
Fotó: RMDSZ
Továbbra is segítséget nyújtanak a honosításban és a magyarországi támogatási programokban a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában. A Gál Sándor utca 8. szám alatti ingatlanban május 11-től helyet kap a Pro Economica Alapítvány területi irodája is, amely az erdélyi gazdaságfejlesztést támogatja. A Székelyföldi Falugazdász-hálózat Csík-térségi falugazdászai pedig felváltva, naponta tartanak fogadóórát.
2019. május 12., 16:002019. május 12., 16:00
Folytatódik a tevékenység a május 11-én, szombaton újranyílt Magyar Ügyek Házában, Csíkszeredában. Mint a szombat délelőtti ünnepélyes megnyitón Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke elmondta,
Ezt a munkát folytatják – szögezte le. Ugyanakkor Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökeként örömmel jelentette be, hogy
Fotó: RMDSZ
Kozma Mónika, a magyarországi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a csíkszeredai területi irodájuk megnyitása kapcsán elmondta, hogy a szervezet 2017-es alapítása óta már két sikeres program lebonyolításán vannak túl – a maros-mezőségin és a Kolozs–Beszterce-Naszód megyein –, és a székelyföldi jelenti a legnagyobb kihívást, mivel
A korábban meghirdetett mezőgazdasági kiírásra 72-en nyújtottak be pályázatot, és hamarosan eredményt hirdetnek. Ezzel olyan nagyberuházásokat támogatnak (feldolgozóüzemeket, vágóhidakat), amelyek felvevőpiacot biztosíthatnak a gazdáknak, illetve kis- és középvállalkozóknak. A következő, de minimis, 15 ezer eurós támogatásokat tartalmazó programmal a kisebb méretű gazdaságokat, azaz a kis családi vállalkozásokat célozzák, és Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós után
„Az egymilliomodik honosított állampolgár után sem dőlhetünk hátra, mert sokkal többen vagyunk” – jelentette ki Tóth László. Magyarország csíkszeredai főkonzulja a nemzetpolitika mérföldkövének nevezte az anyaország székelyföldi támogatásait, és elmagyarázta, hogy Székelyföldre miért csak a többi határon túli térség után került sor a gazdaságfejlesztési programok terén: azért, mert
Ugyanakkor nagyon sok nagyberuházás valósult meg itt magyar állami támogatással, hangsúlyozta. Méltatta a honosításban segítséget nyújtó Eurotrans Alapítvány munkáját, amely a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában a tavaly áprilisi magyarországi választásokon jelentős mértékben hozzájárult az érvényes levélszavazatok magas arányához, továbbá elismeréssel szólt a falugazdászok munkájáról is.
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor szövetségi elnök az avatóünnepségen fontosnak tartotta elmondani: az úzvölgyi temetőben nyugvó magyar katonákkal szembeni kegyeletsértésről a román kormányfővel, a parlament két házának elnökével, a belügyminiszterrel és a kulturális miniszterrel is tárgyalt a héten. Azt kérte tőlük, hogy május 17-én ne szenteljék fel a román katonák emlékére kialakított parcellát, és leszögezte: a hatóságoknak felelősségük van az emléksértés megfékezésében.
– hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki elmondta azt is: az RMDSZ a lehető legrövidebb idő alatt mindent megtett a kegyeletsértés leállításáért. „Ennek a történetnek van ugyanakkor egy morális vetülete is. Ezt nem szabályozzák törvények, ez csakis a jóérzésen múlik. Egy temetőben, egy szakrális térben ilyen típusú kezdeményezésnek nem szabad helyet engedni. Mi a kezdetektől azt mondjuk, az egyetlen megoldás, hogy a betonkereszteket elviszik a magyar sírokról, és a katonatemetőt visszaállítják eredeti állapotába.
– mondta a szövetségi elnök.
A „magyar ügyek” kapcsán Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke is kitért az úzvölgyi helyzetre. „Nap mint nap kell cselekednünk a magyar ügyek érdekében. A két éve a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumért kialakított élőlánc is ilyen cselekvés volt, és akkor még nem gondoltuk, hogy az úzvölgyi temető ügyében hasonló helyzet alakul ki” – mondta. Szerinte az a mondás, mely szerint azé a terület, aki benépesíti, kiegészíthető azzal, hogy azé, aki ott dolgozik, vállalkozik.
Ennek azzal vehetjük elejét, ha vállalkozóink megerősödnek, munkahelyeket teremtenek, és termelnek. Ezért fontosak a magyarországi és az európai uniós pályázatok, és ezért van szükség a három B.-re: Bukarestre, Budapestre és Brüsszelre” – mondta a területi elnök. Mint kifejtette, a közösség ereje szavazatokban mérhető, az úzvölgyi temető ügyében kifejtett politikai nyomás hatásossága is ennek köszönhető. A május 26-i európai parlamenti választásokon való részvétel ugyanilyen fontos, hiszen
Mind Tánczos Barna szenátor, mind Korodi Attila parlamenti képviselő a gazdák tájékoztatásának, valamint az irodában összegyűlő információknak a fontosságát emelte ki, hiszen mint Korodi Attila fogalmazott, a képviselet e „kapcsolati pontok” alapján végezheti hatékonyan a munkáját. Tánczos Barna megjegyezte, hogy a románlakta vidékekkel ellentétben Székelyföldön a gazdák számára létezik a hivatalokkal való kapcsolatteremtési lehetőség, és ez elengedhetetlen a fejlődésük érdekében.
A megnyitón részt vett Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke és Farkas Balázs konzul is.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!