
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
A legkritikusabb szakaszon csőbe vezették a Korond-patakot, hogy megakadályozzák a parajdi sóbányába való beömlését, de ez csak egy azonnali, sürgősségi megoldás. A patak kimosta a sós talajt, így jutott be a bányába, ezért a probléma végleges megoldása jóval kiterjedtebb és összetettebb munkálatot igényel. Feltelő alsó szint, gázkeletkezés, rosszullétek – utánajártunk a szóbeszédeknek.
2024. május 14., 20:572024. május 14., 20:57
Újra komoly gondokat okoz a parajdi sóbányában az, hogy betört a víz a komplexumba, mint ahogyan 2022-ben is történt, amikor emiatt több hétre be kellett zárják a turisztikai részleget. Ezúttal a Korond-patak vize folyik be a bányába, és olyan meg nem erősített információk is eljutottak szerkesztőségünkbe, amelyek arról szóltak, hogy
A helyzetről a parajdi sóbánya vezetőségénél érdeklődtünk elsőként, sikertelenül. A bánya főmérnöke az Országos Sóipari Társasághoz (Salrom) irányított, mondván, csak a Salrom adhat tájékoztatást a sóbányával kapcsolatos tevékenységekről. Az Országos Sóipari Társaságtól azonban több mint 24 óra elteltével sem kaptunk választ kérdéseinkre. Végül a Maros Vízügyi Igazgatóság – amelynek az ügykezelésébe tartozik a Korond-patak – adta ki az első hivatalos információkat az ügyben, hétfőn, késő délután.
– áll a tájékoztatásban. Ebben azt közlik, hogy a sóbánya, valamint a vízügy képviselői a felszíni kár helyszínén terepszemlét végeztek,
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
Az alkalmazott megoldások során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vették a folyómeder természetes szerkezetét és a Sóvidék Természetvédelmi Területen belüli parti növényzet fenntartását – közli a vízügy, arra is kitérve, hogy a patak medre kereszt- és hosszanti irányban is stabil, továbbá azt is megjegyezték, hogy
Vasárnap, május 12-én, három 840 mm átmérőjű csövet fektettek le a mederben, a kritikus szakaszon így vezették át a patak vizét, a munkálatokat hétfőn ellenőrizték. Intenzíven dolgoznak, a helyzet ellenőrzés alatt áll, és
– ezzel zárul a vízügyi igazgatóság tájékoztatása. Az intézmény szóvivője további tájékoztatásokat ígért a fejlemények alakulásáról.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
„Megmozdultak most már fenti szinten is” – mondja megkeresésünkre Nyárgus László, Parajd polgármestere, akitől szintén a vízbetörés okozta problémáról érdeklődünk. Kijelentése alapján úgy tűnik, hogy lassan reagáltak „fenti szinten”, de nemmel válaszol az erre vonatkozó kérdésünkre, majd hozzáfűzi azt is, hogy helyi szinten mindenki tette a dolgát, csináltak, amit tudtak.
– mondta a településvezető, szabadkozva, hogy pontos információkat csak bányavállalat képviselői tudnak adni az ügyben.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
Arról, hogy milyen gázok keletkezhetnek a bányában, a parajdi sóbánya egyik nyugállományba vonult alkalmazottját kérdeztük meg.
– mondta a férfi, aki hosszú éveken át dolgozott a bányában, emlékeztetve, hogy a só higroszkópos, azaz vízmegkötő anyag. A befolyó víz megnövelheti az amúgy stabil páratartalmat, „aztán ki tudja, hogy még mivel vegyül, mit old ki a sóból”, válaszolta arra a kérdésünkre, hogy a megugró páratartalom okozhat-e rosszullétet.
A csövek lefektetése ellenére a bányában továbbra is komoly gondot jelent a víz befolyása, tudtuk meg egy, a munkálatokhoz közel álló forrásunktól. A kitermelési részleg legalsó szintjén van valamennyi víz – ez a szint egyébként 400 méter mélyen van –,
– mondta.
Egy tízméteres szakaszon csövekbe vezetik a Korond-patakot, hogy áthidalják a kritikus mederszakaszt és megakadályozzák, hogy a víz befolyjon a sóbányába
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
A patak kimosta a sós talajt, így tört utat magának a bányába, és a vízbefolyást még nem tudták megszüntetni.
A munkálatok jelenlegi helyszíne csak a legkritikusabb terület, annál kiterjedtebb a problémás mederszakasz, amit várhatóan le kell betonozzanak, hogy tartósan megoldják a problémát és megelőzzék a későbbi vízbetörtéseket – magyarázta forrásunk. Szerinte
Ami most történik, az csak „tűzoltás” – fűzte hozzá.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
A bányában valóban történtek rosszullétek, két vagy három alkalmazott lett rosszul, de forrásunk szerint
– mondta. Ha megnőtt volna a páratartalom – folytatta az okfejtést –, akkor már lezárták volna a látogatható szintet, legalábbis ez az egyik eset, amikor be kell zárják, a másik pedig az lenne, ha teljesen beszakadna a patak a bányába, de utóbbi nem szabad megtörténjen.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.
Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
szóljon hozzá!