
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
A legkritikusabb szakaszon csőbe vezették a Korond-patakot, hogy megakadályozzák a parajdi sóbányába való beömlését, de ez csak egy azonnali, sürgősségi megoldás. A patak kimosta a sós talajt, így jutott be a bányába, ezért a probléma végleges megoldása jóval kiterjedtebb és összetettebb munkálatot igényel. Feltelő alsó szint, gázkeletkezés, rosszullétek – utánajártunk a szóbeszédeknek.
2024. május 14., 20:572024. május 14., 20:57
Újra komoly gondokat okoz a parajdi sóbányában az, hogy betört a víz a komplexumba, mint ahogyan 2022-ben is történt, amikor emiatt több hétre be kellett zárják a turisztikai részleget. Ezúttal a Korond-patak vize folyik be a bányába, és olyan meg nem erősített információk is eljutottak szerkesztőségünkbe, amelyek arról szóltak, hogy
A helyzetről a parajdi sóbánya vezetőségénél érdeklődtünk elsőként, sikertelenül. A bánya főmérnöke az Országos Sóipari Társasághoz (Salrom) irányított, mondván, csak a Salrom adhat tájékoztatást a sóbányával kapcsolatos tevékenységekről. Az Országos Sóipari Társaságtól azonban több mint 24 óra elteltével sem kaptunk választ kérdéseinkre. Végül a Maros Vízügyi Igazgatóság – amelynek az ügykezelésébe tartozik a Korond-patak – adta ki az első hivatalos információkat az ügyben, hétfőn, késő délután.
– áll a tájékoztatásban. Ebben azt közlik, hogy a sóbánya, valamint a vízügy képviselői a felszíni kár helyszínén terepszemlét végeztek,
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
Az alkalmazott megoldások során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vették a folyómeder természetes szerkezetét és a Sóvidék Természetvédelmi Területen belüli parti növényzet fenntartását – közli a vízügy, arra is kitérve, hogy a patak medre kereszt- és hosszanti irányban is stabil, továbbá azt is megjegyezték, hogy
Vasárnap, május 12-én, három 840 mm átmérőjű csövet fektettek le a mederben, a kritikus szakaszon így vezették át a patak vizét, a munkálatokat hétfőn ellenőrizték. Intenzíven dolgoznak, a helyzet ellenőrzés alatt áll, és
– ezzel zárul a vízügyi igazgatóság tájékoztatása. Az intézmény szóvivője további tájékoztatásokat ígért a fejlemények alakulásáról.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
„Megmozdultak most már fenti szinten is” – mondja megkeresésünkre Nyárgus László, Parajd polgármestere, akitől szintén a vízbetörés okozta problémáról érdeklődünk. Kijelentése alapján úgy tűnik, hogy lassan reagáltak „fenti szinten”, de nemmel válaszol az erre vonatkozó kérdésünkre, majd hozzáfűzi azt is, hogy helyi szinten mindenki tette a dolgát, csináltak, amit tudtak.
– mondta a településvezető, szabadkozva, hogy pontos információkat csak bányavállalat képviselői tudnak adni az ügyben.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
Arról, hogy milyen gázok keletkezhetnek a bányában, a parajdi sóbánya egyik nyugállományba vonult alkalmazottját kérdeztük meg.
– mondta a férfi, aki hosszú éveken át dolgozott a bányában, emlékeztetve, hogy a só higroszkópos, azaz vízmegkötő anyag. A befolyó víz megnövelheti az amúgy stabil páratartalmat, „aztán ki tudja, hogy még mivel vegyül, mit old ki a sóból”, válaszolta arra a kérdésünkre, hogy a megugró páratartalom okozhat-e rosszullétet.
A csövek lefektetése ellenére a bányában továbbra is komoly gondot jelent a víz befolyása, tudtuk meg egy, a munkálatokhoz közel álló forrásunktól. A kitermelési részleg legalsó szintjén van valamennyi víz – ez a szint egyébként 400 méter mélyen van –,
– mondta.
Egy tízméteres szakaszon csövekbe vezetik a Korond-patakot, hogy áthidalják a kritikus mederszakaszt és megakadályozzák, hogy a víz befolyjon a sóbányába
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
A patak kimosta a sós talajt, így tört utat magának a bányába, és a vízbefolyást még nem tudták megszüntetni.
A munkálatok jelenlegi helyszíne csak a legkritikusabb terület, annál kiterjedtebb a problémás mederszakasz, amit várhatóan le kell betonozzanak, hogy tartósan megoldják a problémát és megelőzzék a későbbi vízbetörtéseket – magyarázta forrásunk. Szerinte
Ami most történik, az csak „tűzoltás” – fűzte hozzá.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
A bányában valóban történtek rosszullétek, két vagy három alkalmazott lett rosszul, de forrásunk szerint
– mondta. Ha megnőtt volna a páratartalom – folytatta az okfejtést –, akkor már lezárták volna a látogatható szintet, legalábbis ez az egyik eset, amikor be kell zárják, a másik pedig az lenne, ha teljesen beszakadna a patak a bányába, de utóbbi nem szabad megtörténjen.
Fotó: Maros Vízügyi Igazgatóság
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!