce-Naszód megyein –, és a székelyföldi jelenti a legnagyobb kihívást, mivel

három megyét, Hargitát, Kovásznát és Marost kell lefedniük.

A korábban meghirdetett mezőgazdasági kiírásra 72-en nyújtottak be pályázatot, és hamarosan eredményt hirdetnek. Ezzel olyan nagyberuházásokat támogatnak (feldolgozóüzemeket, vágóhidakat), amelyek felvevőpiacot biztosíthatnak a gazdáknak, illetve kis- és középvállalkozóknak. A következő, de minimis, 15 ezer eurós támogatásokat tartalmazó programmal a kisebb méretű gazdaságokat, azaz a kis családi vállalkozásokat célozzák, és Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós után

Csíkszeredában is várják a Pro Economica Alapítvány területi irodájába a környék potenciális pályázóit.

„Az egymilliomodik honosított állampolgár után sem dőlhetünk hátra, mert sokkal többen vagyunk” – jelentette ki Tóth László. Magyarország csíkszeredai főkonzulja a nemzetpolitika mérföldkövének nevezte az anyaország székelyföldi támogatásait, és elmagyarázta, hogy Székelyföldre miért csak a többi határon túli térség után került sor a gazdaságfejlesztési programok terén: azért, mert

a régióról Budapesten is úgy gondolják, hogy önmagában erős, meg tud állni a lábán, és képes betölteni a belső anyaország szerepét.

Ugyanakkor nagyon sok nagyberuházás valósult meg itt magyar állami támogatással, hangsúlyozta. Méltatta a honosításban segítséget nyújtó Eurotrans Alapítvány munkáját, amely a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában a tavaly áprilisi magyarországi választásokon jelentős mértékben hozzájárult az érvényes levélszavazatok magas arányához, továbbá elismeréssel szólt a falugazdászok munkájáról is.

Fotó: RMDSZ

Kelemen Hunor szövetségi elnök az avatóünnepségen fontosnak tartotta elmondani: az úzvölgyi temetőben nyugvó magyar katonákkal szembeni kegyeletsértésről a román kormányfővel, a parlament két házának elnökével, a belügyminiszterrel és a kulturális miniszterrel is tárgyalt a héten. Azt kérte tőlük, hogy május 17-én ne szenteljék fel a román katonák emlékére kialakított parcellát, és leszögezte: a hatóságoknak felelősségük van az emléksértés megfékezésében.

A háborúkban elesett román katonák emlékének sem tesz jót, hogy a róluk megemlékező betonkeresztek alatt magyar katonák nyugszanak. Ez kegyeletsértés, ez elfogadhatatlan

– hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki elmondta azt is: az RMDSZ a lehető legrövidebb idő alatt mindent megtett a kegyeletsértés leállításáért. „Ennek a történetnek van ugyanakkor egy morális vetülete is. Ezt nem szabályozzák törvények, ez csakis a jóérzésen múlik. Egy temetőben, egy szakrális térben ilyen típusú kezdeményezésnek nem szabad helyet engedni. Mi a kezdetektől azt mondjuk, az egyetlen megoldás, hogy a betonkereszteket elviszik a magyar sírokról, és a katonatemetőt visszaállítják eredeti állapotába.

Senki sem ellenzi, hogy a román közösség megemlékezzen első vagy második világháborús hőseiről, de ezt ne mások megsértésével tegye

– mondta a szövetségi elnök.

A „magyar ügyek” kapcsán Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke is kitért az úzvölgyi helyzetre. „Nap mint nap kell cselekednünk a magyar ügyek érdekében. A két éve a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumért kialakított élőlánc is ilyen cselekvés volt, és akkor még nem gondoltuk, hogy az úzvölgyi temető ügyében hasonló helyzet alakul ki” – mondta. Szerinte az a mondás, mely szerint azé a terület, aki benépesíti, kiegészíthető azzal, hogy azé, aki ott dolgozik, vállalkozik.

Ha Székelyföld egy úgynevezett alvótérséggé válik, ahova a külföldön élők csak családi események vagy szabadság alkalmával térnek haza, akkor felgyorsulhatnak az olyan történések, amelyek során innen is, onnan is egy kicsit leharapnak a területünkből.

Ennek azzal vehetjük elejét, ha vállalkozóink megerősödnek, munkahelyeket teremtenek, és termelnek. Ezért fontosak a magyarországi és az európai uniós pályázatok, és ezért van szükség a három B.-re: Bukarestre, Budapestre és Brüsszelre” – mondta a területi elnök. Mint kifejtette, a közösség ereje szavazatokban mérhető, az úzvölgyi temető ügyében kifejtett politikai nyomás hatásossága is ennek köszönhető. A május 26-i európai parlamenti választásokon való részvétel ugyanilyen fontos, hiszen

növekszik Brüsszel befolyása, és a székelyföldieknek, magyaroknak is bele kell szólniuk az ottani döntésekbe, hangsúlyozta.

Mind Tánczos Barna szenátor, mind Korodi Attila parlamenti képviselő a gazdák tájékoztatásának, valamint az irodában összegyűlő információknak a fontosságát emelte ki, hiszen mint Korodi Attila fogalmazott, a képviselet e „kapcsolati pontok” alapján végezheti hatékonyan a munkáját. Tánczos Barna megjegyezte, hogy a románlakta vidékekkel ellentétben Székelyföldön a gazdák számára létezik a hivatalokkal való kapcsolatteremtési lehetőség, és ez elengedhetetlen a fejlődésük érdekében.

A megnyitón részt vett Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke és Farkas Balázs konzul is.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS