Atyha több mint kétszáz éves temploma három évvel ezelőtt, 2016. szeptember 18-án egy villámcsapást követően a tűzvész enyészetévé vált. A magyar nemzet összefogása lelket öntött az alig kétszáz főt számláló helyi közösségbe, a határtalan együttérzés pedig felemelte romjaiból az atyhai templomot. Felszentelését szombaton tartják.
2019. július 18., 09:102019. július 18., 09:10
2019. július 18., 09:212019. július 18., 09:21
Fotó: Beliczay László
Atyha több mint kétszáz éves temploma három évvel ezelőtt, 2016. szeptember 18-án egy villámcsapást követően a tűzvész enyészetévé vált. A magyar nemzet összefogása lelket öntött az alig kétszáz főt számláló helyi közösségbe, a határtalan együttérzés pedig felemelte romjaiból az atyhai templomot. Felszentelését szombaton tartják.
2019. július 18., 09:102019. július 18., 09:10
2019. július 18., 09:212019. július 18., 09:21
Fotó: Beliczay László
Új székely kapu fogadja a helyi illetve magyar állami segítséggel és rengeteg jóakaratú ember adományából újjáépíttetett templomba érkezőt. Mintegy jelképe annak a nyitott szívű adakozásnak, amelynek az óriási lelki és anyagi megrázkódtatás nyomán tanúja és kedvezményezettje volt a kétszáz fős egyházközség és lelkiatyja, Adorján Imre plébános.
A látvány önmagáért beszél
A hegynyeregben 700–750 méter magasan fekvő Atyha római katolikus temploma 1797–1799 között épült.
A plébános felidézte azt a másfél órás tüzet, amelynek nyomán megsemmisült az atyhai szent hajlék. Már akkor reményre adott okot, hogy a tűzvész nem követelt emberáldozatot, épen maradt a Missziós kereszt, a hamuban pedig megtalálták a Feltámadt Krisztus kormos szobrát. A légköri elektromos kisülés olyan rendkívüli erejű volt, hogy a két villámhárító ellenére a tetőszerkezet szentély fölötti része menten lángra kapott.
Fotó: Beliczay László
Mindössze a szentségtartót, a miséző kelyhet, néhány liturgikus ruhát és misekönyvet sikerült kimenteniük.
A helyi közösség és lelkiatyja számára a legnehezebb időszak a következő év májusáig tartott. A főúttól félre esik, és magasan fekszik Atyha, akkoriban még az útviszonyok is nehezítették a közlekedést. Ha addig kevesen ismerték a falut, és ritkán látogatták, ezt egy csapásra megváltoztatta a templom katasztrófája.
– mondja hálával Adorján Imre. A plébános és a hívek számára ma is hihetetlen az az együttérzés, amelyet megtapasztaltak. A környékbeli hivatásos és önkéntes tűzoltók után leghamarabb a Korondi Polgármesteri Hivatal sietett a segítségükre, ez gördülékennyé tette az ügymenetet. Anyaországi kormányzati, egyházi és civil szervezetek, baráti társaságok és nem tehetős, jó szándékú emberek egyként összefogtak a helybéliekkel és elszármazottakkal, hogy mihamarabb gyógyítsák a spirituális sebeket, felépíttetvén a már korábban is sok kárt szenvedett istenházát – 1867-ben majdnem hasonló mértékű tűzvész tette semmivé a falak kivételével az épületet, majd 1926-ban szélvész döntötte le a tornyot.
Fotó: Beliczay László
A gyors és nagylelkű gyűjtések eredményeként lépésről-lépésre számolták fel a károkat.
Az első, templomban töltött karácsony újabb reményt élesztett a hívekben: ismét hangok szólnak majd a toronyban; nem kell nélkülözniük ami odaveszett; Kolonics orgonájuk helyén liturgikus hangszer szólhat.
Amit ma látunk a templomban, az minden képzeletet felülmúl – a gyógyvakolattól a csíkmindszenti asztalosműhelyben készült faberendezési tárgyakon, a liturgikus bútorzaton, a Petrás Mária keze nyomát viselő oltárokon, stációképeken át az oltártér falára festett kérő ima szövegéig.
A padló- és padfűtés az időseknek is kedvez, az esővíz elvezetése illetve a mozgássérült feljáró gondos (újra)tervezésre utal, a térkövek a látványt és kényelmet egyként szolgálják.
Fotó: Beliczay László
Három, új toronylakó hívja szentmisékre az atyhaiakat: a 80 kilogrammos magyarországi, a faluhoz kötődő baráti orvostársaság adománya; a középsőt Lázár Imre ajándékként öntötte, a 300 kilogrammos nagyot pedig a korondi önkormányzat adományozta a falunak. A szinte felbecsülhetetlen kár után megbecsülni is nehéz az újjáépítés értékét.
Az új templom felszentelésére szombaton 11 órakor kerül sor, amely rendhagyó módon egyben a templom búcsúja is lesz. Az ünnep főcelebránsa Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke lesz.
Fotó: Beliczay László
Az „újjászületés” temploma Atyhán. Felszentelését szombaton 11 órakor tartják
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!